Nádlány

	Nádlány (Nadlice)
	; Nádlány zászlaja
	; Nádlány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Simonyi
Rang	község
Első írásos említés	1113
Polgármester	Peter Dubravický
Irányítószám	956 32
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	PE
	Népesség
Teljes népesség	594 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	113 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	182 m
Terület	5,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 37′ 20″, k. h. 18° 15′ 00″48.622222°N 18.250000°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 20″, k. h. 18° 15′ 00″48.622222°N 18.250000°E
	Nádlány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nádlány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nádlány (szlovákul Nadlice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése

Simonytól 10 km-re nyugatra a Bebrava jobb partján 175 m magasan fekszik.

Története

A község területén már az újkőkorszakban éltek emberek, a lengyeli kultúra népének maradványait tárták fel. A vaskorban a hallstatti kultúra népe élt ezen a területen.

A mai település a 11. században keletkezhetett, első írásos említése 1113-ban történt, amikor a zobori bencés apátság oklevelében a falut Dubokan (a mai Apátlévna) szomszédai között említik "Nadlan" alakban. 1344-ben "Nadlyan" néven szerepel, akkori birtokosa a pécsi származású Vörös Tamás volt. Ezután 1553-ig különböző nemesek birtoka. 1553-ban 14 jobbágytelke volt a településnek. 1559-től az Apponyi család birtoka, ekkor említik a falu templomát is. 1715-ben 9 adózó háztartása volt. 1787-ben az első népszámláláskor malom, 37 ház, és 352 lakos található a községben. 1828-ban 54 házában 377 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. Szeszfőzdéjét 1898-ban alapították.

Vályi András szerint "NADLÁN. Nadlice. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, fekszik Zsámbokréthez fél mértföldnyire, fája, és szőlő hegye nints; földgye, réttye jó van, piatzozásai Nagy Tapolcsányon, és Bajnán, malma helyben, legelője is elég van."^[2]

Fényes Elek szerint "Nadlány, tót falu, Nyitra vármegyében, a Nyitra völgyében, Trencsén vármegye szélén: 328 kath., 16 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Tapolcsán."^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 687 lakosából 643 szlovák és 43 magyar anyanyelvű volt.

1980-ban 1233 lakosából 1224 szlovák volt.

2001-ben 653 lakosából 639 szlovák volt.

2011-ben 624 lakosából 611 szlovák volt.

2021-ben 594 lakosából 583 szlovák, (+2) cigány, (+1) ruszin, 3 egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Nevezetességei

Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1864-ben épült, a korábbi templom helyén.
Plébánia.
Nepomuki Szent János szobra.
Kápolna.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

Források

Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]