Blagaj Japra
| Blagaj Japra | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1181 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 185,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Terület | 6,37 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 01′ 50″, k. h. 16° 27′ 26″45.030600°N 16.457200°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 50″, k. h. 16° 27′ 26″45.030600°N 16.457200°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Blagaj Japra (szerbül: Благај Јапра), bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 64, közúton 79 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re keletre, a Japra és a Szana folyók összefolyásánál és a tőle nyugatra fekvő dombvidéken, 120 – 310 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 0 | 0 |
| Bosnyák | 1278 | 1178 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 2 |
| Összesen | 1279 | 1181 |
Története
[szerkesztés]Az illírek idejében ezt a területet a maezei törzs lakta, amely valójában törzsszövetség volt 268 decuriával. Az itt található vasérc miatt már ekkor megindult a bányászati és kohászati tevékenység. Az utolsó nagy illír felkeléssel (Baton felkelésével) ez a terület is a Római Birodalom része lett. Ezután kezdődött az itteni vasgyártás aranykora, amely a Római Birodalom összes fegyvergyárát ellátta. Az olvasztómű (feraria) mellett a bányakerület központjaként alakult ki a település, ahol a túlnyomórészt külföldi munkaerő lakott, amit a műemléki feliratok is igazolnak. Az egész dalmáciai és pannóniai fereria központja Sisciában (Sziszek) volt.[4] A régészeti kutatások a római kori salakmaradványt mintegy 2 millió tonnára, az ókeresztény bazilika körük talált maradványokat pedig mintegy 200 000 tonnára becsülték.
Különösen érdekes volt egy nagy ókeresztény bazilika felfedezése, amely abból az időből származik, amikor a keleti gótok a régi római település mellett 508-ban helyreállították a vastermelést. A termelés tovább fokozódott, amikor ezeket a vidékeket később I. Justinianus alatt a Bizánci Birodalom uralta. A blagaji bazilika művészi berendezése a korai bizánci művészet időszakába vezet, amikor ezek a hatások az isztriai és a ravennai exarchátus területéről elterjedtek.[5]
Blagajt először 1240-ben említik az írásos dokumentumok. Ez volt a blagaji Babonics (Babonić) főúri család ősi fészke, akik a horvátországi Blagaj várát is felépítették. Halála előtt I. Prijezda bosnyák bán 1287-ben kettéosztotta Zemaljnik és Banja Luka földjét, és Blagaj várát apósának, Babonics Istvánnak (Stjepan Babonić) adta. Fia, II. Prijezda volt, aki báni tisztségében is követte, ebben a várban született 1233-ban. János, a Babonics család leszármazottja feleségével, Dorottyával és fiával, Miklóssal együtt birtokukat a bosnyák királyra ruházta át, cserébe az István Tamás bosnyák királytól kapott védelemért.[6] A boszniai Blagaj vára ma Blagaj Rijeka területén található.
A térség 1537-ben a Szana völgyétől északra állt Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett.
1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként településnek 88 háztartása és 489 muszlim lakosa volt.[7] 1910-ben a Novi járás és Blagaj község részeként a bosnyákok lakta Blagaj Japra faluban 54 háztartást és 310 muszlim lakost találtak.[8]
A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Blagaj községnek 155 háztartása és 811 lakosa volt.[9]
Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Bare – római kori vaskohó maradványai vasolvasztó kemencékkel és salakmaradványokkal a 2. és 3. századból.[10]
- Crkvina – több régészeti rétegből álló lelőhely a római korból. Legalul egy lila színű vassalak réteg, melyből az egyik oldalán Neptunus istent, a másik oldalán delfint ábrázoló pénzérme került elő. A felette levő lazább rétegből az i. e. 1. századból származó vasolvasztó kemence maradványai kerültek elő. Egy sötétebb kultúrréteg nagyszámú kerámiatöredéket tartalmazott, melyek a 2. és 3. században készített edények töredékei voltak. A 3. században egy téglákból és tört kövekből épített lakóépületeket húztak fel ide, melyeknek padozata hatszögű, égetett agyagból készült mozaikokból volt kirakva, falait pedig falfestmények díszítették. Ezek maradványaira a 6. században újabb település épületeit húzták fel, köztül egy háromhajós, félköríves apszisban záródó, átriumos bazilikát keresztelőkápolnával. Keresztelőkápolnának földbe mélyített medencéje volt. Az épület falába a téglák mellett régi római sírköveket is beépítettek.[10]
- Donja Troska – római vasolvasztó maradványai. A vassalak maradványai alól római sírkövek kerültek elő, sok kerámia töredékkel, fémtárgyakkal és pénzérmékkel. Több kemence maradványa is előkerült. A leletek többsége a 3. és 4. századból származik.[10]
- Grad – őskori erődítmény és róma település maradványai a Szana folyó feletti domináns magaslaton, melynek platója 100x40 méteres területet ölel fel és a könnyebben elérhető oldalán sánc védte.[10]
- Straža – római kori temető maradványai. A temető egy részét a talajerózió tönkretette, így megsemmisült. Megmaradt egy sírkamra egy része és két darab kőszarkofág, melyek a 4. századból származnak.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Ivo Bojanovski, Akadenija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988 - BOSNA I HERCEGOVINA U ANTIČKO DOBA
- ↑ Alojz Benac-Đuro Basler-Borivoj Ćović-Esad Pašalić-Nada Miletić-Pavao Anđelić -Sarajevo, 1966- KULTURNA ISTORIJA BOSNE I HERCEGOVINE
- ↑ Bosnanın Kadim Tarih Şehri Blagaj Japra (török és bosnyák nyelven). bosnakhaber.com . (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
- ↑ a b c d e Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Blagaj Japra című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
