Ugrás a tartalomhoz

Szalonca

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalonca (Slavnica)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Rangközség
Első írásos említés1379
PolgármesterAnna Prekopová
Irányítószám018 54
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámIL
Népesség
Teljes népesség825 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség108 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság295 m
Terület7,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 56″, k. h. 18° 10′ 45″48.999000°N 18.179100°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 56″, k. h. 18° 10′ 45″48.999000°N 18.179100°E
Szalonca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalonca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szalonca (1899-ig Szlavnicz-Vaszka, szlovákul Slavnica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. Szlavnic és Vászka egyesülése.

Fekvése

[szerkesztés]

Illavától 7 km-re nyugatra a Vág jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Szaloncát 1379-ben említik először "Zlaunicha"' alakban. 1397-ben "Slanica" formában jelenik meg. 1456-ban "Slawnycza" birtokba bevezették Bethchycz Tamást és fiait.[2] 1461-ben "Magna Slašnycza", 1475-ben "Slawnicza" néven említik a korabeli források. Birtokosai a Becsics és Sándor családok voltak. 1598-ban 35 ház állt a faluban. 1784-ben 63 házában 67 családban 339 lakos élt. 1828-ban 51 háza és 345 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

A hozzá tartozó Vászka falut 1324-ben "Wyschen" alakban említik először. 1375-ben "Wezka", 1504-ben "Kys Zlawnicza alias Vaska" néven szerepel a korabeli forrásokban. Főbb birtokosai a Horeniczky, Szláviczky, Pribelszky és Rakolubszky családok voltak. 1598-ban 7 ház állt a településen. 1720-ban 3 adózója volt. 1784-ben 20 házában 21 családban 129 lakos élt. 1828-ban 17 háza volt 114 lakossal. A falut a 19. század közepén csatolták Szaloncához.

Vályi András szerint "SZLAVNICZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Sándor Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bolcsovnak szomszédságában, és annak filiája; határja is hozzá hasonlító."[3]

Fényes Elek szerint "Szlavnicza, tót falu, Trencsén vmegyében a Vágh jobb partján 269 kath., 13 evang., 10 zsidó lak. Eredeti helye a Sándor nemes családnak. Ut. p. Trencsén."[4]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

1880-ban 405 lakosából 9 magyar és 361 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 435 lakosából 11 magyar és 392 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 393 lakosából 14 magyar és 364 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 410 lakosából 50 magyar és 339 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 428 lakosából 2 magyar és 412 csehszlovák volt.

1930-ban 599 lakosából 3 magyar és 576 csehszlovák volt.

1991-ben 863 lakosából 1 magyar és 858 szlovák volt.

2001-ben 852 lakosából 848 szlovák volt.

2011-ben 842 lakosából 815 szlovák és 1 magyar volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Temetőkápolnája a 18. században épült barokk stílusban a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére.
  • A falu közepén álló fa harangláb 1921-ben épült.
  • Közelében található az egykori Pominóc falu 12. századi Keresztelő Szent János temploma, melyet a 18. században barokk stílusban építettek át.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Slavnica
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalonca témájú médiaállományokat.