Paulin Dvor-i mészárlás
A Paulin Dvor-i mészárlás (horvátul: pokolj u Paulin Dvoru) egy tömeggyilkosság volt, melyet a Horvát Hadsereg (HV) katonái követtek el az Eszék városa közelében fekvő Paulin Dvor faluban, 1991. december 11-én a horvátországi háború idején. A tizenkilenc áldozat közül tizennyolc szerb, egy pedig magyar állampolgár volt. Az áldozatok, nyolc nő és tizenegy férfi életkora 41 és 85 év között volt. A gyilkosságokban való szerepvállalásuk miatt két volt horvát katonát ítéltek el 15, illetve 11 év börtönbüntetésre. 2010 novemberében Ivo Josipović horvát elnök megkoszorúzta a mészárlás áldozatainak temetőjét, és hivatalosan is bocsánatot kért a gyilkosságokért.
Előzmények
[szerkesztés]
1990-ben, a horvát szocialistáknak a horvátországi parlamenti választás során elszenvedett veresége után az etnikai feszültségek tovább fokozódtak. Az ellenállás minimalizálása érdekében a Jugoszláv Néphadsereg (Jugoslovenska Narodna Armija - JNA) elkobozta Horvát Területvédelmi Erők fegyvereit.[1] Augusztus 17-én a feszültség a horvátországi szerbek nyílt lázadásává fajult,[2] mely döntően a dalmát hátország Knin környéki, valamint Lika, Kordun, Banovina és Kelet-Horvátország túlnyomóan szerbek lakta területeire koncentrálódott.[3] Ezek a szerbek lakta területek a későbbiekben Krajinai Szerb Autonóm Terület (SAO Krajina) nevet kaptak. Miután a JNA Slobodan Milošević szerb elnök irányítása alá került, Milošević Jugoszlávia megőrzése helyett inkább a Szerbia területi gyarapítására irányuló erőfeszítéseket részesítette előnyben, és nyilvánosan azzal fenyegetőzött, hogy a JNA-t a szerb hadsereggel váltja fel, és kijelentette, hogy már nem ismeri el a szövetségi elnökség tekintélyét.[4]
A JNA egyre nagyobb mértékben támogatta a horvátországi szerb felkelőket, és megakadályozta, hogy horvát rendőrség a konfliktusba beavatkozzon.[4] Miután Krajina bejelentette integrációs szándékát Szerbiával, Horvátország kormánya ezt lázadásnak nyilvánította.[5] Ez a konfliktus 1991 márciusára horvát függetlenségi háborúig fajult.[6] 1991 júniusában Horvátország kikiáltotta függetlenségét, mellyel Jugoszlávia felbomlott.[7] Három hónapos moratórium következett,[8], amely után a határozat október 8-án lépett hatályba.[9]
Paulin Dvor falunak a háború előtt 168 lakosa volt, akik közül 147-en voltak szerbek.[10] A falu lakóiról ismert volt, hogy támogatták a zágrábi horvát hatóságokat.[11]
A gyilkosságok
[szerkesztés]1991. december 11-én éjjel horvát csapatok vonultak be a faluba. Egy Andrija Bukvić nevű helyi férfi házában tizenkilenc személyt, tizennyolc szerb és egy magyar állampolgárt vettek őrizetbe. A falu 168 lakosának nagy része addigra már elmenekült.[12] A tizenkilenc áldozatot azért vették őrizetbe, mert nem horvát származásúak voltak.[11] A rendőrség nyomozói szerint a csapatok feldühödtek, miután a közeli faluban egy szerb mesterlövész megölt egy horvát katonát. Állítólag tíz horvát katona berontott a Bukvić-házba, és mielőtt lerombolta volna a házat meggyilkolta az összes ott fogvatartott személyt.[12] Az áldozatok belehaltak a lőtt sebekbe és a rájuk hajított kézigránátok által okozott sérülésekbe. Ezt követően a gyilkosságok helyszínéről tizenhét holttestet szállítottak el. Csak Dara Vujanović holtteste maradt ott, akinek fejbőrét eltávolították.[11] Az áldozatok, nyolc nő és tizenegy férfi életkora 41 és 85 év között volt.[10]
Következmények
[szerkesztés]A mészárlás áldozatait először a Csepin melletti Laskó területén egy katonai raktár közelében temették el.[11] Paulin Dvor falu és környékét nem sokkal később a JNA alakulatai és szerb félkatonai csoportok foglalták el. A terület horvát ellenőrzésen kívül maradt egészen addig, amíg 1998 januárjában békésen vissza nem integrálták az országba.[12] A lemészárolt falubeliek maradványait 1997-ben áthelyezték a Gospić melletti Rizvanuša faluba, és 2002. május 13-ig ott is maradtak, amikor a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőtörvényszék (ICTY) nyomozói exhumálták őket.[11]
2005-ben a Horvát Legfelsőbb Bíróság tizenöt év börtönbüntetésre ítélte Nikola Ivanković volt katonát, aki a HV 130. dandárjában szolgált, míg 2012 májusában az Eszéki Kerületi Bíróság tizenegy év börtönbüntetésre ítélte Enes Vitesković volt horvát katonát tizennyolc ember halálában játszott szerepéért.[13]
2010 novemberében az akkori horvát elnök Ivo Josipović koszorút helyezett el a mészárlás áldozatainak temetőjében. Azt mondta, „azok, akik az áldozatok után hátramaradtak, megérdemlik a bocsánatkérést” és kijelentette, hogy „a bűncselekménynek nincs igazolása; a bosszú nem igazolható bűncselekménnyel”. A koszorúzásra közvetlenül azután került sor, hogy Szerbia elnöke Boris Tadić Vukovárban tett látogatást, hogy megemlékezzen az 1991-es vukovári mészárlás horvát áldozatairól.[14] A horvát közvélemény egy része a két látogatást a megbékélési folyamat kulcsának tekintette, míg egy másik része elítélte Josipović mondatait, mint a vukovári mészárlás lekicsinylésére tett kísérletet és a háború alatt elkövetett bűnök relativizálását.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hoare 2010, p. 117
- ↑ Hoare 2010, p. 118
- ↑ ICTY 2007. június 12..
- ↑ a b Hoare 2010, p. 119
- ↑ Sudetic 1991. április 2..
- ↑ Engelberg 1991. március 3..
- ↑ Sudetic 1991. június 26..
- ↑ Sudetic 1991. június 29..
- ↑ Narodne novine 1991. október 8..
- ↑ a b Tanjug 2012. december 11..
- ↑ a b c d e B92 2012. december 11..
- ↑ a b c Institute for War & Peace Reporting 2005. szeptember 6..
- ↑ Slobodna Dalmacija 2012. május 17..
- ↑ CBC 2010. november 4..
- ↑ Banjeglav 2012, 45–46. o.
Források
[szerkesztés]- Könyvek
- Banjeglav, Tamara. Dealing with the Past in Post-War Croatia: Perceptions, Problems and Perspectives, Transitional Justice and Civil Society in the Balkans. Springer (2012). ISBN 978-1-4614-5422-9
- Hoare, Marko Attila. The War of Yugoslav Succession, Central and Southeast European Politics Since 1989. Cambridge: Cambridge University Press (2010). ISBN 978-1-139-48750-4
- Neier, Aryeh. The International Human Rights Movement: A History. Princeton, New Jersey: Princeton University Press (2012). ISBN 978-1-4008-4187-5
- Bírósági dokumentumok
- The Prosecutor vs. Milan Martic – Judgement. International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2007. június 12.
- Újságcikkek
- (1991. október 8.) „Odluka” (horvát nyelven). Narodne novine (53).
- Weboldalak
- „21 years since massacre of civilians in Croatia”, B92 , 2012. december 11.. [2012. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]
- „Serbian leader visits massacre site”, CBC , 2010. november 4.
- Engelberg, Stephen. „Belgrade Sends Troops to Croatia Town”, The New York Times , 1991. március 3.. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Hedl, Drago. „Dvor Massacre 'Cover-up'”, Institute for War & Peace Reporting , 2005. szeptember 6. [halott link]
- „Ratni zločin u Paulin Dvoru: Viteškiću na trećem suđenju 11 godina zatvora”, Slobodna Dalmacija , 2012. május 17.
- Sudetic, Chuck. „Rebel Serbs Complicate Rift on Yugoslav Unity”, The New York Times , 1991. április 2.. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Sudetic, Chuck. „2 Yugoslav States Vote Independence To Press Demands”, The New York Times , 1991. június 26.. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Sudetic, Chuck. „Conflict in Yugoslavia; 2 Yugoslav States Agree to Suspend Secession Process”, The New York Times , 1991. június 29.
- „Anniversary of crime against Serbs in Paulin Dvor”, Tanjug , 2012. december 11.. [2013. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Paulin Dvor massacre című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
