Ungtavas
| Ungtavas (Kaluža) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1336 | ||
| Polgármester | Marek Misár | ||
| Irányítószám | 072 36 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Testvérvárosok | Lista Cieszanów | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 442 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 117 m | ||
| Terület | 9,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 48′ 25″, k. h. 22° 00′ 00″48.806944°N 22.000000°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 25″, k. h. 22° 00′ 00″48.806944°N 22.000000°E | |||
| Ungtavas weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ungtavas témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ungtavas (1899-ig Kalusa, szlovákul: Kaluža) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagymihálytól 10 km-re északkeletre, a Széles-tó északi partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A tiszapolgári kultúra emberének használati tárgyai kerültek itt elő. Határa később is lakott volt, ezt bizonyítják a bronzkori, vaskori és római kori leletek.
A mai települést 1336-ban „Kalasamezow” alakban említik először. 1419-ben „Kalwsa”, 1427-ben „Kalowza”, „Kalwsa” alakban említik a korabeli források. A nagymihályi uradalom része volt. 1427-ben 16 portával adózott.
1715-ben 2, 1720-ban 6 adózó háztartása volt. 1715-ben említik szőlőskertjét is. 1773-ban „Kaluzsa” néven írják a korabeli források.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KALUSSA. Kalus. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Zsobrántzi járásban, Vinnának filiája, határja jó, réttye, fája, legelője elég van.”[2]
1828-ban 61 házában 405 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kalusa, orosz falu, Ungh vmegyében, Vinnához keletre egy órányira: 7 rom., 315 g. kath., 19 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Lakosai részint föld-, részint szőlőmivelésből élnek. Erdeje sok. F. u. gr. Waldstein. Ut. p. Szobráncz.”[3]
Kiterjedt erdei a 20. században a Sztáray család birtokában álltak. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 347, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 385 lakosából 373 szlovák volt.
2011-ben 358 lakosából 328 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Nagymihályi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagymihály (Michalovce) | ||
|  | |
