Szedmerőc
Szedmerőc (Sedmerovec) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Illavai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1229 | ||
Polgármester | Pavol Tichý | ||
Irányítószám | 018 54 | ||
Körzethívószám | 042 | ||
Forgalmi rendszám | IL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 426 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 72 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 244 m | ||
Terület | 6,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 00′ 48″, k. h. 18° 10′ 28″49.013200°N 18.174500°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 48″, k. h. 18° 10′ 28″49.013200°N 18.174500°E | |||
Szedmerőc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedmerőc témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szedmerőc (szlovákul Sedmerovec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Illavától 7 km-re nyugatra.
Története
[szerkesztés]A település területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek temetőjét is megtalálták.
Szedmerőc alapítása előtt határában egy Pominóc nevű falu is létezett, mely valószínűleg a tatárjárás során pusztult el. A falu temploma azonban, mint az egykori falu egyetlen kőépülete mind a mai napig fennmaradt és a későbbi alapítású Szedmerőc temploma lett. Szedmerőcöt valószínűleg Pominóc lakói alapították a Vágtól kissé távolabb. 1229-ben „Myleuch” alakban említik először. 1461-ben „Milov” néven szerepel a korabeli forrásokban. A Pominovszky, Okruczky, Halupa és Pruzsinszky családok birtokában állt. 1720-ban 11 adózója volt, mind zsellérek. 1784-ben 37 házában 44 családban 246 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZEDMERÓCZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Königszeg Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bolesovnak, ’s Krivoklátnak is szomszédságában; határja jól termő néhol.”[2]
1828-ban 41 háza és 317 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szedmerocz, tót falu, Trencsén vmegyében, Pruszkához 1/2 óra: 260 kath., 2 zsidó lak. Földje néhol termékeny, különben hegyes, köves. F. u. gr. Königsegg. Ut. p. Trencsén.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 409 szlovák lakosa volt.
2011-ben 432 lakosából 426 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Az egykori Pominóc Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 12. század második felében épült román stílusban. A 18. században barokk stílusban építették át.
- Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2002-ben épült.
- Jézus Szíve kápolnája 1927-ben épült.
- Lourdes-i kápolnája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Kužela, J.: Pominovec - Duchovná oáza uprostred polí.
- Kobela, A. 1999: Kostolík v Pominovci - nedocenená historická pamiatka. In: Považie 1999 november. Trenčín
- Chrastina, P. 1996: Vlastnický kostolík v Pominovciach. In: Považie 1996 marec. Trenčín
- Šedo, O. 1977: Stredoveké nálezy zo Sedmerovca. AVANS 1976, 269.
- 1969 Súpis pamiatok na Slovensku III. Bratislava
- Václav Mencl 1937: Stredoveká architektúra na Slovensku. Praha
Külső hivatkozások
[szerkesztés]