Ugrás a tartalomhoz

Felsőmarikó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Horná Mariková szócikkből átirányítva)
Felsőmarikó (Horná Mariková)
Felsőmarikó zászlaja
Felsőmarikó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágbesztercei
Rangközség
Első írásos említés1828
PolgármesterMiroslav Hamar
Irányítószám018 03
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPB
Népesség
Teljes népesség576 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság530 m
Terület47,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 46″, k. h. 18° 18′ 34″49.246111°N 18.309444°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 46″, k. h. 18° 18′ 34″49.246111°N 18.309444°E
Felsőmarikó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmarikó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőmarikó (szlovákul Horná Mariková) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. Korábban Alsómarikóval együtt alkotta Marikó községet.

Fekvése

[szerkesztés]

Vágbesztercétől 17 km-re északra, a Marikó-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott, a puhói kultúra maradványait találták itt meg. „Kathlehatha – Dvelehoty” nevű birtokként 1321-ben említik először. 1438-ban „Marikowa Lehota” néven szerepel oklevélben. A 18. század elejétől a vágbesztercei váruradalom része volt. A mai település a 18. század végén keletkezett Alsómarikó határában.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, felső Hlboke, Hluboka. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Szenitznek vagy Szénásfalunak szomszédságában, Predmirhez sem meszsze, legelőjök, fájok van, földgyeik nehezen miveltetnek, híres gyapjokból szép hasznok van.[2]

Első írásos említése 1828-ban „Hornyo Hlboke” alakban történt. Ebben az évben 309 házában 2598 lakos élt. 1851-ben „Hornyo Hlboke” néven illetik, ekkor 2696 volt a lakosai száma.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hlboke (Hornyo), hegyek közt elszórt nagy tót falu, Trencsén vmegyében, 2674 kath., 22 zsidó lak., kath. paroch. templommal. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.[3]

1890-ben „Hornyó-Hlboke” alakban tűnik fel. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcstermesztéssel, famegmunkálással foglalkoztak. A nők a 20. század elejéig vászon és posztószövéssel, hímzéssel és ezek árusításával foglalkoztak. A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

Ma két település: Alsó- és Felsőmarikó, melyekhez számos kis telep tartozik. 1945 után sok lakosa vándorolt el dél-szlovákiai és a cseh határ menti területekre. Mai hivatalos nevét 1954-ben kapta, amikor hivatalosan is kivált Alsómarikóból.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben Marikónak 4456, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 824 lakosából 816 szlovák volt.

2011-ben 660 lakosából 610 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]