Narancssárga vonal (Metropolitan Area Express)
MAX Orange Line | |
A Tilikum Crossing 2015 szeptemberében | |
Adatok | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Helyszín | Portland (Oregon) |
Típus | vasútvillamos |
Hálózat | Metropolitan Area Express |
Átadás | 2015. szeptember 12. |
Vonal hossza | 11,7 km (önálló szakaszán)[* 1] |
Állomások/megállók száma | 17 |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Áramellátás | egyenáram |
Feszültség | 750 V |
Napi forgalom | 10 800[2] |
Éves forgalom | 10 800 |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | TriMet |
Tulajdonos | TriMet |
é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′45.516667°N 122.666667°WKoordináták: é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′45.516667°N 122.666667°W | |
A(z) MAX Orange Line weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz MAX Orange Line témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Útvonaldiagram | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Metropolitan Area Express naracssárga vonala vasútvillamos-viszonylat az Amerikai Egyesült Államok Oregon államában, a portlandi Union Station/Northwest 6th & Hoyt Street és Union Station/Northwest 5th & Glisan Street, valamint az Oak Grove-i Southeast Park Avenue megállóhely között. A 11,7 kilométeres, 17 megállós vonalat a TriMet üzemelteti. Üzemideje napi 20,5 óra, követési ideje 15 perc. 2020 szeptemberében hetente 3480-an használták.
A viszonylat a Union Station közelében kezdődik, ahol a sárga vonal járatainak többsége a narancssárga vonalra szerel át. Innen déli irányban az 5., míg északi irányban a 6. sugárúton halad. A Willamette folyón a Tilikum Crossingon átkelve Délkelet-Portlanden keresztül éri el Oak Grove-i végállomását.
A Portland–Milwaukie Light Rail Project kivitelezése a McLoughlin-sugárúti vasútvonalra irányuló több évtizednyi sikertelen próbálkozásokat követően 2011-ben kezdődött. Ez a South Corridor Transportation Project második fázisa (az első a sárga vonal Interstate 205 menti szakasza). A viszonylatot 2015. szeptember 12-én adták át.
Története
[szerkesztés]Clackamas megyei javaslatok
[szerkesztés]1975-ben a Tom McCall kormányzó és a CRAG (a Metro regionális kormányzat elődje)[3] által felállított munkacsoport[4] a félbehagyott Mount Hood Freeway út szövetségi támogatásainak felhasználására tömegközlekedési folyosókat javasolt.[5][6] Elsődlegesen autóbusz-viszonylatot terveztek,[7] de alternatívaként szerepelt a Portland és Oregon City közötti vasútvonal is.[8] Az 1973-as[9][10] Federal Highway Act nyomása miatt[11][12] a CRAG a Banfield Transitway kiépítése mellett döntött,[7][13] az Oregon City-i viszonylat megépítését elnapolták.[7] Novemberben a torontói közlekedési bizottság felbontotta[14] a TriMettel a használt villamosok vásárlására kötött opciós szerződést.[15] Ugyan az Oregoni Közlekedési Minisztérium egy buszvonal kialakítását preferálta,[16][17] a szövetségi támogatásokból[18] az 1986. szeptember 5-én átadott kék vonal épült meg.[19]
A MAX átadása előtti hónapokban a Metro újra megvizsgálta a McLoughlin sugárút és az I-205 BRT menti vasútépítési terveket.[20] Ekkorra a TriMet már elkezdte a MAX Westside szakaszának tervezését;[21][22] mivel a szövetségi támogatásokat egyszerre egy projekt finanszírozására lehetett használni, a Metro prioritási sorrendjében az I-205 menti szakaszt a második, míg a McLoughlin sugárút mentit a harmadik helyre sorolta.[23] Clackamas megye tisztviselői nem értettek egyet szövetségi források (köztük az I-205 BRT-re szánt 17 millió dollár) felhasználásáról,[24][25] a Metro ezért 1989 januárjában átdolgozta a fontossági sorrendet.[26]
South/North
[szerkesztés]Ugyan a Westside szegmens prioritást élvezett, a Metro az I-205 és a McLoughlin sugárút menti szakasz terveit is megrendelte;[26][27] 1989-ben Mark Hatfield oregoni és Brock Adams washingtoni szenátorok, a szenátus költségvetési bizottságának tagjai lobbitevékenységének hatására a két projekt kétmillió dollár szövetségi támogatást kapott, és kiegészültek a washingtoni hosszabbítás opciójával.[28][29] Az alternatívák vizsgálatakor a szenátorok a jóval forgalmasabb Interstate 5 menti vonalvezetést támogatták. 1994-re a Metro kidolgozta a Hazel Dell és a Clackamas Town Center bevásárlóközpont közötti negyven kilométeres szakasz,[30] a South/North korridor terveit.[31][32]
A 2,8 milliárdos projekt oregoni önrészét 475 milliós kötvénykibocsátással kívánták rendezni; a novemberben kiírt népszavazáson a javaslatot a megjelentek kétharmada támogatta.[33] A washingtoni 237,5 millió dolláros önrészt a forgalmi adó és a gépjármű-regisztrációs adó 0,3%-os emeléséből finanszírozták volna, de ezt 1995. február 7-én a szavazók 69%-a elutasította, ezzel a projekt megrekedt.[34][35] Mivel a JPACT szerint a washingtoni szakasz kihagyásával az utasszámok nem érnék el a vártat,[36] a Rose Quarter városrészt és a Clackamas Town Center bevásárlóközpontot összekötő alternatív javaslatot dolgoztak ki.[37] A washingtoni önrész pótlására az állami képviselőház 750 milliós támogatási javaslatot fogadott el, amely 375 milliót különített volna el közlekedésfejlesztésre.[38] A Legfelsőbb Bíróság szerint a javaslatcsomag a fejlesztések szempontjából irreleváns pontokat is tartalmazott, ezért alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisítette.[39][40] 1996 februárjában új javaslatot nyújtottak be, azonban a vasútvillamos ellenzői népszavazáson megakadályozták a források felhasználását.[39][41] A korábban a viszonylatot támogató észak-portlandiek bizalmának visszaszerzésére[42] és a szövetségi támogatások elnyerésére 1997 februárjában a Lombard utcától a Clackamas Town Centerig tartó 24 kilométeres vonal tervezetét mutatták be.[43] Néhány hónappal később a képviselő-testület az északi végállomást másfél kilométerrel távolabb, a Lombard utca helyett Kenton kerületbe helyezte át.[44] Júliusban a Metro közzétette a környezeti hatástanulmány első fázisát, amely tartalmazta a 34 kilométeres washingtoni meghosszabbítás lehetőségét is.[45] A tanulmány megszövegezése miatt 1998. november 3-ára új referendumot írtak ki,[46] ahol a szavazók 52%-a elutasította a javaslatot.[47]
1999-ben észak-portlandi lakosok és vállalkozók a TriMettől a projekt felélesztését kérték,[48] így 2004-ben az Interstate sugárút mentén átadták a sárga vonalat.[49][50]
Finanszírozása
[szerkesztés]2001 májusában a JPACT a korábbi javaslatokat felülvizsgálta,[51] egy hónap múlva pedig bejelentette a 8,8 millió dolláros South Corridor tanulmány elkészítését,[52] amelyben 2003 januárjára öt lehetséges alternatívát neveztek meg: mindkét vonal megépítése, egy vonal megépítése egy buszjárattal kiegészítve, bus rapid transit létesítése, illetve buszsávok kijelölése.[53] A szervezet az első opciót preferálta: a viszonylatokat két részletben építenék meg; az I-205 menti 2009-ben,[54] a Portland–Milwaukie vonal pedig öt évvel később nyílna meg.[55] Mivel az I-205 menti korridor már létezett, adót pedig nem emelhettek, ezért ezt választották első fázisnak.[56] A sikeres népszavazást[57][58] követően az illetékesek 2003 áprilisára megkezdték a South Corridor projekt kidolgozását,[54][59] októberre pedig elkészültek a kivitelezési tervek, melyek szerint első lépésként a vasutat bevezetik a Portland Transit Mallra.[60] Az első fázis (a Portland Transit Mall átépítése, a zöld vonal átadása[61][62] és a sárga vonal nyomvonal-korrekciója) 2009-re készült el.[63]
2008 júliusában a tervezett Portland–Milwaukie viszonylat déli végállomásaként az Oak Grove-i Park sugárutat nevezték meg (2003-ban még csak a Lake útig tervezték a vonalat).[64][65] A Hawthorne hídon kialakuló forgalmi dugóktól tartva[66][67] a vasút számára új hidat (Tilikum Crossing) terveztek.[68][69] A végső környezeti hatástanulmányt 2010 októberében tették közzé.[70]
Az 1,49 milliárd dolláros projektből 745,2 milliót szövetségi forrásokból fedeztek;[71] ugyan a TriMet 60%-os hozzájárulást igényelt, a Szövetségi Közlekedési Hatóság csak 50%-ot (minden korábbi MAX-vonalnál kevesebbet) biztosított.[72] Oregon 355,2 milliós hozzájárulását az állami szerencsejáték-bevételekből finanszírozták, míg a fennmaradó részt a Metro, a TriMet, valamint Clackamas megye, Portland és Milwaukie önkormányzatai fedezték. A TriMet és a közlekedési hatóság szerződését 2012 májusában írták alá.[71] Clackamas megye 25 milliós hozzájárulása egy vasútellenes népszavazást követően 22,6 millióra csökkent.[73] A referendum kötelezte a megyét, hogy minden vasútfinanszírozási javaslatról népszavazást írjanak ki.[74] Miután a szavazók 60%-a támogatta a javaslatot,[75] Clackamas megye megpróbált kihátrálni a javaslatból és kérték a TriMettől, hogy a végállomás Southeast Tacoma/Johnson Creek megállóhelynél, a megyehatáron legyen. A TriMet keresetet nyújtott be, és 2013 júliusában a fellebbviteli bíróság elrendelte a projekt befejezését.[76]
Építése és megnyitása
[szerkesztés]A Szövetségi Közlekedési Hatóság 2011. április 5-ei döntésével[77][78] a TriMet megkezdhette a szükséges földterületek és építőanyagok vásárlását.[77] A kivitelezés június 30-án kezdődött a Tilikum Crossing (ideiglenesen Portland–Milwaukie vasúti híd)[79] építésével,[69] később pedig közműkiváltásokkal folytatódott.[80][81] A Clackamas megyei munkálatok 2013-ban kezdődtek.[82] Délkelet-Portlandben és Milwaukie-ban a gyalogosbiztonsági beruházások mellett csendes zónákat jelöltek ki, ahol a szabályoktól eltérően a vasúti átkelőkbe érve sem a MAX járműveinek, sem a tehervonatoknak nem szükséges kürtjüket használni.[83] 2013. júliusában elérték az 50%-os készültséget,[84] 2014 áprilisában pedig a beérkezett kilencezer javaslatból kiválasztották a vasúti híd végleges nevét.[85] A viszonylatra vásárolt 18 darab Siemens S70 (Type 5) jármű első példányát a gyártó szeptemberben szállította.[86] A projekt végleges költsége az előirányzotthoz képest negyvenmillióval kevesebb volt; Jeff Merkley szenátor indítványára a szövetségi hatóság hozzájárult további 3,6 millió dollár értékű, korábban kihagyott fejlesztés (például váltófűtés, további esőbeállók) megvalósításához.[87]
A 2015. május 15-ei első járaton az ötszáz utas között volt Jeff Merkley mellett Kate Brown kormányzó is; a szerelvény a 11,7 kilométeres Portland–Milwaukie szakaszon lassújelek nélkül közlekedhetett.[88] A teljes viszonylatos próbamenetek augusztus 30-án kezdődtek,[89] a vonalat pedig szeptember 11-én, délelőtt 11 órakor adták át.[90][91] A sárga és narancssárga vonal a Portland Transit Mallon átszerel egymásba; a TriMet a két különálló vonalat az eltérő járatsűrűséggel magyarázta (a narancssárga vonalon a sárgánál nagyobb utazási igény jelentkezik).[92]
Műalkotások a vonal mentén
[szerkesztés]A megállóhelyeken illetve azok környezetében az alábbi alkotásokat helyezték el:[93]
- Orange Lining: Art Starts Now (ideiglenes)
- Impressed Concrete
- Journey Through Time
- Trio
- Flooded Data Machine
- Tilikum Light
- Sonic Dish
- We Have Always Been Here
- Intersection
- Velosaurus
- Passage
- Along These Lines
- Tri It
- Crystallization
- Kerf
- Threshhold
- Flow-Zone
- Bower
- Allogamy
- To Grandmother's House
- Bear Catching Salmon
- Phylogeny
- Flow
- Sewn
- One Tree Trestle
Tervezett fejlesztések
[szerkesztés]A távlati tervek között szerepel a vonal meghosszabbítása a 99E út (McLoughlin Boulevard) mentén Oregon Cityig.[94][95]
Útvonala
[szerkesztés]A narancssárga vonal önállló szakaszán a 11,7 km hosszú Portland–Milwaukie szegmensen közlekedik.[* 1] A Portland Union Station közelében a narancssárga viszonylat csak déli irányban, az 5. sugárúton közlekedik; az északi, 6. sugárúti irányt a sárga vonal járművei használják.[96][97] A PSU South megállópártól délre a pálya a Lincoln utca elválasztósávjában Lincoln Street/Southwest 3rd Avenue megállóig keletre halad,[98] majd a Naito Parkwayt csomópontja után a Harbor Drive-ot és a River Parkwayt egy viadukton keresztezve South Waterfront városrészbe érkezik. A Tilikum Crossingon a vonatok a Portland Streetcar A és B viszonylataival közös pályát használnak.[99][100]
A Tilikum Crossing délkelet-portlandi hídfőjénél a vágányok elágaznak; a MAX vonatai innen a Union Pacific Railroad tehervágányival párhuzamosan haladnak a 17. sugárútig,[101] ahol a pálya dél felé fordul.[102][103] Milwaukie-ba érve[104] a Kellogg hídon áthaladva a 22. sugárúthoz érkezik,[99] majd a McLoughlin sugárút mentén utcaszinten haladva a Park sugárúton található háromvágányos végállomáson ér véget.[105]
SE Park Ave felé | Union Station/NW 6th & Hoyt felé |
---|---|
Union Station/NW 6th & Hoyt – NW 6th Ave – SW 6th Ave – SW Lincoln St – SW Harbor Viaduct – Tilikum Crossing – Willamette River – SE Tilikum Way – OMSI/SE Water – SE 17th Ave & Rhine – SE 17th Ave – SE Bybee Blvd – Johnson Creek – SE McLoughlin Blvd – SE Park Ave | SE Park Ave – SE Mcloughlin Blvd – Johnson Creek – SE Bybee Blvd – SE 17 Ave – SE 17th Ave & Rhine – OMSI/SE Water – SE Tilikum Way – Willamette River – Tilikum Crossing – SW Harbor Viaduct – SW Lincoln St – SW 5th Ave – NW 5th Ave – Union Station/NW 6th & Hoyt |
Megállóhelyei
[szerkesztés]A Portland–Milwaukie Light Rail Project keretében tíz megálló (a Lincoln St/SE 3rd Ave és a SE Park Ave között) épült.[1] A Portland Transit Mall megállóin a viszonylat a sárga és zöld vonalakkal fonódik.[97]
2015-ben a Hop Fastpass fizetési rendszer tesztjeként két megállóban fizetőkapukat telepítettek,[106] de ezeket nem használják.[107][108]
Narancssárga vonal (Union Station/SW 6th & Hoyt◄►SE Park Ave) | ||
Megállóhely | Átszállási kapcsolatok[* 2] | Intézmények |
---|---|---|
(↓) Union Station/NW 6th & Hoyt végállomás |
Sárga vonal Empire Builder, Coast Starlight, Amtrak Cascades 5, 17, Northwest POINT, Greyhound Lines, Caravan Airport Shuttle, Valley Retriever |
Vasútállomás, Autóbusz-állomás |
(↑) Union Station/SW 5th & Glisan | 291 | |
(↓) NW 6th & Davis | 17 | |
(↑) NW 5th & Couch | Roseland Színház | |
(↓) SW 6th & Pine | 1, 12, 19, 20, 54, 56 | |
(↑) SW 5th & Oak | Downtown Express | |
(↓) Pioneer Courthouse/SW 6th Ave | Törvényszék | |
(↑) Pioneer Place/SW 5th Ave | 291 | |
(↓) SW 6th & Madison | ||
(↑) City Hall/SW 5th & Jefferson | 6, 38, 45, 55, 58, 92, 96, 291 | Wells Fargo Történelmi Múzeum |
(↓) PSU Urban Center/SW 6th & Montgomery | 9, 17, 19, 35, 36, 44, 54, 56, 99, 164, 177 | |
(↑) PSU Urban Center/SW 5th & Mill | B , NS | Szent Mihály arkangyal Templom |
(↓) PSU South/SW 6th & College | 68 | Portlandi Állami Egyetem |
(↑) PSU South/SW 5th & Jackon | ||
Lincoln St/SW 3rd Ave | 9, 17, 43, 291, Downtown Express | Portland Center Park |
South Waterfront/S Moody | A , B | Oregoni Egészségtudományi Egyetem |
OMSI/SE Water | A , B 9, 17, 291 |
Portland Opera |
Clinton St/SE 12th Ave | 9, 17, 70, 291 | Tűzoltóság |
SE 17th Ave & Rhine St | 17, 70 | |
SE 17th Ave & Holgatw | 17, 70, 291 | A Modern Élet Múzeuma |
SE Bybee Blvd | 19, 291 | |
SE Tacoma/Johnson Creek | 34, 99, 291 | Springwater–folyosó-ösvény |
Milwaukie/Main St | 32 | Milwaukie-i Gimnázium, Milwaukie-i Művészeti Akadémia |
SE Park Ave végállomás |
32, 33, 99 |
Forgalom
[szerkesztés]A viszonylat üzemideje napi 21,5 óra. Hétköznapokon az első déli irányú vonat Union Station/Northwest 5th & Glisan megállótól 5:02-kor, az első északi irányú pedig Southeast Park Avenue-tól 6:14-kor indul. A végállomástól végállomásig utazás körülbelül 35 percig tart.[110] Csúcsidőben egyes vonatok a Portland Transit Mall hurokvágányain visszafordulnak Milwaukie felé,[92] a többi a sárga vonalon közlekedik tovább. Az utolsó Milwaukie irányú vonat Union Station/Northwest 5th & Glisantől 0:02-kor, az utolsó Portland irányú Southeast Park Avenue-tól pedig 0:56-kor indul. Hétvégén az üzemidő rövidebb.[110] A MAX viszonylatai a TriMet „Frequent Express” szolgáltatásának része, ahol a nap részében legalább 15 perces követési időt biztosítanak; a követési idő csúcsidőben 15, azon kívül pedig 30 perc.[111]
Késő esténként a vasúttal párhuzamosan a 291-es jelzésű éjszakai busz közlekedik hétköznapokon kettő, hétvégéken egy indulással.[112]
Utasszámok
[szerkesztés]A narancssárga vonal a hálózat legkevésbé kihasználtabb viszonylata. A Covid19-pandémia miatt a napi utasszámok a 2019. szeptemberi 11 500-ról 2020 szeptemberére 3480 főre estek vissza.[113] Az előzetes becslések 2016-ra napi 17 000 utast jósoltak,[114] de októberben csak napi 11 000-en használták a járatokat.[115]
Megjegyzések
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b Portland–Milwaukie MAX Orange Line (angol nyelven). TriMet. [2019. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
- ↑ Elliot Njus: MAX Orange Line riders aren't showing up as predicted (angol nyelven). The Oregonian, 2016. október 13. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Carl Abbot – Margaret Post Abbot: A history of Metro (angol nyelven). Metro, 2011. május. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Gregory L. Thompson: How Portland’s Power Brokers Accommodated the Anti-Highway Movement of the Early 1970s: The Decision to Build Light Rail. (angolul) Business and Economic History Online, III. évf. (2005) 1. o. Hozzáférés: 2023. június 10.
- ↑ Meetings on transit ideas slated. (angolul) The Oregonian, (1975. május 4.) C2. o.
- ↑ Dan Hortsch: Mt. Hood Freeway may be dead – but it’s still kicking. (angolul) The Sunday Oregonian, (1975. szeptember 28.) D1. o.
- ↑ a b c Gregory L. Thompson, i. m. 12. o.
- ↑ Dan Hortsch: Transferred money would go toward multiplicity of confusing projects. (angolul) The Oregonian, (1975. szeptember 28.) D1. o.
- ↑ Gregory L. Thompson, i. m. 7–8. o.
- ↑ Freeway fund report delayed. (angolul) The Oregonian, (1975. december 19.) F8. o.
- ↑ Ed Mosey: Delay urged in deciding use of Mt. Hood freeway funds. (angolul) The Oregonian, (1976. január 8.) A28. o.
- ↑ Dan Hortsch: Shift of freeway funds stirs complex situation. (angolul) The Oregonian, (1976. január 23.) A15. o.
- ↑ Philip Selinger: Making History: 50 Years of Transit in the Portland Region (angol nyelven) pp. 30. TriMet, 2019. [2020. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 12.)
- ↑ Sue Hobart: Tri-Met loses option to buy used streetcars. (angolul) The Oregonian, (1975. november 30.) D6. o.
- ↑ Bus firm OKs option to buy 15 old streetcars. (angolul) The Oregonian, (1974. május 7.) 6. o.
- ↑ Dan Hortsch: Tri-Met board votes to back Banfield light-rail project. (angolul) The Oregonian, (1978. szeptember 27.) F1. o.
- ↑ Michael Alesko: CRAG endorses light rail plan. (angolul) The Oregonian, (1978. november 17.) D3. o.
- ↑ The Death of the Mt. Hood Freeway and the Birth of MAX Light Rail (angol nyelven). TriMet, 2021. december 10. [2022. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Stan Federman: All aboard! MAX on track; ride free. (angolul) The Oregonian, (1986. szeptember 5.) 1. o.
- ↑ Where's east side light rail going next? (angolul) The Oregonian, (1986. április 3.) 2. o.
- ↑ Vince Kohler: Joint efforts of business, government could spur rail line; both groups need to finance, back line along I-205, panel says. (angolul) The Oregonian, (1988. május 23.) B5. o.
- ↑ Westside Corridor Project, Multnomah/Washington Counties (Portland): Environmental Impact Statement. (angolul) Washington (főváros): United States Department of Transportation; Evanston (Illinois): Northwestern Egyetem. 1991. S–1. o. Hozzáférés: 2023. június 10.
- ↑ Harry Bodine: Panel puts top priority on mass transit, major highway projects. (angolul) The Oregonian, (1987. október 27.) B4. o.
- ↑ Ashbel Green: County officials debate light-rail routes. (angolul) The Oregonian, (1988. október 6.) W1. o.
- ↑ Vince Kohler: Clackamas County seeks federal money for rail line. (angolul) The Oregonian, (1991. január 17.) C2. o.
- ↑ a b Harry Bodine: Metro OKs $1.5 billion transit plan. (angolul) The Oregonian, (1989. január 14.) D1. o.
- ↑ James Mayer: Tri-Met looks to the future: The success of MAX sparks dreams of expanding. (angolul) The Oregonian, (1989. április 1.) A1. o.
- ↑ Vince Kohler – Bill Stewart: Light-rail proposals gain ground in Congress; senate panel approves transportation funding bill, aiding plans for new Oregon City, Vancouver lines. (angolul) The Oregonian, (1989. szeptember 10.) C2. o.
- ↑ Bill Stewart: County light-rail project gains momentum. (angolul) The Oregonian, (1993. január 12.) B2. o.
- ↑ Norm Maves Jr: 25-mile route encompasses hundreds of steps. (angolul) The Oregonian, (1994. október 27.) 1. o.
- ↑ Philip Selinger: Making History: 45 Years of Transit in the Portland Region. trimet.org (angolul) (2005) 80., 83–85. o. (Hozzáférés: 2023. május 12.) arch OCLC 919377348.
- ↑ Final Environmental Impact Statement (angol nyelven) pp. S–1. TriMet, Metro, 2010. október. [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
- ↑ Gordon Oliver: One down, more to go for reality of north–south rail line. (angolul) The Oregonian, (1994. november 10.) C10. o.
- ↑ Gordon Oliver: Clark County turns down north–south light rail. (angolul) The Oregonian, (1995. február 8.) 1. o.
- ↑ Gordon Oliver: Light-rail rejection stirs doubt on project. (angolul) The Oregonian, (1995. február 9.) C1. o.
- ↑ Osker Spicer – Wade Nkrumah: Left behind? (angolul) The Oregonian, (1995. március 2.) D2. o.
- ↑ Gordon Oliver – Bill Stewart: MAX may skip Clark County, N. Portland. (angolul) The Oregonian, (1995. március 1.) B1. o.
- ↑ Ashbel S. Green – Jeff Mapes: Legislature is finally working on the railroad. (angolul) The Oregonian, (1995. augusztus 24.) A1. o.
- ↑ a b Some light-rail history. (angolul) The Oregonian, (1996. október 7.) A8. o.
- ↑ Osker Spicer: Light-rail expansion would be good for areas. (angolul) The Oregonian, (1996. január 31.) C2. o.
- ↑ Gordon Oliver – Brent Hunsberger: Tri-Met still wants that rail line to Clackamas County. (angolul) The Oregonian, (1996. november 7.) D1. o.
- ↑ Gordon Oliver: South–North light-rail issue keeps on going. (angolul) The Oregonian, (1997. február 12.) A1. o.
- ↑ Gordon Oliver: Returning to light rail. (angolul) The Oregonian, (1997. február 12.) A20. o.
- ↑ Bill Stewart: Portland officially maps a South–North rail line. (angolul) The Oregonian, (1998. június 19.) B3. o.
- ↑ Gordon Oliver: Metro votes advance South–North light rail. (angolul) The Oregonian, (1998. július 24.) D6. o.
- ↑ Gordon Oliver: Tri-Met will put rail plan on ballot. (angolul) The Oregonian, (1998. augusztus 6.) B1. o.
- ↑ Gordon Oliver: South–North Line backers find themselves at a loss after election day defeat. (angolul) The Oregonian, (1998. november 7.) B1. o.
- ↑ Gordon Oliver: Tri-Met adds detail to proposal to build light rail in north. (angolul) The Oregonian, (1999. május 3.) C2. o.
- ↑ Fred Leeson: The Yellow Line: Open for business. (angolul) The Oregonian, (2004. április 25.) B5. o.
- ↑ Fred Leeson: Yellow Line: They came, they rode, they offered opinions. (angolul) The Oregonian, (2004. május 4.) B1. o.
- ↑ Joseph Rose: New MAX plan tries to the double-team approach. (angolul) The Oregonian, (2001. május 8.) D1. o.
- ↑ Joseph Rose: Metro planners will study two south light-rail lines. (angolul) The Oregonian, (2001. június 6.) E3. o.
- ↑ Laura Oppenheimer: New MAX plans arrive for input; a revived bid to expand light rail to Milwaukie, one of five transit proposals, may fare better now that former critics are on board. (angolul) The Oregonian, (2003. január 27.) E1. o.
- ↑ a b Fred Leeson: TriMet board agrees to plan for southeast light-rail lines. (angolul) The Oregonian, (2003. március 27.) C2. o.
- ↑ Laura Oppenheimer: South Corridor MAX plan unveiled. (angolul) The Oregonian, (2003. február 17.) E1. o.
- ↑ Kara Briggs: Metro considers transit options along I-205. (angolul) The Oregonian, (2002. július 24.) D2. o.
- ↑ Dennis McCarthy: Happy Valley-area leaders mostly argue for light rail. (angolul) The Oregonian, (2002. február 25.) B2. o.
- ↑ Andy Parker: Polls say you like light rail: What say you? (angolul) The Oregonian, (2004. március 22.) B1. o.
- ↑ Laura Oppenheimer: Metro gives final OK to MAX lines. (angolul) The Oregonian, (2003. április 18.) D6. o.
- ↑ South Corridor, I-205/Portland Mall Light Rail Project: Environmental Impact Statement. (angolul) Washington (főváros): United States Department of Transportation. 2004. P–2. o. Hozzáférés: 2023. június 6.
- ↑ Dylan Rivera: Thousands on MAX go Green Festivities and free rides draw takers for the new downtown–Clackamas Town Center line. (angolul) The Oregonian, (2009. szeptember 13.)
- ↑ Dylan Rivera: Riders pack MAX Green Line on first day of service (angol nyelven). The Oregonian, 2009. szeptember 13. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
- ↑ New MAX line opens downtown (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. augusztus 27. [2015. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
- ↑ Final Environmental Impact Statement, i. m. S–7, S–11. o.
- ↑ Locally Preferred Alternative Report (angol nyelven). Metro, 2008. július 24. [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
- ↑ Dennis McCarthy: Milwaukie group poses surprise light-rail option. (angolul) The Oregonian, (2001. december 20.) C3. o.
- ↑ Eric Mortenson: Panel realigns route of new light-rail span. (angolul) The Oregonian, (2008. május 2.) D1. o.
- ↑ Tilikum Crossing: Bridge of the People (angol nyelven). Portland. [2021. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
- ↑ a b Joseph Rose: Construction begins on new light-rail bridge in Portland that will go up ’piece by piece’ (angol nyelven). The Oregonian, 2011. június 30. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
- ↑ Final Environmental Impact Statement, i. m.
- ↑ a b Portland-Milwaukie Light Rail Project (angol nyelven). Szövetségi Közlekedési Hatóság, 2017. december. [2021. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
- ↑ Joseph Rose: Feds say Portland-Milwaukie MAX line must settle for 50-50 funding (angol nyelven). The Oregonian, 2010. július 26. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
- ↑ Yuxing Zheng: County OKs controversial funding for light-rail line. (angolul) The Oregonian, (2012. augusztus 24.)
- ↑ Yuxing Zheng: County looks at ways to fight MAX measure. (angolul) The Oregonian, (2012. június 9.)
- ↑ Yuxing Zheng: Clackamas County anti-rail measure passes comfortably; effect could resonate for decades (angol nyelven). The Oregonian, 2012. szeptember 19. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
- ↑ Philip Selinger 50 Years of Transit in the Portland Region, i. m. 95–96. o.
- ↑ a b Portland light rail extension starts final design (angol nyelven). Railway Gazette, 2011. április 5. [2011. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Joseph Rose: Feds approve design for Portland-Milwaukie light-rail line (angol nyelven). The Oregonian, 2011. március 29. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Portland-Milwaukie Light Rail Bridge to bring new options for transit, cyclists and pedestrians (angol nyelven). TriMet, 2012. augusztus. [2021. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Lee Fehrenbacher: Portland-Milwaukie Light Rail project construction passes 1-year mark (angol nyelven). Daily Journal of Commerce, 2012. július 5. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Portland-Milwaukie light rail construction to impact traffic (angol nyelven). The Oregonian, 2012. október 8. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Michael Bamesberger: It’s the year of heavy light rail construction in Clackamas County (angol nyelven). The Oregonian, 2013. március 23. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Stay safe near the new MAX Orange Line (angol nyelven). TriMet, 2015. március. [2021. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Joseph Rose: TriMet announces opening date for Portland-Milwaukie light rail line (angol nyelven). The Oregonian, 2013. július 25. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Joseph Rose: Tilikum Crossing: New Portland bridge named after Chinook word for ’people’ (angol nyelven). The Oregonian, 2014. április 16. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Joseph Rose: TriMet’s first new ’Type 5’ MAX light-rail vehicle has rolled into Portland (or has it?) (angol nyelven). The Oregonian, 2014. szeptember 30. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Mary Fetsch: MAX Orange Line – on time and under budget (angol nyelven). TriMet, 2015. március 27. [2018. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Stuart Tomlinson: Gov. Kate Brown, 500 others are first passengers on MAX’s new Orange line (angol nyelven). The Oregonian, 2015. május 15. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ MAX Orange Line to begin test runs (angol nyelven). Trains, 2015. augusztus 28. [2021. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Fall 2015 Service Improvements (angol nyelven). TriMet. [2015. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Elliot Njus: The wait’s over: TriMet’s Orange Line, Tilikum Crossing up and running (angol nyelven). The Oregonian, 2015. szeptember 12. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ a b Brian Lum: You asked: How will the MAX Orange Line work in Downtown Portland? (angol nyelven). TriMet, 2015. június 19. [2015. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
- ↑ Public Art on MAX Orange Line (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ Jim Redden: Cities fight to avoid being left at station (angol nyelven). Pamplin Media Group, 2009. augusztus 19. [2014. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ Transit Investment Plan (angol nyelven). TriMet. [2012. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ MAX Orange Line Route Description (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ a b Portland City Center and Transit Mall (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Lincoln Street/SW 3rd Ave Station (angol nyelven). TriMet, 2014. október. [2021. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ a b Project structures carry light rail over traffic, waterways (angol nyelven). TriMet, 2013. október. [2021. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ South Waterfront/SW Moody Ave Station (angol nyelven). TriMet, 2014. október. [2021. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Clinton/SE 12th Ave Station (angol nyelven). TriMet, 2014. október. [2021. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ SE 17th Avenue: Holgate Boulevard and Rhine Street stations (angol nyelven). TriMet, 2014. október. [2021. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Locally Preferred Alternative Report, i. m. 15–16. o.
- ↑ Milwaukie/Main Street station area (angol nyelven). TriMet, 2014. október. [2021. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ SE Park Ave Station Area (angol nyelven). TriMet, 2014. október. [2021. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Joseph Rose: Fare turnstiles coming to Portland-Milwaukie MAX stations (angol nyelven). The Oregonian, 2015. március 20. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Ordinance 351 of the Tri-County Metropolitan Transportation District of Oregon (TriMet) Amending TriMet Code Chapter 29 and Updating Procedures for Requests for Proof of Payment (Second Reading) (angol nyelven) pp. 6–7. TriMet, 2018. november 14. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Andrew Theen: TriMet ends ad campaign intended as a ’friendly reminder’ to pay fares, cites negative reactions (angol nyelven). The Oregonian, 2019. november 18. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ TriMet Rail System (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
- ↑ a b MAX Orange Line Map and Schedule (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Frequent Service (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
- ↑ 291-Orange Night Bus (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ September 2020 Monthly Performance Report (angol nyelven). TriMet, 2020. október 15. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ September 2019 Monthly Performance Report (angol nyelven). TriMet, 2016. október 16. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
- ↑ Elliot Njus: Predicted riders not showing up. (angolul) The Oregonian, (2016. október 16.) A4. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a MAX Orange Line című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- A vonal a TriMet honlapján (angolul)
- A vonal története a TriMet honlapján (angolul) Archiválva 2017. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A vonal az agglomeráció honlapján (angolul)