Nyitrai egyházmegye
| Nyitrai egyházmegye Nitrianska diecéza (Dioecesis Nitriensis) | |
 | |
 | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Szlovákia |
| Főegyházmegye | Pozsonyi |
 é. sz. 48° 19′ 06″, k. h. 18° 05′ 14″48.318425°N 18.087084°E | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 5932 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 684 508 |
| Egyházmegyéhez tartozók | 568 624 |
| További jellemzők | |
| Egyház | római katolikus egyház |
| Rítus | latin |
| Székhely | Nyitra |
| Székesegyház | Szent Emmerám-székesegyház |
| Vezetése | |
| Pápa | Ferenc |
| Püspök | Viliam Judák |
| Metropolita | Stanislav Zvolenský |
| Segédpüspök | Peter Beňo |
| Honlap | |
| Nyitrai egyházmegye weboldala Nyitrai egyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrai egyházmegye témájú médiaállományokat. | |
A nyitrai egyházmegye (szlovákul: Nitrianska diecéza, latinul: Dioecesis Nitriensis) a latin rítusú katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Szlovákiában. A Pozsonyi főegyházmegye szuffragáneus egyházmegyéje.
Története
[szerkesztés]A hagyomány szerint az egyik legrégibb egyházmegye a régi Magyarország területén, így a mai Szlovákia legrégibb egyházmegyéje is. Már feltehetőleg 880-ban alakult meg a Nagymorva Birodalom idejében. Ekkor VIII. János pápa Industriae tuae bullájával létrehozza a morva-pannon főegyházmegyét, melynek élére Szent Metódot nevezi ki. A főegyházmegye székhelye nem ismert.
Történeti forrásokkal igazoltan Könyves Kálmán alapította meg 1105–1107 körül úgy, hogy az esztergomi érsekségből kivonta egész Trencsén vármegyét, valamint Turóc és Nyitra vármegye egy-egy részét. Mivel azonban az alapító dokumentum nem maradt fenn, II. János Pál pápa 1995-ben hivatalosan is létrehozta. Jelenleg a pozsonyi főegyházmegye érseki tartományába tartozik. 2008-ig 5321 km² területen 156 plébániája volt.
Mátyás király egy időben meg akarta szüntetni a püspökséget. A mohácsi csata után az egyházi javadalmakat hadi célokra foglalták le. 1530-ban I. Ferdinánd hadvezére, Wilhelm von Roggendorf Török Bálintnak adta, ő pedig 1535-ben Thurzó Eleknek adta tovább. 1557-ben a király kiváltotta a nyitrai püspökséget Thurzó Ferenc kezéből.[1]
A püspök a nyitrai várban székel. Székesegyháza a nyitrai Szent Emmerám-székesegyház. Az egyházmegye védőszentjei Szent Zoerard-András és tanítványa, Zoborhegyi Szent Benedek, akik maradványai a Szent Emmerám-bazilikában vannak.
Szervezete
[szerkesztés]Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök
[szerkesztés]Első püspöke Gerváz (latinosan: Gervasius) lett, utóda pedig az az I. Miklós, aki abban az időben a zágrábi egyház ügyében bíráskodó törvényszék egyik tagja volt.
Területi beosztása
[szerkesztés]1776-ig
[szerkesztés]A 14. századi tizedjegyzékek és oklevelek szerint három főesperessége volt:
- a székesegyházi 33 plébániával (Nyitra ÉK-i részén 21, Turócban 12),
- a gradnai 18 plébániával (Trencsénben 15, Nyitrában 3) és
- a trencséni 33 plébániával (Trencsénben).
Nyitra vármegye nagyobb része az esztergomi érsekséghez tartozott, a nyitrai és a sasvári főesperességben összesen 79 plébániával.
1776-tól
[szerkesztés]1776-ban a Turóc vármegyei plébániák és az esztergomi érsekséghez tartozó nyitraiak egy része a besztercebányai püspökséghez került, viszont a nyitrai egyházmegyéhez csatoltak 15 plébániát az esztergomi egyházmegyéből.
II. József rendeletére 33 új plébániát alapítottak. A 18. század végén 95 plébános és 30 káplán látta el a híveket.
Espereskerületek 2008-ig
[szerkesztés]
- Nyitra
- Szkacsány
- Bán
- Divékrudnó
- Trencsén
- Nemsó
- Illava
- Puhó
- Vágbeszterce
- Nagybiccse
- Rajec
- Zsolna
- Várna
- Kiszucaújhely
- Csaca
Espereskerületek 2008-tól
[szerkesztés]- Aranyosmarót
- Bán
- Divékrudnó (plébániák: Csavajó, Nyitradivék, Felsővesztény, Kisegyházas, Divékrudnó, Nyitraszucsány, Bélapataka)
- Érsekújvár
- Léva (plébániák: Barsbese, Alsópél, Kálna, Garamkovácsi, Újbars, Garamszőlős, Óbars, Nagygyőröd)
- Nagysurány
- Nagytapolcsány
- Nemsó (plébániák: Alsószúcs, Drétoma, Felsőszúcs, Felsőszernye, Vágsziklás, Diósfalu)
- Nyitra 1
- Nyitra 2
- Párkány
- Szkacsány
- Trencsén
- Verebély
- Zseliz
- és Zsolt illetve Csicsmány plébániák
Szomszédos egyházmegyék
[szerkesztés]- Győri egyházmegye (délnyugat)
- Pozsonyi főegyházmegye (nyugat)
- Nagyszombati főegyházmegye (északnyugat)
- Besztercebányai egyházmegye (északkelet)
- Váci egyházmegye (délkelet)
- Esztergom-Budapesti főegyházmegye (délkelet)
Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Karácsonyi János 1929: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, I, 46, 106–107, 122.
További információk
[szerkesztés]- Richard Marsina 2017: Založenie a oneskorené obnovenie Nitrianskeho biskupstva. In: Ingenii laus - Zborník štúdií venovaný jubilujúcemu prof. PhDr. Jánovi Lukačkovi, CSc.
- Peter Keresteš 2015: Biskup ako župan v živote nitrianskej stoličnej samosprávy. Zborník FFUK - Historica 49, 95-106.
- Koszta László 2013: Die Gründung des Bistums von Nitra. In: Slovakia and Croatia I. Bratislava/ Zagreb, 401-407.
- Koszta László 2009: A nyitrai püspökség létrejötte. Századok 143, 257-318.
- Marek Ďurčo 2006: Príspevok k dejinám správy Nitrianskej diecézy. Historické rozhľady III, 69-101.
- Dóka Klára 2000: A nyitrai, besztercebányai és szepesi püspökség birtokai a 18-19. század fordulóján. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 12.
- Albert Stránsky 1933: Dejiny biskupstva nitrianskeho. Trnava.
- Vurum József 1835: Episcopatus Nitriensis eiusque praesulum memoria cum ichnographicis tabellis exhibentibus priorem, ac modernam faciem castri, et civitatis Nitriensis. Posonii.
- Hivatalos honlap (szlovákul)
