Ugrás a tartalomhoz

Vöröskő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vöröskő (Červený Kameň)
Utcakép
Utcakép
Vöröskő címere
Vöröskő címere
Vöröskő zászlaja
Vöröskő zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Rangközség
Első írásos említés1354
PolgármesterJozef Bartoš
Irányítószám018 56
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámIL
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség670 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság357 m
Terület32,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 10″, k. h. 18° 11′ 09″49.086111°N 18.185833°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 10″, k. h. 18° 11′ 09″49.086111°N 18.185833°E
Vöröskő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröskő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vöröskő (szlovákul Červený Kameň, németül Rotenstein vagy Rothenstein) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Illavától 11 km-re északnyugatra a Fehér-Kárpátokban fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a késő bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. A 732 m magas „Haškovej” magaslaton a korai vaskorban kiterjedt erődített település volt, melyet 1961-ben tártak fel. A laténi, a hallstatti és a puhói kultúra cserépmaradványai és eszközei kerültek itt elő. A mai település soltész általi betelepítéssel keletkezett I. Lajos király uralkodása alatt, Oroszlánkő várának uradalmához tartozott. 1354-ben említik először „Wereskew” alakban, 1439-ben „possesio seu willa Wereskew”, 1484-ben „Cherweny Kamen”, 1503-ban „Czerwen Kamen”, 1683-ban „Wöröskö, Wereskö” alakban bukkan fel a korabeli forrásokban. 1598-ban az adóösszeírás szerint 19 ház állt a településen. A poroszkai uradalom 1683-as urbáriuma szerint 5 egész telkes jobbágya, 3 házas zsellére, 20 vagyontalan zsellére, 29 telkes jobbágya és 15 zsellére volt. A faluban 3 magtár, két malom és egy nagy gyümölcsöskert is állt. 1784-ben 106 házában 121 családban 724 lakos élt. 1828-ban 109 háza és 817 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, faáru-készítéssel, mészégetéssel, kosárfonással, vászonszövéssel foglalkoztak. A faluban 3 vízimalom, vaskohó, papírmalom is működött. A 19. század elején alapított vaskohójában lapátokat, kapákat és más kézi szerszámokat gyártottak. A század második felében sokan dolgoztak az erdőgazdaságban és a közeli fűrésztelepeken is.

Vályi András szerint „VÖRÖSKŐ. Cserveni Kamen. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Königszeg, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pukóvhoz 2/4 mértföldnyire; földgye közép termékenységű, legelője, fája kevés.”[2]

Fényes Elek szerint „Vöröskő (Cservena Kamen), Trencsén vm. tót f. Lednicztől délre 1/2 óra a hegyek közt: 781 kath., 7 zsidó lak. Katholik. paroch. templom; nagy erdő; kevés rét; sovány föld. Emlitést érdemel itten egy 300 négyszögölnyi nagyságu tó, mellyben különös itten körül ismeretlen nemü halak találtatnak. F. u. gr. Kőnigsegg. Ut. post. Trencsén.”[3]

Az első világháborúban 36 vöröskői férfi esett el. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. A község tűzoltóegyletét 1923-ban alapították. A könyvtár 1926-ban nyílt meg. A második világháború 1945. május 4-én ért itt véget.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1224, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 769 lakosából 749 szlovák volt.

2011-ben 716 lakosából 678 szlovák volt.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 179596-ban épült, késő barokk stílusban. A templomon 1806-ban és a 20. század elején végeztek nagyobb átalakításokat. Szűz Mária reneszánsz szobra 1630 körül, rokokó szentségtartója 1770 körül készült.
  • Hippói Szent Ágoston tiszteletére szentelt késő barokk kápolnája 1788-ban épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

[szerkesztés]