Ugrás a tartalomhoz

Hajagos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Klokočov (okres Michalovce) szócikkből átirányítva)
Hajagos (Klokočov)
Hajagos zászlaja
Hajagos zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1358
PolgármesterMonika Hudáčková
Irányítószám072 36
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség409 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság138 m
Terület11,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 42″, k. h. 22° 01′ 44″48.811667°N 22.028889°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 42″, k. h. 22° 01′ 44″48.811667°N 22.028889°E
Hajagos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajagos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hajagos (1899-ig Klokocsó, szlovákul: Klokočov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagymihálytól 10 km-re északkeletre, a Széles-tó északi partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1358-ban említik először a nagymihályi uradalom részeként. A 17. században szegény község volt 150 lakossal. A Sztáray, Szemere, Daróczi és Niczky családok birtokolták.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KLOKOCSO. Elegyes falu Ungvár Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vinnának szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Klokocsa, tót falu, Ung vmegyében, Vinna fil., 340 lak. ut. p. N.-Mihály.”[3]

1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 648, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 392 lakosából 388 szlovák volt.

2011-ben 404 lakosából 390 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1670 körül épült. A templom nevezetessége a Könnyező Szűzanya kegyképe, melyet 1904-ben Rozskovics Emánuel ungvári festőművész készített. A kép másolat, eredetije 1670-ben készült. Amikor az itt táborozó erdélyi sereg egyik református katonája lándzsájával átszúrta, a kép véres könnyeket hullatott. A képet Munkácsra, majd Bécsbe vitték. 1769-ben Mária Terézia visszaküldte, de nyoma veszett. Ma a másolat látható a templomban.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]