Evangelikalizmus

Nem tévesztendő össze a következővel: Evangélikus kereszténység.

Az evangelikalizmus (vagy evangelikál mozgalom, evangéliumi keresztyénség) egy keresztény mozgalom és teológiai irány a protestantizmuson belül.

Az evangelikál vagy evangéliumi kifejezést sokszor az egész protestáns kereszténységre kiterjesztik, az általunk használt kifejezés azonban ennél szűkebb. A nemzeti egyházi pietizmus és a szabad egyházak újraébredését jelöli, ami 1966 óta ^[1] – főként Billy Graham ösztönzésére – világméretű mozgalommá fejlődött.^[2] Egy olyan mozgalomról van szó, amely a hit, illetőleg a személyesen megtapasztalt üdvösség továbbközvetítésének együttes bemutatásának szükségszerűségét egyesíti.^[2]

Az ökumenikus mozgalom értelmében vett egyházegyesítés helyett a hívek testvéri imádkozásra, egymás kölcsönös építésére és diakonikus valamint misszionárius tevékenységre gyűlnek össze. Arra törekszenek, hogy a megmerevedett kereszténységet felébresszék, a nem keresztény világot pedig evangelizálják. A hitvalló evangelikálisok ezentúl kritikát fogalmaznak meg az egyetemen tanított teológia és az egyházak ökumenikus tanácsa ellen. ^[2]

Etimológia

Hozzávetőlegesen 1966-ban németesítették „evangelikal”-ként az angol „evangelical” szót, ami az evangélikus felekezet megjelölésére szolgált, de a 18. század óta megkapta a John Wesley-től kiindult mozgalom „ébredési”, valamint „pietista” jelentését. A nemzeti egyházi pietizmus és szabad egyházak újraébredését akarja jelölni. ^[2]

A szó azt jelenti, hogy „visszatérés az evangéliumhoz”, és a protestáns kereszténység meghatározó kifejezésévé vált, amely a bibliai hűséghez tartozónak tekinti magát, így elválik a liberális teológiától és a szekularizmustól.

Történet

A kifejezés olyan kimondottan angolszász irányzatra utal, amely egészen a 18. századi protestáns ébredési mozgalmakig, illetve a 19. század elején lezajlott második nagy ébredésig vezethető vissza.^[3] A mozgalom korai alapítói és fő alakjai között szerepelt Nicolaus Zinzendorf, George Fox, John Wesley, George Whitefield, Jonathan Edwards.^[4]^[5]^[6]

A 19. század végére az evangelikál teológia egyet jelentett az angolszász teológia főbb áramlataival. A század végére azonban, főleg a bibliakritika és a darwinizmus hatására a teológiai liberalizmus lépett a helyébe.^[7]

A 20. század elején az USA-ban kemény küzdelem folyt a főbb protestáns felekezetekért, melyből többnyire a liberalizmus került ki győztesen. Az evangelikalizmus mindinkább visszavonult a közélettől, bezárkózott a szeparatizmus, a fundamentalizmus vagy a túlvilági pietizmus gettójába.^[7]

Az 1940-es években ez a helyzet jelentősen megváltozott mind Nagy-Britanniában, mind az USA-ban. 1943-ban megalakult a London Bible College (Bibliai Főiskola), azzal a céllal, hogy a legmagasabb tudományos színvonalat képviselje. 1944-ben a brit evangelikálok Cambridge-ben létrehozták a Tyndale Ház bibliakutató központot. Ötven év leforgása alatt az evangéliumi hívők nemhogy bekerültek a bibliakutatás főáramába, hanem a legjelesebb egyetemeken kaptak kinevezéseket. Nagy Britanniában a 20. sz. végén az evangélikálok alkották a protestáns templomba járók többségét.^[7]

Napjainkban az evangéliumi keresztyénség világszerte a Krisztus-hit egyik legsikeresebb formája, jóllehet hatása nagyjában-egészében az angolszász világra korlátozódik. A Gallup Intézet közvélemény kutatásai szerint a 21. század elején az összes amerikai felnőtt mintegy harmada vagy fele vallja magát evangéliumi keresztyénnek.^[3]

Jellemzők

Az evangelikalizmus legfontosabb jellemzői ezek:^[8]^[9]^[2]

A Biblia szó szerinti inspirációjának és abszolút tekintélyének hangsúlyozása a hit és az élet vonatkozásában. Nagy figyelmet fordítanak a Bibliára mint erkölcsi hatóságra és annak vitathatatlan tekintélyére.
Az apostolikum megrövidítetlen krisztológiájának vallása. Krisztus halálának és feltámadásának hangsúlyozása, aki a megtestesült Isten és Úr, s a bűnös emberiség megváltója.
Az objektív megváltás helyett a szubjektív megváltás kiemelése. Személyes megtérés szükséges (keresztény újjászületés)
A vallás hirdetésére és terjesztésére való hajlam. Az evangelizációnak mind az egyén, mind a közösség számára elsődlegesnek kell lennie.^[10]

A keresztény történész professzor, David Bebbington ezt a négy szempontot így nevezte el: konvertizmus (megtérésközpontúság), aktivizmus, biblicizmus, keresztközpontúság, és azt mondta, hogy ezek „Együtt alkotnak egy négyszöget azokról a prioritásokról, amelyek az evangelikalizmus alapjai”.^[11]

A Szentlélek erejéből a megszentelődés szükségszerűsége az imádkozás, a Biblia tanulmányozása és a szeretetszolgálat révén.
A valóban hívőkből álló "Jézus közösségének" megkülönböztetése az egyház látható intézményétől
Intenzív eszkatologikus várakozás

Irányzatok

A mozgalom irányzatai ^[2]:

fundamentalisták (a Biblia abszolút tévedhetetlensége)
hitvalló evangelikálok (a Szentíráshoz, valamint a reformáció hitvallási irataihoz és azok szentségfelfogásához való hűség)
neo-evangelikálok (a bibliai hit új felismerések segítségével történő közvetítése)
radikális evangelikálok (a Hegyi beszéd-nek való engedelmesség megkövetelése, pacifizmus)
karizmatikus evangelikálok (a lelki keresztség, a lelki adottságok gyakorlása)

Jegyzetek

↑ Evangelizáció Világkongresszus Berlinben
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Egyháztörténeti lexikon 1.
↑ ^a ^b Jonathan Hill
↑ Brian Stiller, Evangelicals Around the World: A Global Handbook for the 21st Century, Thomas Nelson, USA, 2015, pp. 28, 90.
↑ The Cambridge Companion to Quakerism (english nyelven). Cambridge University Press, 293. o. (2018. április 19.). ISBN 978-1-107-13660-1
↑ The Lord's Watch: the Moravians (english nyelven). Christian History Institute, 1984 (Hozzáférés: 2021. július 26.)
↑ ^a ^b ^c Tony Lane
↑ Archivált másolat. [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 19.)
↑ Eskridge, Larry: Defining Evangelicalism. Institute for the Study of American Evangelicals, 1995 [2018. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 4.)
↑ Jézus Krisztus igéje: hirdessétek az evangéliumot az egész világon! (Máté 28,18-20) Evangelikalizmus Bemutatkozás, evangelikalcsoport.hu
↑ Bebbington, p. 3.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Evangelicalism című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ Jonathan Hill: Jonathan Hill: A keresztény gondolkodás története. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó. 2005.
↑ Tony Lane: Tony Lane: A keresztyén gondolkodás rövid története. Budapest: Harmat-Kálvin. 2003.
↑ Egyháztörténeti lexikon 1.: Egyháztörténeti lexikon 1: A-Gy. Budapest: Jel Kiadó. 2006.

További információk

[1] Evangelizáció Világkongresszus Berlinben

[Egyháztörténeti_lexikon_1._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Egyháztörténeti lexikon 1.

[Jonathan_Hill_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Jonathan Hill

[Brian_Stiller_2015,_pp._28,_90-4] Brian Stiller, Evangelicals Around the World: A Global Handbook for the 21st Century, Thomas Nelson, USA, 2015, pp. 28, 90.

[AngellDandelion2018-5] The Cambridge Companion to Quakerism (english nyelven). Cambridge University Press, 293. o. (2018. április 19.). ISBN 978-1-107-13660-1

[Wood1984-6] The Lord's Watch: the Moravians (english nyelven). Christian History Institute, 1984 (Hozzáférés: 2021. július 26.)

[Tony_Lane_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7] Tony Lane

[8] Archivált másolat. [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 19.)

[9] Eskridge, Larry: Defining Evangelicalism. Institute for the Study of American Evangelicals, 1995 [2018. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 4.)

[10] Jézus Krisztus igéje: hirdessétek az evangéliumot az egész világon! (Máté 28,18-20) Evangelikalizmus Bemutatkozás, evangelikalcsoport.hu

[11] Bebbington, p. 3.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]