II. József magyar király (ur. 1780–1790) 1785-ben az addigi, nagyfokú autonómiát élvező, a magyar rendiség alapját képező vármegyerendszer helyett új közigazgatást vezetett be, amelynek keretében 10 kerületet hoztak létreNyitra, Besztercebánya, Kassa, Munkács, Nagyvárad, Temesvár, Pest, Győr, Pécs és Zágráb székhellyel. A kerületek élére kinevezett királyi kerületi biztosokat immár a központi kormányzat nevezte ki, akárcsak a tisztviselői kar többi részét (alispánok, szolgabírák). 1786-ban Erdélyben is átálltak a kerületi rendszerre: itt 3 új egységet szerveztek. 1790-ben II. József halálos ágyán, sok más rendelkezéssel egyetemben, a közigazgatási rendeletet is semmisnek nyilvánította.[1]
