Juhászi
| Juhászi (Ovčiarsko) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1289 |
| Polgármester | Darina Ninisová |
| Irányítószám | 010 04 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 709 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 113 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 429 m |
| Terület | 4,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 13′ 23″, k. h. 18° 39′ 41″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 23″, k. h. 18° 39′ 41″ | |
| Juhászi weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Juhászi (1899-ig Ovcsárszko, szlovákul Ovčiarsko) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 7 km-re nyugatra fekszik, a Sztrázsó hegycsoport északi előterében.
Története[szerkesztés]
A község területén már a korai bronzkorban is éltek emberek. A lausitzi és a puhói kultúra népének települését és temetőjét tárták itt fel.
1289-ben említik először „Olcharzk” néven. Magyar neve a szlovák név tükörfordítása. 1402-ben „Ovcsarszko”, 1469-ben „Owcharczko”, 1519-ben „Owcharczkow” alakban szerepel a forrásokban. Történelme korai szakaszában a hricsói váruradalom, később a Kozsár és a Dohnányi család birtokában volt. 1598-ban 19 ház állt a községben. 1720-ban 15 adózója volt. 1784-ben 26 házában 31 családban 174 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OVCSÁRSZKO. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Hricsónak szomszédságában, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító.”[2]
1828-ban 29 háza és 271 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ovcsárszko, tót falu, Trencsén vmegyében, Hricsóhoz közel: 253 kath., 7 evang., 4 zsidó lak., sovány, hegyes határral. F. u. többen. Ut. p. Zsolna.”[3]
Trianonig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 223, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 456 lakosából 453 szlovák volt.
2011-ben 555 lakosából 529 szlovák volt.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava) |  | |
|
Ez a szlovákiai Zsolnai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
