Jeszenye
| Jeszenye (Jasenové) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1407 | ||
| Polgármester | Valéria Gažurová | ||
| Irányítószám | 013 19 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 614 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 441 m | ||
| Terület | 6,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 06′ 34″, k. h. 18° 38′ 24″49.109444°N 18.640000°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 34″, k. h. 18° 38′ 24″49.109444°N 18.640000°E | |||
| Jeszenye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenye témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Jeszenye (1899-ig Jaszenó, szlovákul Jasenové) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 16 km-re délnyugatra, a Rajec partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai falu területén a 7. és 11. század között korai szláv település állt.
A mai falut 1407-ben „Yesenov” alakban említik először, amikor Lambert fia István volt a falu bírája. Neve a szláv jeszeny (= kőrisfa) főnévből származik. 1474-ben „Jasenyowe”, 1478-ban „Jesenowe” néven tűnik fel a forrásokban. A zsolnalitvai uradalom része volt. 1598-ban 21 ház állt a településen. 1720-ban 15 adózója volt. 1784-ben 40 házában 49 családban 344 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JASZENOVE. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Rajetz Városához nem meszsze, és annak filiája, földgye közép termékenységű, és dombos, piatza közel van.”[2]
1828-ban 52 háza és 381 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszenócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Zsalobina fiókja: 132 r., 20 g. kath., 10 zsidó lak. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 404, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 657 lakosából 651 szlovák volt.
2011-ben 606 lakosából 584 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gótikus római katolikus temploma a 14. században épült, később barokk stílusban, majd 1882-ben neoromán stílusban építették át. 1500 körül készített Madonna-szobra van.
- Jézus Szíve tiszteletére szentelt modern római katolikus temploma 1998 és 2000 között épült.
- Jézus Szíve kápolnája 1924-ben épült.
- Két 19. századi kúria is áll a faluban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
