Ugrás a tartalomhoz

Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1292–1338)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk III. András magyar király leányáról, az utolsó férfiági Árpád-sarjról szól. Hasonló címmel lásd még: Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1236–1271).
Nem tévesztendő össze a következővel: Árpád-házi Szent Erzsébet.
Ez a szócikk Erzsébet, boldoggá avatott szűzről szól. Hasonló címmel lásd még: Boldog Erzsébet (egyértelműsítő lap).
Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő
boldog
Születése
1292
Buda
Halála

Töss Convent
Tisztelete
Boldoggá avatásahivatalosan nem avatták boldoggá
SírhelyTöss Convent
A svájci Töss városa jelenlegi címere a jellegzetes Árpád-házi kettős kereszttel. Valószínűleg először a kolostor, utána a város elsajátította Erzsébet után.

Árpád-házi (boldog) Erzsébet magyar királyi hercegnő (Buda, 1292 – Svájc, Töss, 1338. május 6.) magyar királyi hercegnő, domonkos apáca. III. András magyar király és Fenenna kujáviai hercegnő egyetlen leánya, az Árpád-ház utolsó sarja nőágon.

Élete

[szerkesztés]

1292-ben született III. András és Fenenna kujáviai hercegnő egyetlen leányaként. Hároméves korától félárva volt, ekkor halt meg ugyanis tizenkilenc éves édesanyja. A kis hercegnőt 1298. február 12-én Vencel cseh herceggel, II. Vencel cseh király és Habsburg Juta fiával jegyezték el, neveltetése miatt Bécsbe vitték. Az eljegyzést Vencel királlyá választásakor, 1301-ben megújították, a házasság azonban mégsem jött létre.

Apjának 1301. január 14-én bekövetkezett halála után mostohaanyja, Ágnes magával vitte Bécsbe, Albert király meggyilkolása után fölépíttette a königsfeldeni klarissza kolostort. 1310-ben maga is belépett oda, Erzsébetet pedig a tössi domonkos apácákhoz adta. Erzsébet ott élt haláláig, 1338. május 6-án halt meg, utolsó éveiben teljesen béna volt.

A kolostorban temették el, sírját a kolostorral együtt a reformátorok a 16. században feldúlták. Sírkövét ma a zürichi Landesmuseumban őrzik. Fennmaradt korabeli legendája. A római katolikus egyház boldogként tiszteli, habár hivatalosan nem avatták boldoggá.

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  • Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.  [2]
  • Puskely Mária: Árpádházi Boldog Erzsébet. A tössi domonkos nővérek és a XIV. századi misztika; Detti, Róma, 1980
  • Puskely Mária: Árpád-házi Szent Margit és ifjabb Szent Erzsébet tössi legendája; ford. Pálos Margit; Ameko, Budapest, 1992
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Árpád-házi_Erzsébet_magyar_királyi_hercegnő_(1292–1338)&oldid=25567727”