Ugrás a tartalomhoz

Üreg (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jarok szócikkből átirányítva)
Üreg (Jarok)
Üreg zászlaja
Üreg zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterStanislav Sťahel
Irányítószám951 48
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámNR
Népesség
Teljes népesség2065 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151 m
Terület22,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′ 40″, k. h. 17° 57′ 20″48.277778°N 17.955556°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 40″, k. h. 17° 57′ 20″48.277778°N 17.955556°E
Üreg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Üreg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Üreg (szlovákul Jarok, korábban Irek) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nyitrától 9 km-re délnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek, majd később a hallstatt-korban is lakott volt. A mai település első írásos említése "Erig" alakban 1113-ból, a zoborhegyi apátság okleveléből származik. 1268-ban "Iregh" a neve és később is "Ireg, Irek" változatokban szerepel az oklevelekben. Valószínűleg királyi birtok volt, melyet 1349-ben I. Lajos király Konth Miklós nádornak adományozott. 1363-ban közös megegyezéssel a király a birtokot a nyitrai püspökség nyitrapásztói uradalmának adja, a nádor pedig Galgóc várát kapja meg. Később is a püspökség birtoka, a diószegi uradalom része lett. 1599-ben kirabolta, 1601-ben pedig felégette a török. 1620-1621-ben Bethlen Gábor hadai táboroztak itt. 1644-ben Telegdy János nyitrai püspök a falut a mocsonoki uradalomhoz csatolta. Templomát 1601-ben említik először, ez egykor a mai temető területén állt, Mocsonok filiája volt. A falu első plébániája 1708-ban épült, első plébánosa Fehérváry Pál volt. A rossz állapotú templom helyett a nyitrai püspök adományából 1723-ra épült fel a mai templom. 1751-ben a falunak szőlőskertje és 42 háztartása volt. 1751-ben 144 család élt itt. 1787-ben 130 házában 690 lakos élt. 1828-ban 113 háza és 790 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "ÜREG. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 1/4 órányira; határja jól termő."[2]

Fényes Elek szerint "Üregh, Nyitra m. tót falu, Ujlaktól délre 3/4 órányira: 808 kath., 8 zsidó lak. Fekszik egy domboldalban erdőktől körülvétetve. Van kath. paroch. temploma, sok gyümölcse; erdeje igen nagy. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Szered."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint „Üreg, a Nyitra és Sempte közt elterülő dombos vidéken fekvő tót község, 962 r. kath. lakossal. Postája Nyitra-Ujlak, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma nagyon régi és fallal van körülvéve. Kegyura a nyitrai püspök, kinek itt nagyobb birtoka is van. A község a XII. század elején a zobori apátság birtoka volt.”[4]

A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1932-ben nagy felhőszakadás és sártenger öntötte el a falut.[5] 1943-ban Štefan Gallo plébános tiltakozott a magyar szentek eltávolítására tett kísérlet ellen.[6]

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 937 lakosából 838 szlovák, 44 német, 19 magyar, 3 egyéb anyanyelvű és 33 csecsemő volt.

1890-ben 962 lakosából 905 szlovák és 10 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1099 lakosából 1038 szlovák és 27 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1270 lakosából 1212 szlovák, 37 magyar és 21 német anyanyelvű volt.

1921-ben 1327 lakosából 1326 csehszlovák volt.

1930-ban 1506 lakosából 1502 csehszlovák volt.

1991-ben 1744 lakosából 1707 szlovák és 4 magyar volt.

2001-ben 1724 lakosából 1702 szlovák és 5 magyar volt.

2011-ben 1889 lakosából 1855 szlovák, 8 cseh, 5 magyar és 16 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 2065 lakosából 8 (+1) magyar, 1991 (+6) szlovák, 1 cigány, 1 (+1) ruszin, 14 (+3) egyéb és 50 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született Deső Bernát (1731–1773) teológiai doktor, bencés szerzetes.
  • Itt született Bethlen Elek (1777–1841) császári és királyi kamarás, író.
  • Itt szolgált Magin János (1681–1735) római katolikus plébános, tiszteletbeli kanonok, szlovák költő.
  • Itt szolgált Štefan Gallo (1882-1970) pápai prelátus, embermentő, fogoly.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1718 és 1723 között Erdődy László nyitrai püspök építtette. Szószéke és márvány keresztelő medencéje 18. századi. Főoltárával 1789-ben szentelték fel. Mellékoltárai Borromei Szent Károly és Nepomuki Szent János tiszteletére vannak szentelve.
  • Barokk kápolnája 1740-ben készült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
  5. PMH 1932. június 7.
  6. Popély Gyula 2022: Túszjátszmák. Köröstárkány-Balatonfőkajár, 274-275.
  7. ma7.sk

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]