Magyarország uralkodóinak listája

Nem tévesztendő össze a következővel: Magyar királyok és uralkodók (könyvsorozat).

Nem tévesztendő össze a következővel: Magyar király.

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva. A 800 körül uralkodó Ügyek törzsfőtől 1918. november 13-áig, az utolsó magyar király, IV. Károly jogainak felfüggesztéséig tartalmazza a magyarok uralkodóit, uralkodásuk idejét, koronázásuk idejét és helyszínét, valamint egyéb kiegészítő információkat. Az ellenkirályok, régensek és trónkövetelők nem szerepelnek a listában. A lista végén megtalálhatók a Magyar Királyság kormányzói is.

Törzsfők és törzsszövetségi vezetők (895 előtt)

Lásd még: A magyar nép kialakulásának időszaka

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Megjegyzés
Ügyek Magyar nemzetségfő	8. század közepe – 818 után	8. század vége	818 után	A monda szerint apja Ed, Csaba királyfi fia. Neve ismert még Ugyel, Ugek, Ugeg, Vger, Vgec alakváltozatban is.
Levedi Magyar nemzetségfő	8. század vége – 9. század közepe	818 után	9. század közepe	A magyar törzsszövetség szakrális vezére. Egyes feltételezések szerint személye megegyezik Előd vezérrel. A magyarok vándorlásának egyik legfontosabb állomása, Levédia róla kaphatta nevét.
Álmos Magyar vezér	819 körül – 895 körül	9. század közepe	895 körül	Apja Ügyek vagy Előd (esetleg Levedi), anyja Emese volt. Anonymus szerint a hét vezér egyike.

Magyar Fejedelemség

Bővebben: Magyar Fejedelemség

Árpád-ház (895–1000/1001)

Bővebben: Árpád-ház

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Megjegyzés
Árpád A magyarok nagyfejedelme	845 körül – 907 körül (62 éves kora körül)	895 körül	907 körül	Álmos vezér fia, a magyarok fejedelme a honfoglalás idején. Egyes vélemények alapján nem fejedelem, hanem valódi méltósága gyula volt. Kézai Simon szerint a hét vezér egyike.
Zolta Magyarország fejedelme	896 körül – 949 körül (53 éves kora körül)	907 körül	947 körül	Árpád fejedelem legkisebb fia. Neve ismert még Zsolt és Solt alakváltozatban is. A Magyar Fejedelemség második fejedelme, ám egyes vélemények szerint uralkodását Anonymus alaptalanul állította.
Falicsi Magyarország fejedelme	10. század eleje – 955 körül	947 körül	955 körül	Árpád fejedelem unokája, Jutocsa fia. Nevének másik alakváltozata: Fajsz. Uralkodásáról csak Bíborbanszületett Konstantin De administrando imperio című műve tesz említést, máshol erről nem írnak.
Taksony Magyarország fejedelme	931 körül – 972 körül (41 éves kora körül)	955 körül	972 körül	Zolta fejedelem fia. Feltehetően az augsburgi csata után vette át a hatalmat, miután a magyar csapatok vereséget szenvedtek a német seregtől (ekkor értek véget a kalandozások nyugaton).
Géza Magyarország fejedelme	945 körül – 997 körül (52 éves kora körül)	972 körül	997 körül	Taksony fejedelem fia. Ő indította el azt a folyamatot, melynek során az ország nyugati típusú királysággá szerveződött át.
István Magyarország fejedelme	969–980 között – 1038. augusztus 15. (69 éves kora körül)	997 körül	1000. december 25.	Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. Vajk néven született, az István nevet a keresztségben kapta. 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-jén királlyá koronáztatta magát, ezzel létrejött a Magyar Királyság.

Magyar Királyság

Bővebben: Magyar Királyság és A középkori Magyar Királyság története

Árpád-ház (1000/1001–1301)

Bővebben: Árpád-ház

Lásd még: Árpád-kor

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Koronázása	Megjegyzés
I. István Magyarország 1. királya	969–980 között – 1038. augusztus 15. (69 éves kora körül)	1000. december 25.	1038. augusztus 15.	1000. december 25. Esztergom vagy Székesfehérvár	A keresztény magyar állam megteremtője, egyben első királya. Szentté avatására 1083-ban került sor.
Péter Ragadványneve: (Orseolo) Velencei Péter Magyarország 2. királya	1011 körül – 1046 vagy 1059	1038. augusztus 15.	1041 szeptembere	1038 Székesfehérvár	I. István király unokaöccse, Ottone Orseolo fia. Mivel döntéshozatalai során mellőzte a magyar főurakat a saját, külföldi híveivel szemben, 1041-ben elűzték az országból.
Sámuel Ragadványneve: Aba Sámuel Magyarország 3. királya	990 vagy 1009 körül – 1044. július 5.	1041 szeptembere	1044. július 5.	1044. április 22. Csanád vagy Székesfehérvár	I. István király húgának férje, az Aba nemzetség tagja. Az első választott magyar király. A ménfői csata során vesztette életét.
Péter Ragadványneve: (Orseolo) Velencei Péter Magyarország 2. királya	1011 körül – 1046 vagy 1059	1044. július 5.	1046 szeptembere	másodszor nem koronázták meg	1045-ben Péter jelképesen átadta az országot III. Henrik német-római császárnak, végül 1046-ban András herceg elfogatta és megvakíttatta.
I. András Ragadványneve: Fehér András Magyarország 4. királya	1015 körül – 1060 decembere (45 éves kora körül)	1046 szeptembere	1060 decembere	1046 szeptembere Székesfehérvár	Taksony fejedelem dédunokája, Vazul herceg fia. 1046-ban a Vata-féle lázadás során megdöntötték Orseolo Péter király uralmát. Nevéhez fűződik a Tihanyi alapítólevél kelte is.
I. Béla Ragadványneve: Bajnok Béla Magyarország 5. királya	1015 körül – 1063. szeptember 11. (48 éves kora körül)	1060. december 6.	1063. szeptember 11.	1060. december 6. Székesfehérvár	I. András király testvére. Az 1061. évi székesfehérvári országgyűlés során leverte az utolsó pogány lázadást az országban. Halálát a ráomló trón okozta 1063-ban Dömösön.
Salamon Magyarország 6. királya	1053 körül – 1087 márciusa (34 éves kora körül)	1063. szeptember 11.	1074. március 14.	1063 szeptembere Székesfehérvár	I. András király és Kijevi Anasztázia királyné fia. Miután nagybátyja, I. Béla király megdöntötte apja hatalmát, német csapatokkal visszatért és visszaszerezte a koronát magának.
I. Géza Ragadványneve: Magnus Géza Magyarország 7. királya	1040 körül – 1077. április 25. (37 éves kora körül)	1074. március 14.	1077. április 25.	1075 körül Székesfehérvár	I. Béla király és Lengyelországi Richeza királyné fia. A mogyoródi csata során döntő vereséget tudott mérni Salamon királyra, ezzel megszerezve a trónt magának.
I. László Magyarország 8. királya	1040 körül – 1095. július 29. (55 éves kora körül)	1077. április 25.	1095. július 29.	1081 körül Székesfehérvár	I. Géza király testvére. Fiúörökös nélkül hunyt el, leánya, Piroska hercegnő II. Ióannész bizánci császár felesége lett. 1192-ben avatták szentté.
Kálmán Ragadványneve: Könyves Kálmán Magyarország 9. királya	1074 körül – 1116. február 3. (42 éves kora körül)	1095. július 29.	1116. február 3.	1095 Székesfehérvár	I. Géza király és Loozi Zsófia királyné fia. Meghódította a Horvát és a Dalmát Királyságot. A kor egyik legműveltebb uralkodójának számít.
II. István Magyarország 10. királya	1101 körül – 1131. március 1. (30 éves kora körül)	1116. február 3.	1131. március 1.	1116 Székesfehérvár	Kálmán király és Szicíliai Felícia királyné fia. Trónkövetelő vele szemben apja el nem ismert fia, Borisz Kalamanosz. Fiúutód nélkül hunyt el, ezért örököse unokaöccse, Saul herceg lett.
II. Béla Ragadványneve: Vak Béla Magyarország 11. királya	1108 körül – 1141. február 13. (33 éves kora körül)	1131. március 1.	1141. február 13.	1131. április 28. Székesfehérvár	I. Géza király unokája, Álmos herceg és Kijevi Predszláva hercegné fia. Vaksága okán hitvese, Ilona királyné kormányozta az országot.
II. Géza Magyarország 12. királya	1130 körül – 1162. május 31. (32 éves kora körül)	1141. február 13.	1162. május 31.	1141. február 16. Székesfehérvár	II. Béla király és Szerbiai Ilona királyné fia. Kiterjedt külpolitikájával és sikeres hadjárataival erősítette az országa befolyását a korabeli Európában.
III. István Magyarország 13. királya	1147 nyara – 1172. március 4. (24 évesen)	1162. május 31.	1172. március 4.	1162 júniusa Székesfehérvár	II. Géza király és Kijevi Eufrozina királyné fia. Uralkodását trónviszályok követték, ellenkirályként léptek fel vele szemben nagybátyjai, László és István hercegek.
III. Béla Ragadványneve: Nagy Béla Magyarország 16. királya	1148 körül – 1196. április 23. (47 éves kora körül)	1172. március 4.	1196. április 23.	1173. január 13. Székesfehérvár	III. István király testvére. Uralkodása az Árpád-kor egyik csúcspontját jelentette a gazdaság és kultúra tekintetében is.
Imre Magyarország 17. királya	1174 körül – 1204. november 30. (29 éves kora körül)	1196. április 23.	1204. november 30.	1194 Székesfehérvár	III. Béla király és Antiókhiai Anna királyné fia. Még apja életében ifjabb királlyá koronázták 1182-ben.
III. László Magyarország 18. királya	1200 körül – 1205. május 7. (5 éves kora körül)	1204. november 30.	1205. május 7.	1204. augusztus 26. Székesfehérvár	Imre király és Aragóniai Konstancia királyné fia. Gyermekként koronázták királlyá még apja életében, de mindössze öt éves kora körül váratlanul elhunyt.
II. András Ragadványneve: Jeruzsálemi András Magyarország 19. királya	1176 körül – 1235. szeptember 21. (59 éves kora körül)	1205. május 7.	1235. szeptember 21.	1205. május 29. Székesfehérvár	Imre király testvére, III. László király nagybátyja. Uralkodása alatt adták ki 1222-ben az nemesség jogait magába foglaló Aranybullát.
IV. Béla Ragadványneve: Második honalapító Magyarország 20. királya	1206. november 29. – 1270. május 3. (63 évesen)	1235. szeptember 21.	1270. május 3.	1235. szeptember 25. Székesfehérvár	II. András király és Meráni Gertrúd királyné fia. A tatárjárást követően újjáépítette a Magyar Királyságot, megalapítva többek között a Budavári királyi várat is.
V. István Magyarország 21. királya	1239. október 18. – 1272. augusztus 6. (32 évesen)	1270. május 3.	1272. augusztus 6.	1270. május 13. Székesfehérvár	IV. Béla király és Laszkarisz Mária királyné fia. 1262-től ifjabb király apja mellett, és még az ő életében az ország keleti részének de facto független uralkodója.
IV. László Ragadványneve: Kun László Magyarország 22. királya	1262. augusztus 5. – 1290. július 10. (27 évesen)	1272. augusztus 6.	1290. július 10.	1272. szeptember 3. Székesfehérvár	V. István király és Kun Erzsébet királyné fia. Feleségétől, Anjou Izabella királynétól nem születtek gyermekei.
III. András Ragadványneve: Velencei András Magyarország 23. királya	1265 körül – 1301. január 14. (36 éves kora körül)	1290. július 10.	1301. január 14.	1290. július 23. Székesfehérvár	II. András király unokája, Utószülött István herceg és Morosini Tomasina fia. Az utolsó Árpád-házi magyar királyként „az utolsó aranyágacskának” is nevezik.

Vegyesháziak (1301–1526)

Bővebben: A vegyesházi királyok kora

Přemysl-ház (1301–1305)

Bővebben: Přemysl-ház

Uralkodó	Portré	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Koronázása	Megjegyzés
Vencel Ragadványneve: Cseh Vencel Magyarország 24. királya		1289. október 6. – 1306. augusztus 4. (16 évesen)	1301 májusa	1305. október 9.	1301. augusztus 27. Székesfehérvár	IV. Béla király ükunokája, II. Vencel cseh király és Habsburg Juta királyné fia, 1305-ben lemondott Károly Róbert javára. Egyben Csehország és Lengyelország királya is volt.

Wittelsbach-ház (1305–1307)

Bővebben: Wittelsbach-ház

Uralkodó	Portré	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Koronázása	Megjegyzés
Ottó Ragadványneve: Bajor Ottó Magyarország 25. királya		1261. február 11. – 1312. szeptember 9. (51 évesen)	1305. október 9.	1307 májusa	1305. december 5. Székesfehérvár	IV. Béla király unokája, XIII. Henrik bajor herceg és Magyarországi Erzsébet (1236–1271) fia, egyben Alsó-Bajorország hercege is.

Anjou-ház (1308–1395)

Bővebben: Anjou-ház (Capeting)

Lásd még: Anjou-kor

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Koronázása	Megjegyzés
I. Károly Ragadványneve: Károly Róbert Magyarország 26. királya	1288 – 1342. július 16. (54 éves kora körül)	1308. november 17.	1342. július 16.	1301 tavasza Esztergom 1309. június 15. Buda 1310. augusztus 27. Székesfehérvár	V. István király dédunokája, Martell Károly, Calabriai hercege és Habsburg Klemencia hercegné fia, az Capeting–Anjou-ház magyar királyi ágának tagja.
I. Lajos Ragadványneve: Nagy Lajos Magyarország 27. királya	1326. március 5. – 1382. szeptember 10. (56 évesen)	1342. július 16.	1382. szeptember 10.	1342. július 21. Székesfehérvár	I. Károly Róbert magyar király és Łokietek Erzsébet királyné fia, egyben Lengyelország királya (1370–). Fiúörökös nélkül hunyt el, így országait leánya örökölte.
Mária Magyarország 28. királya	1371. április 14. – 1395. május 17. (24 évesen)	1382. szeptember 10.	1385. december. 31.	1382. szeptember 17. Székesfehérvár	I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya, Hedvig lengyel királynő testvére, kezdetben Orléans-i Lajos jegyese, majd Luxemburgi Zsigmond felesége.
II. Károly Ragadványneve: Kis Károly Magyarország 29. királya	1345 – 1386. február 24. (41 éves kora körül)	1385. december 31.	1386. február 24.	1385. december 31. Székesfehérvár	Lajos, Durazzo hercege és Sanseverinói Margit fia, egyben Nápoly királya 1382-től. A legrövidebb ideig uralkodó magyar monarcha (55 nap), az Anjou-ház durazzói ágának tagja.
Mária Magyarország 28. királya	1371. április 14. – 1395. május 17. (24 évesen)	1386. február 24.	1395. május 17.	másodszor nem koronázták meg	1387-től társuralkodó mellette férje, Luxemburgi Zsigmond, ellenkirály vele szemben II. Károly király fia, Nápolyi László.

Luxemburg-ház (1387–1437)

Bővebben: Luxemburg-ház

Uralkodó	Portré	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Koronázása	Megjegyzés
Zsigmond Ragadványneve: Luxemburgi Zsigmond Magyarország 30. királya		1368. február 14. – 1437. december 9. (69 évesen)	1387. március 31.	1437. december 9.	1387. március 31. Székesfehérvár	Mária magyar királynő férje, IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet császárné fia, egyben cseh király és német-római császár. 1395-ig hitvese társuralkodója.

Habsburg-ház (1437–1457)

Bővebben: Habsburg-ház

Uralkodó	Portré	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Koronázása	Megjegyzés
Albert Ragadványneve: Habsburg Albert Magyarország 31. királya		1397. augusztus 16. – 1439. október 27. (42 évesen)	1437. december 18.	1439. október 27.	1438. január 1. Székesfehérvár	Luxemburgi Zsigmond veje, IV. Albert osztrák herceg és Bajorországi Johanna Zsófia fia, egyben német király és osztrák herceg. Halála után régens hitvese, Luxemburgi Erzsébet.
V. László Ragadványneve: Utószülött László Magyarország 32. királya		1440. február 22. – 1457. november 23. (17 évesen)	1440. május 15.	1457. november 23.	1440. május 15. Székesfehérvár	Habsburg Albert király és Luxemburgi Erzsébet királyné fia, egyben az első osztrák uralkodó főherceg, valamint cseh király.

Jagelló-ház (1440–1444)

Bővebben: Jagelló-ház

Uralkodó	Portré	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Koronázása	Megjegyzés
I. Ulászló Ragadványneve: Várnai Ulászló Magyarország 33. királya		1424. október 31. – 1444. november 10. (20 évesen)	1440. július 17.	1444. november 10.	1440. július 17. Székesfehérvár	II. Ulászló lengyel király és Holszański Zsófia királyné fia, egyben lengyel király is. A törökök ellen vívott várnai csata során vesztette életét.

Hunyadi-ház (1458–1490)

Bővebben: Hunyadi-család

Uralkodó	Portré	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Koronázása	Megjegyzés
I. Mátyás Ragadványneve: Corvin Mátyás Magyarország 34. királya		1443. február 23. – 1490. április 6. (47 évesen)	1458. január 24.	1490. április 6.	1464. március 29. Székesfehérvár	Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet fia, egyben Csehország királya és Ausztria főhercege. A Hunyadi-ház tagja.

Jagelló-ház (1490–1526)

Bővebben: Jagelló-ház

Uralkodó	Portré	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Koronázása	Megjegyzés
II. Ulászló Ragadványneve: Dobzse László Magyarország 35. királya		1456. március 1. – 1516. március 13. (60 évesen)	1490. július 15.	1516. március 13.	1490. szeptember 18. Székesfehérvár	I. Ulászló király unokaöccse, IV. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet királyné fia, egyben Csehország királya is.
II. Lajos Magyarország 36. királya		1506. július 1. – 1526. augusztus 29. (20 évesen)	1516. március 13.	1526. augusztus 29.	1508. június 4. Székesfehérvár	II. Ulászló király és Foix–Candale-i Anna királyné fia, a törökökkel szemben zajló, súlyos veszteségekkel járó mohácsi csata során vesztette életét 1526-ban.

Szapolyai-ház (1526–1571)

Bővebben: Szapolyai-család

Uralkodó	Portré	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Koronázása	Megjegyzés
I. János Magyarország 37. királya		1487 – 1540. július 17/21. (53 éves kora körül)	1526. november 10.	1540. július 17/21.	1526. november 11. Székesfehérvár	Szapolyai István nádor és Tescheni Hedvig hercegnő fia, az 1526. évi székesfehérvári országgyűlés királlyá választotta.
II. János Ragadványneve: János Zsigmond Magyarország 38. királya		1540. július 7. – 1571. március 14. (30 évesen)	1540. szeptember 13.	1571. március 14.	nem koronázták meg	I. János király és Jagelló Izabella királyné fia, kezdetben régens mellette édesanyja, Izabella királyné és Fráter György váradi püspök.

Habsburg-ház (1526–1780)

Bővebben: Habsburg-ház

Lásd még: Kora újkori magyar történelem, A Magyar Királyság a kora újkorban, Magyar Királyság a 16–17. században és Török háborúk Magyarországon

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Koronázása	Megjegyzés
I. Ferdinánd Magyarország 37. királya	1503. március 10. – 1564. július 25. (61 évesen)	1526. december 17.	1564. július 25.	1527. november 3. Székesfehérvár	IV. Fülöp, Burgundia hercege és II. Johanna kasztíliai királynő fia, a Habsburg–Jagelló házassági szerződés értelmében tartott igényt a magyar trónra. Egyben német-római császár is.
Miksa Magyarország 38. királya	1527. július 31. – 1576. október 12. (49 évesen)	1564. július 26.	1576. október 12.	1563. szeptember 8. Pozsony	I. Ferdinánd császár és király és Jagelló Anna királyné fia. A kora újkori magyar történelemben ő volt az első Habsburg-házi uralkodó, aki a magyar trónt megörökölte.
Rudolf Magyarország 39. királya	1552. július 18. – 1612. január 20. (59 évesen)	1576. október 12.	1608. június 25.	1572. szeptember 22. Pozsony	II. Miksa császár és király és Spanyolországi Mária császárné fia. Elmeháborodottság gyanúja miatt megfosztották uralkodói címeitől.
II. Mátyás Magyarország 40. királya	1557. február 24. – 1619. március 20. (62 évesen)	1608. június 25.	1619. március 20.	1608. november 19. Pozsony	Rudolf császár és király testvére, lemondatta fivérét előbb a magyar, 1611-ben a cseh királyi, 1612-ben pedig a német-római császári címről.
II. Ferdinánd Magyarország 41. királya	1578. július 9. – 1637. február 15. (58 évesen)	1618. július 1.	1637. február 15.	1618. július 1. Pozsony	II. Mátyás császár és király unokatestvére, II. Károly osztrák főherceg és Bajorországi Mária Anna fia.
III. Ferdinánd Magyarország 42. királya	1608. július 13. – 1657. április 2. (48 évesen)	1637. február 15.	1657. április 2.	1625. december 8. Sopron	II. Ferdinánd császár és király és Bajorországi Mária Anna fia. Ő volt az egyetlen magyar uralkodó, akit Sopronban koronáztak meg.
IV. Ferdinánd Magyarország 43. királya	1633. szeptember 8. – 1654. július 9. (20 évesen)	1647. június 16.	1654. július 9.	1647. június 16. Pozsony	III. Ferdinánd császár és király és Spanyolországi Mária Anna fia. Még apja életében cseh és magyar, német királlyá koronázták, ám idő előtt elhunyt.
I. Lipót Magyarország 44. királya	1640. június 9. – 1705. május 5. (64 évesen)	1657. április 2.	1705. május 5.	1655. június 27. Pozsony	IV. Ferdinánd király testvére. Uralkodása alatt zajlott le a török kiűzése Magyarországról, egyben ő volt a harmadik leghosszabb ideg regnáló magyar király.
I. József Magyarország 45. királya	1678. július 26. – 1711. április 17. (32 évesen)	1705. május 5.	1711. április 17.	1687. december 9. Pozsony	I. Lipót császár és király és Pfalz–Neuburgi Eleonóra Magdolna fia. Uralkodása alatt robbant kit többek közt a spanyol örökösödési háború és a Rákóczi-szabadságharc is.
III. Károly Magyarország 46. királya	1685. október 1. – 1740. október 20. (55 évesen)	1711. április 17.	1740. október 20.	1712. május 20. Pozsony	I. József császár és király testvére. Fiúörökös hiányában elfogadtatta a Pragmatica sanctiot, hogy idősebb leánya is örökösévé válhasson.
Mária Terézia Magyarország 47. királya	1717. május 13. – 1780. november 29. (63 évesen)	1740. október 20.	1780. november 29.	1741. június 25. Pozsony	III. Károly császár és király és Braunschweig–Wolfenbütteli Erzsébet Krisztina leánya, a felvilágosult abszolutizmus híve.

Habsburg–Lotaringiai-ház (1780–1918)

Bővebben: Habsburg–Lotaringiai-ház

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Koronázása	Megjegyzés
II. József Ragadványneve: a kalapos király Magyarország 48. királya	1741. március 13. – 1790. február 20. (48 évesen)	1780. november 29.	1790. február 20.	nem koronázták meg	Lotaringiai Ferenc István császár és Habsburg Mária Terézia uralkodónő fia, hivatalosan már apja 1765-ös halálát követően társuralkodó anyja mellett.
II. Lipót Magyarország 49. királya	1747. május 5. – 1792. március 1. (44 évesen)	1790. február 20.	1792. március 1.	1790. november 15. Pozsony	II. József császár és király testvére, császárrá választását megelőzően Toscana uralkodó nagyhercege 1765-től. Két fia is, Sándor Lipót és József főherceg is magyar nádor lett.
I. Ferenc Magyarország 50. királya	1768. február 12. – 1835. március 2. (67 évesen)	1792. március 1.	1835. március 2.	1792. június 6. Buda	II. Lipót császár és király és Spanyolországi Mária Ludovika császárné fia, az első magyar uralkodó, akit Budán koronáztak meg.
V. Ferdinánd Ragadványneve: Jóságos Ferdinánd Magyarország 51. királya	1793. április 19. – 1875. június 29. (82 évesen)	1835. március 2.	1848. december 2.	1830. szeptember 28. Pozsony	I. Ferenc császár és király és Nápoly–Szicíliai Mária Terézia császárné fia, gyengeelméjűsége okán a tényleges hatalom gyakorlója mellette Klemens von Metternich. Lemondatták.
I. Ferenc József Magyarország 52. királya	1830. augusztus 18. – 1916. november 21. (86 évesen)	1848. december 2.	1916. november 21.	1867. június 8. Buda	V. Ferdinánd császár és király unokaöccse, Ferenc Károly főherceg és Zsófia Friderika főhercegné fia, az európai történelem harmadik leghosszabb ideig regnáló monarchája.
IV. Károly Magyarország 53. királya	1887. augusztus 17. – 1922. április 1. (34 évesen)	1916. november 21.	1918. november 13.	1916. december 30. Budapest	I. Ferenc József császár és király öccsének az unokája, Ottó Ferenc főherceg és Mária Jozefa főhercegné fia. Az utolsó magyar király, akit 2004-ben boldoggá avattak.

1918. november 13-án az eckartsaui nyilatkozatában IV. Károly király lemondott az államügyekben való részvételi jogáról, de már októbertől is csak Habsburg–Lotaringiai József Ágost, volt Magyarország kormányzója mint homo regius. Pár napra rá november 16-án pedig Budapesten kikiáltották az első magyar köztársaságot. Az őszirózsás forradalom és a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után visszatérő ellenforradalmi^[1] rendszer előbb helyreállította a királyságot, amelynek keretében 1920. március 1-jén kormányzóvá választották Horthy Miklóst. Károly többször is kísérletet tett a hatalom visszaszerzésére, ám 1921. november 6-án kimondták – immár végleges érvénnyel – a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását.

A Magyar Királyság tehát 1918-ban megszűnt, majd két évvel később újjáalakult. Uralkodó hiányában az államfői posztot sorban Horthy Miklós kormányzó, Szálasi Ferenc nemzetvezető, végül Miklós Béla ideiglenes államfő töltötték be.

A Habsburg-házat négyszer fosztották meg a magyar tróntól: 1620-ban, 1707-ben, 1849-ben és 1921-ben.

A leghosszabb ideig uralkodó magyar királyok

	Uralkodó	Uralkodásának		Időtartam
	Uralkodó	Kezdete	Vége	Nap	Év, nap
1.	I. Ferenc József	1848. december 2.	1916. november 21.	24 825	67 év, 355 nap
2.	Zsigmond	1387. március 31.	1437. december 9.	18 515	50 év, 253 nap
3.	I. Lipót	1657. április 2.	1705. május 5.	17 564	48 év, 33 nap
4.	I. Ferenc	1792. március 1.	1835. március 2.	15 705	43 év, 1 nap
5.	I. Lajos	1342. július 16.	1382. szeptember 10.	14 666	40 év, 56 nap
6.	Mária Terézia	1740. október 20.	1780. november 29.	14 650	40 év, 40 nap
7.	I. István	1000. december 25.	1038. augusztus 15.	13 747	37 év, 233 nap
8.	I. Ferdinánd	1526. december 17.	1564. július 25.	13 735	37 év, 221 nap
9.	IV. Béla	1235. szeptember 21.	1270. május 3.	12 643	34 év, 232 nap
10.	I. Károly	1308. november 17.	1342. július 16.	12 294	33 év, 241 nap

A legrövidebb ideig uralkodó magyar királyok

	Uralkodó	Uralkodásának		Időtartam
	Uralkodó	Kezdete	Vége	Nap
1.	II. Károly	1385. december 31.	1386. február 24.	55
2.	III. László	1204. november 30.	1205. május 7.	158
3.	Ottó	1305. október 5.	1307. május	kb. 599
4.	Albert	1437. december 18.	1439. október 27.	678
5.	IV. Károly	1916. november 21.	1918. november 13.	722
6.	II. Lipót	1790. február 20.	1792. március 1.	740
7.	V. István	1270. május 3.	1272. augusztus 6.	826
8.	I. Béla	1060. december 6.	1063. szeptember 11.	1 009
9.	Sámuel	1041. szeptember	1044. július 5.	kb. 1 029
10.	I. Géza	1074. március 14.	1077. április 25.	1 138

Kormányzók

Bővebben: Magyarország kormányzója

Hunyadi János (1407–1456), korm.: 1446–1453
Szilágyi Mihály (~1400–1460), korm.: 1458
Lodovico Gritti (1480–1534), korm.: 1530–1534
Ampringen János Gáspár (1619–1684), korm.: 1673–1681
Kossuth Lajos (1802–1894) kormányzó-elnök: 1849
Habsburg József főherceg (1872–1962), korm.: 1918
Horthy Miklós (1868–1957), korm.: 1920–1944

Időkép

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ Az ellenforradalmi jelzőt a Horthy-korszak vezető politikusai (is) magukénak vallották, a kormányzótól, Bethlen Istvánon és Teleki Pálon keresztül Gömbös Gyuláig.

Források

Irodalom

Királyok könyve: Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói. Szerk. Horváth Jenő. Budapest: Helikon. 2004 – 7., jav. kiad.
Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9
Magyarország uralkodói. Budapest: Pannonica. 2003. = Magyar Századok. ISBN 963-9252-60-3
Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott: Uralkodók táblái a világtörténelemhez: Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963-547-849-6 – a Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze.
Oborni Teréz: Erdély fejedelmei. Budapest: Pannonica. 2002.
Vég Gábor: Magyarország királyai és királynői. Budapest: Maecenas. 1997 – 4. bőv., jav. kiad.

Történelemportál
Magyarország-portál

[1] Az ellenforradalmi jelzőt a Horthy-korszak vezető politikusai (is) magukénak vallották, a kormányzótól, Bethlen Istvánon és Teleki Pálon keresztül Gömbös Gyuláig.

[1]