Széppatak

	Széppatak (Krivoklát)
	Széppataki szoros
	; Széppatak zászlaja
	; Széppatak zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Illavai
Rang	község
Első írásos említés	1439
Polgármester	Mária Prekopová
Irányítószám	018 52
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	IL
	Népesség
Teljes népesség	238 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	24 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	322 m
Terület	10,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 18° 10′ 00″49.044444°N 18.166667°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 18° 10′ 00″49.044444°N 18.166667°E
	Széppatak weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Széppatak témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Széppatak (1899-ig Krivoklát, szlovákul Krivoklát) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.

Fekvése

Illavától 8 km-re északnyugatra a Krivokláti-patak völgyében fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a bronzkorban a puhói kultúra települése állt. A mai falu a német jog alapján keletkezett az oroszlánkői uradalom területén. 1439-ben "Kriwokla" alakban említik először. 1470-ben "Kryuoklath", 1475-ben "Crywoklath", 1773-ban "Krivoklad" néven szerepel a korabeli forrásokban. Az oroszlánkői váruradalom része volt. 1598-ban 12 ház állt a településen. 1720-ban uradalmi major volt itt. 1784-ben 41 házában 50 családban 293 lakos élt. 1828-ban 47 háza és 366 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, idénymunkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint " KRIVOKLÁD. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. KŐNIGSZEG Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Pruszkának szomszédságában, és annak filiája, legelője, réttye, fája van, földgye közép termékenységű."^[2]

Fényes Elek szerint " Krivoklád, Trencsén vm. tót falu, Pruszkától nyugotra egy órányira: 378 kath., 7 zsidó lak. F. u. gr. Königsegg. Ut. p. Trencsén."^[3] A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 340, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 302 lakosából 299 szlovák volt.

2011-ben 260 lakosából 247 szlovák volt.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Illavai járás m v sz Az Illavai járás települései
Illava (Ilava)
Bolesó (Bolešov) · Borcsic (Borčice) · Dúlóújfalu (Dulov) · Felsőtölgyes (Horná Poruba) · Kasza (Košeca) · Kaszaváralja (Košecké Podhradie) · Köveskő (Kameničany) · Lédec (Ladce) · Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom) · Mikosfalva (Mikušovce) · Oroszlánkő (Vršatské Podhradie) · Poroszka (Pruské) · Szalonca (Slávnica) · Szedmerőc (Sedmerovec) · Széppatak (Krivoklát) · Tohány (Tuchyňa) · Újtölgyes (Nová Dubnica) · Vágbánya (Bohunice) · Vöröskő (Červený Kameň) · Zsolt (Zliechov)