Ugrás a tartalomhoz

Illava

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ilava szócikkből átirányítva)
Illava (Ilava)
Illava címere
Illava címere		 Illava zászlaja
Illava zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Rangváros
Első írásos említés1229
PolgármesterŠtefan Daško
Irányítószám019 01
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámIL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség5568 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség222 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság313 m
Terület24,30 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 58″, k. h. 18° 14′ 10″48.999444°N 18.236111°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 58″, k. h. 18° 14′ 10″48.999444°N 18.236111°E
Illava weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Illava témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Illava (szlovákul Ilava, németül Illau, Eulau) város Szlovákiában. A Trencséni kerület Illavai járásának székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

Trencséntől 19 km-re északkeletre, a Vág bal partján fekszik, Kisléva és Klobusic tartozik hozzá. A Trencséni kerület Illavai járásának székhelye.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a szláv il = agyag, iszap főnévből ered. Középkori neve Léva volt.

Története

[szerkesztés]

A közeli Porubai völgyben a bronzkorban a lausitzi és a puhói kultúra települése állt. Illavát először 1318-ban említik "Lewa" néven. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék szerint Miklós nevű papja 14 garassal adózott. 1335 körül Károly Róbert királytól kiváltságokat kapott. A település 1375-ben még "villa Lewa" 1376-ban már "Civitas Lewa" alakban szerepel oklevélben, ami azt jelzi, hogy ebben az évben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. 1410-ben Luxemburgi Zsigmond szabad királyi várossá emelte, 1430-ban vásártartási jogot kapott. A 15. századig általában Leva, később "Ilava" alakban említik az írott források. Várát kevéssel 1446 előtt Szentmiklósi Pongrác építtette a trencséni uradalomnak azon a részén, amelyet Cillei Ulriktól elfoglalt. 1431-ben itt verte meg Rozgonyi Miklós az országra törő huszita sereget.(wd) 1496-ban Szapolyai István engedélyezte, hogy a Vágon fahidat építsenek. 1560-ban megnyílt az evangélikus gimnázium. 1578-ban II. Rudolf császár két országos vásárt engedélyezett a városnak, egyet az Angyali Üdvözlet, a másikat Mária Magdolna ünnepe alkalmából. Ezt 1635-ben II. Ferdinánd még kettővel bővítette. 1598-tól üzemelt a város egyházi tulajdonú sörfőzdéje. Ebben az évben 104 ház állt a városban. 1614-ben megalapították a város első céhét a kalapos céhet, azt később továbbiak követték. 1684-ben alapították a katolikus iskolát, első tanára Sartorius János volt. 1694-ben a vár felső részét birtokosai a rabváltó trinitárius rend kolostorává alakították át, akik 1725-ig birtokolták. 1720-ban 67 adózó családfője volt a településnek. 1784-ben 155 házában 229 családban 953 lakos élt. A 18. század végén létesült posztógyára. 1828-ban 148 háza volt 1233 lakossal. 1856-ban megvette az állam, azóta fegyintézet van benne. 1875-ben megalakult a város tűzoltó egyesülete. Sörfőzde, szeszgyár és téglagyár is üzemelt a városban.

Vályi András szerint "ILLAVA. Mező Város Trentsén Várm. földes Ura G. Königszeg Uraság, nevezetét a’ Vártól vette, mellytől fekszik fél mértföldnyire, lakosai katolikusok, szép serház van benne, és alkalmatos Ispotály, még jelesebb Város vala Rákótzinak zendűlése előtt, földgye termékeny, erdeje, legelője elég, piatza hasznos. ILLAVA VÁRA. Hajdani Vár Trentsén Várm. földes Ura G. Königszeg Uraság, hajdan első Lajos alatt Bubek György birta vala, Korvinus Mátyás pedig ama régi nevezetes Vitéznek Magyar Balázsnak ajándékozta, hogy sok szép katonai szolgálattyait meg jutalmazhassa, köz emberből fénylő hívatalra emeltetett, és meg gazdagodott. Tetteit lásd Istvánfinál Lib. 1. p. 6. 16. Azután véllhető hogy Kinizsi Pálnak birtokában vala, a’ ki egyetlen egy leányát elvette az említett Vitéznek. Majd Osztrosits, horvát Országból származott, nevezetes Nemzetségé vala, melly e’ Várat jelesen fel ékesíttette, azután a’ Királyi Fiscusé, ’s majd G. Breuner Uraság tette tulajdonává 80000 forinttal; utánna pedig a’ nagy hírű Szétsényi Érsek szállítá ide először is a’ Trinitariusokat, ’s 1692dik esztendőben, Klastromjok építtetése el kezdetett. Nem tsak a’ költsönözött pénznek adáját fizette vala G. Breuner Krisstóf; hanem még nyoltz ezeret is adott hozzá a’ magáéból a’ Templomnak építtetésére, 1727ben pedig G. Königszeg Nemzetségnek birtokába jutott. A’ Várnak két épűlete van, a’ felső részben az Uraságnak 217alkalmatosságai, az alsóban pedig az említett Szerzeteseknek klastromjok vala, melly jeles Templomával ékeskedik, hova rakott kő hídon esik az által járás, fekvése kies, és halas tó is van hozzá."[1]

Fényes Elek szerint "Illava, tót mv., Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján, gyönyörű vidéken: 1071 kath., 139 zsidó lak. Kath. paroch. temploma hajdan a trinitáriusoké volt. Van egy régi várkastélya, ser- és pálinkafőző-háza, vendégfogadója, ispotálya, s egy synagógája. Lakosai szorgalmatos mesteremberek; köztök sok varga, s egynehány posztós is van. Határa nagy részt róna, dombos, és igen termékeny. Feje egy uradalomnak, mellyet hajdan Bakacs, azután Magyar Balázs, Kinisi Pál, Osztrosics, a fiskus, gr. Breuner, most pedig gr. Königsegg család bir. Ut. p. Trencsén."[2]

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 1813 lakosából 362 magyar, 158 német, 68 cigány és 1124 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 2213 lakosából 493 magyar, 174 német, 44 szerb, 19 ruszin és 1347 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 2299 lakosából 560 magyar, 205 német, 92 cigány, 54 szerb, 13 ruszin és 1349 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 1769 római katolikus, 174 izraelita, 130 görög keleti, 112 református, 65 evangélikus, 48 görög katolikus és 1 unitárius vallású volt. Klobusicon 317 szlovák és 37 magyar anyanyelvű élt.

1910-ben 2389 lakosából 1155 szlovák, 791 magyar, 202 német, 122 román és 42 szerb anyanyelvű volt.

1921-ben 2172 lakosából 168 magyar, 113 zsidó, 34 német, 1786 csehszlovák, 12 egyéb nemzetiségű és 59 állampolgárság nélküli volt.

1930-ban 2214 lakosából 85 zsidó, 43 német, 39 magyar, 19 ruszin, 1953 csehszlovák, 14 egyéb nemzetiségű és 61 állampolgárság nélküli volt. Ebből 1941 római katolikus, 132 izraelita, 37 evangélikus, 24 görög katolikus, 4 református és 76 egyéb vallású volt.

1970-ben 3550 lakosából 2 magyar és 3509 szlovák volt. Klobusicon 803 szlovák élt. Kisléván 234 szlovák élt.

1980-ban 5188 lakosából 6 magyar és 5111 szlovák volt.

1991-ben 5531 lakosából 6 magyar és 5438 szlovák volt.

2001-ben 5411 lakosából 5310 szlovák és 5 magyar volt.[3]

2011-ben 5391 lakosából 5195 szlovák, 33 cseh, 8 morva, 4 cigány, 3 magyar és 131 ismeretlen nemzetiségű volt. Ebből 4385 római katolikus, 67 evangélikus, 300 ismeretlen vallású és 564 nem vallásos volt.

2021-ben 5572 lakosából 5228 (+11) szlovák, 4 (+4) magyar, (+2) cigány, 2 ruszin, 54 (+9) egyéb és 284 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Neves személyek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Chorényi József 1896: Illava okmánytára történeti bevezetéssel. 1339–1526. Trencsén.
  • 1930 Vězeňství v Českosloveské republice. Praha.
  • Kvasnicová, M. – Šeregi, M. 2018 (zost.): Architektúra kláštorov a rehoľných domov na Slovensku.
  • Simon Attila 2020: Ismerd meg szép, új hazádat, avagy magyar internáltak Illaván, Luhačovicén és Theresienstadtban 1919-ben. Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le XXI/4.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 16.)
  4. ↑ ma7.sk
  5. ↑ Lacza Tihamér (szerk.): A tudomány szolgálatában, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Illava&oldid=27597951”