Johovica (Novi Grad)
| Johovica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 102 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 16,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,31 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 53′ 24″, k. h. 16° 22′ 48″44.890000°N 16.380000°EKoordináták: é. sz. 44° 53′ 24″, k. h. 16° 22′ 48″44.890000°N 16.380000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Johovica (szerbül: Јоховица), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 66, közúton 107 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 17, közúton 29 km-re délre, a Japra-folyótól nyugatra elterülő erdős-ligetes dombvidéken, 230 - 430 méteres tengerszint feletti magasságban található. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 179 | 101 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 7 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 187 | 102 |
Története
[szerkesztés]A határában feltárt régészeti lelőhelyek leleteinek tanúsága szerint a területe már a bronzkorban és a vaskorban is lakott volt. A Crkvina és a Košenica nevű lelőhelyeken is őskori emberi település állt.[4]
A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Crkvina (Vignjevića zaspa) – 20 méteres átmérőjű és 4 méter magasságú földből épített kerek őskori tumulus, a humuszos rétegben sok kerámiatöredékkel, melyek a „zaspa” típushoz tartoznak. Korát a bronzkorban és a vaskorban határozták meg.[4]
- Košenica – őskori erődítmény maradványai a Babišnica és a Zečevica-patakok közötti földnyelven. Az ovális alaprajzú erőd területét a könnyen megközelíthető oldalon széles és mély árok, valamint földsánc védte. A plató hosszúsága 50, szélessége 10-20 méter volt. A déli lejtőkre is lenyúlva egykor valószínűleg emberi település állt. Nem kizárt, hogy ez a település kapcsolatban állt a Japra melletti Luka nevű lelőhelyen talált településsel. Korát a korai vaskorra teszik.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
További információk
[szerkesztés]
