Ugrás a tartalomhoz

Szedmerőc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szedmerőc (Sedmerovec)
Szedmerőc zászlaja
Szedmerőc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Rangközség
Első írásos említés1229
PolgármesterPavol Tichý
Irányítószám018 54
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámIL
Népesség
Teljes népesség426 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület6,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 00′ 48″, k. h. 18° 10′ 28″49.013200°N 18.174500°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 48″, k. h. 18° 10′ 28″49.013200°N 18.174500°E
Szedmerőc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedmerőc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szedmerőc (szlovákul Sedmerovec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Illavától 7 km-re nyugatra.

Története

[szerkesztés]

A település területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek temetőjét is megtalálták. Szedmerőc alapítása előtt határában egy Pominóc nevű falu is létezett, mely valószínűleg a tatárjárás során pusztult el. A falu temploma azonban, mint az egykori falu egyetlen kőépülete mind a mai napig fennmaradt és a későbbi alapítású Szedmerőc temploma lett. Szedmerőcöt valószínűleg Pominóc lakói alapították a Vágtól kissé távolabb. 1229-ben "Myleuch" alakban említik először. 1461-ben "Milov" néven szerepel a korabeli forrásokban. Birtokosai a Pominovszky, Okruczky, Halupa és Pruzsinszky családok voltak. 1720-ban 11 adózója volt, mind zsellérek. 1784-ben 37 házában 44 családban 246 lakos élt. 1828-ban 41 háza és 317 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZEDMERÓCZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Königszeg Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bolesovnak, ’s Krivoklátnak is szomszédságában; határja jól termő néhol. " [2]

Fényes Elek szerint "Szedmerocz, tót falu, Trencsén vmegyében, Pruszkához 1/2 óra: 260 kath., 2 zsidó lak. Földje néhol termékeny, különben hegyes, köves. F. u. gr. Königsegg. Ut. p. Trencsén. " [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 409 szlovák lakosa volt.

2011-ben 432 lakosából 426 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Kužela, J.: Pominovec - Duchovná oáza uprostred polí.
  • Kobela, A. 1999: Kostolík v Pominovci - nedocenená historická pamiatka. In: Považie 1999 november. Trenčín
  • Chrastina, P. 1996: Vlastnický kostolík v Pominovciach. In: Považie 1996 marec. Trenčín
  • Šedo, O. 1977: Stredoveké nálezy zo Sedmerovca. AVANS 1976, 269.
  • 1969 Súpis pamiatok na Slovensku III. Bratislava
  • Václav Mencl 1937: Stredoveká architektúra na Slovensku. Praha

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedmerőc témájú médiaállományokat.