Saul magyar herceg
| Saul magyar herceg | |
| Született | 1115 |
| Elhunyt | 1131 (15-16 évesen) |
| Állampolgársága | Árpád-kor |
| Szülei | Zsófia magyar királyi hercegnő |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Saul (1115 körül – 1131 után) magyar herceg, trónörökös II. István király unokaöccseként.
Élete, származása
[szerkesztés]Édesapja Saul bihari ispán,[1] édesanyja Zsófia hercegnő volt, Könyves Kálmán magyar király és Felícia magyar királyné legidősebb gyermeke. Ifjúkoráról keveset tudni, csak azután kezdenek említést tenni róla a krónikák, hogy gyermektelen nagybátyja örökösévé nevezte ki. A trón örökösévé történő kijelölése 1127 körül történhetett.[2]
István döntéséről a Képes Krónika tudósít:
„ Mielőtt pedig a király hírt kapott Béláról, úgy határozott az ország, hogy a király után nővérének, Zsófiának Saul nevű fia uralkodjék. (Geréb László fordítása)[3]”
Amikor azonban 1131 tavaszán nagybátyja meghalt, mégsem Saul lett a király. Ezután eltűnt a krónikákból, valószínűleg a trónért vívott harcokban halt meg, mivel szokatlanul hosszú idő telt el II. István halála és II. Béla megkoronázása között.[4]
Más vélemények szerint Saul túlélte a trónharcokat. A Képes Krónika tudósít II. Béla alkoholizmusáról, a következőképpen:
„ Miután az ország megerősödött kezében, Béla király borivásnak adta magát. Az udvarbeliek megszokták, hogy mindent megkaptak a királytól, amit csak részegségében kértek tőle, és amire a király kijózanodott, már vissza nem vehette. Részegségében ellenségeik kezébe adta Póst és Sault, akik jámbor emberek voltak, meg is ölték őket ok nélkül. (Geréb László fordítása)[5]”
Egyes feltételezések szerint az itt szereplő Saul nevű szerzetes azonos lehetett Saul herceggel.[6] Ezek alapján Saul túlélte Béla megkoronázását, feltehetően valamilyen módon alkalmatlanná tették az uralkodásra, és csak később, II. Béla parancsára ölték meg. A kutatók többsége azonban valószínűtlennek tartja ezt az elképzelést.[7]
Források
[szerkesztés]- Kristó Gyula - Engel Pál - Makk Ferenc(szerk.): Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9
- Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpádok – fejedelmek és királyok (Szukits Könyvkiadó, Szeged, 2003) ISBN 963-9278-48-3
- Kádár Tamás: Saul herceg, Bors ispán és Iván úr. Megjegyzések észrevételek a II. István király uralkodása vége körüli trónutódlási küzdelmek történetéhez. Századok, 151. évf. 4. sz. (2017) 787‒808. o.
- Makk Ferenc: Megjegyzések II. Béla történetéhez. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 40. évf., (1972) 31‒49. o.
- Rokay Péter: Bot és Saul. In: „Magyaroknak eleiről”. Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc. Szeged 2000. 451–455.
További információk
[szerkesztés]- Grandpierre K. Endre. Királygyilkosságok. Magyarok Titkos Története, 88. o. (1991). ISBN 963-7707-00-x
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vajay Szabolcs: I. Géza családja. Turul, 79. (2006) 34. o.
- ↑ Kádár 791. o.
- ↑ Kálmán fiát, Istvánt királlyá koronázzák
- ↑ Makk 39. o.
- ↑ Vak Álmos herceg fiát, Vak Bélát törvényes királlyá koronázzák
- ↑ Rokay 451-455. o.
- ↑ Kádár 798-799. o.