Tohány
Tohány (Tuchyňa) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Illavai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1243 | ||
Polgármester | Gabriela Švecová | ||
Irányítószám | 018 55 | ||
Körzethívószám | 042 | ||
Forgalmi rendszám | IL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 806 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 140 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 265 m | ||
Terület | 5,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 02′ 30″, k. h. 18° 13′ 00″49.041667°N 18.216667°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 30″, k. h. 18° 13′ 00″49.041667°N 18.216667°E | |||
Tohány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tohány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Tohány (korábban Nemestohány, szlovákul Tuchyňa, korábban Zemianska Tuchyňa) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Illavától 5 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén a bronzkorban a lausitzi és puhói kultúra települése állt. A mai települést 1243-ban "Tuhine" alakban említik először. 1259-ben "Thuhene", 1409-ben "Tuchina", 1439-ben "Twchyna" néven szarepel a korabeli forrásokban. Oroszlánkő várának uradalmához tartozott, melynek majorja is volt itt, részben helyi nemesek birtoka volt. 1598-ban 44 ház állt a településen. 1720-ban 29 volt az adózók száma. 1784-ben Urasági Tohány 59 házában 373 lakos élt. 1828-ban 59 háza volt 438 lakossal. Nemestohánynak 1784-ben 11 háza volt 38 lakossal, 1828-ban 8 házában 92 lakosa élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint " TUCHINA. Nemes Tuchina, Uraság Tuchina. Két tót falu Trentsén Várm. földes Uraik Tuchinovszky, és Gróf Königszeg Uraságok, lakosaik katolikusok, fekszenek Pruszkához közel, és annak filiáji; földgyeik jók, réttyek, legelőjök, fájok van."[2]
Fényes Elek szerint " Tuchina,tót f. 11 romai, 43 görög kath., 182 evang., 12 zsidó lak. Hegyes határ. Nagy erdő. F. U. Keczer nemz."[3]
1919-től szeszfőzde működött a községben. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 567, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 772 lakosából 757 szlovák volt.
2011-ben 778 lakosából 765 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]