Donji Agići
| Donji Agići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 654 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 32,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 20,41 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 56′ 51″, k. h. 16° 27′ 19″44.947500°N 16.455278°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 51″, k. h. 16° 27′ 19″44.947500°N 16.455278°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Agići (szerbül: Доњи Агићи, korábban Agići Srpski), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 61, közúton 90 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 21 km-re délkeletre, a Japra jobb partján fekvő dombvidéken, 150 – 350 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, kisebb faluból áll. A település a Majdan-hegy nyugati peremén, a Japra folyó (a Szana bal oldali mellékfolyója a Száva-medencében) völgyének keleti oldalán épült. Egy kis része a völgyben és annak nyugati oldalán található. A település szórvány jellegű, nagy területet foglal el a Japra-völgy délkeleti területén. Jelentős távolságra épült kis házcsoportokból áll, a 20. század 60-as éveiről azonban elnéptelenedés sújtja. A központi részen (Agića-hegy) található az ortodox templom és az általános iskola. A házak nagyobb koncentrációja a Japra-völgyében (Celopek településrész) van, ahol általános iskola és mecset is található. A közelben van egy kis vasbánya.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 647 | 493 |
| Bosnyák | 270 | 153 |
| Horvát | 7 | 4 |
| Jugoszláv | 6 | 0 |
| Egyéb | 5 | 4 |
| Összesen | 935 | 654 |
Története
[szerkesztés]A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként az egységes Agići településnek 152 háztartása, 459 muszlim és 426 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben Novi község részeként Agići Srpski faluban 136 házat, 774 ortodox szerb és 28 katolikus horvát lakost találtak.[6].A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Agići Srpski falunak 130 háza és 803 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
[szerkesztés]A településen az „Agrojapra” Mezőgazdasági Szövetkezet működik. 2012-ben a Szerb Köztársaság harmadik szövetkezeti vásárát Donji Agićiben tartották.[8]
Oktatás
[szerkesztés]„Branko Ćopić” általános iskola
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ Српскa енциклопедијa (2011) - Доњи Агићи
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
- ↑ Одржан Трећи сајам задругарства Српске (szerb nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2012. július 14. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
További információk
[szerkesztés]
