Ugrás a tartalomhoz

Etyek–Budai borvidék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Etyek-Budai borvidék szócikkből átirányítva)
Etyek–Budai borvidék borvidék
Adatok
Ország Magyarország
BorrégióFelső-Pannon borrégió
Régió területe5600 ha

Az Etyek–Budai borvidék a Felső-Pannon borrégió legkeletibb, a Buda, Etyek és a Velencei-tó környéki szőlőket felölelő része, Magyarország egyik legismertebb borvidéke. Teljes termőterülete 5632 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. A szőlőültetvények területe az egész termőhelynek csak 30%-a, 1695 ha. Akárcsak a régió többi borvidékén, itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek, jellemzően reduktív technológiával. Talajai jellemzően mészkő, dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki.

Történelme

[szerkesztés]

Az Árpád-házi királyok alatt már virágzott itt a szőlőtermesztés, és az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált. Sok szerb (rác) telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után főleg a vörösbor készítése volt túlsúlyban. 1830 körül a nagyvárosokban a lakosság inkább a fehérbort kereste, így a budai vidéken is arra kényszerültek, hogy egyre több fehérborszőlő fajtát szaporítsanak. A 19. század végétől a Törley-család híres pezsgőihez szükséges fehérbort is e térségben termelték.

A filoxérajárvány és a rendszerváltás közötti megközelítőleg száz évben a Buda-környéki területek nem számítottak hivatalosan elismert borvidéknek, mert a filoxéra szinte minden szőlőt kipusztított itt, helyette a lakosság jelentős részben a gyümölcstermesztésre állt rá, szőlőt pedig kevés kivétellel csak háztáji vagy kisüzemi viszonyok között termeltek, azok is főleg gyenge minőségű, bár a filoxérának ellenálló direkttermő fajták voltak. A terület 1989-ben nyerte vissza a bortörvény szerinti borvidéki besorolást, nagyrészt Báthori Tibor és Gombai Nagy Tibor borászok személyes kezdeményezésének köszönhetően.

Hegyközségei

[szerkesztés]
  • Etyeki Hegyközség – ide tartoznak a borvidék középső részének települései, Etyek és közvetlen környéke. Legészakabbi települése Biatorbágy, a legdélebbi Martonvásár; a legnyugatibb települése Vál, a legkeletibb Budafok. Ide tartozó borvidéki települések még: Gyúró és Kajászó. A hegyközséghez közigazgatási eljárások ellátásában tartozó, nem borvidéki települések: Budapest összes kerületének adóraktárai, Budaörs, Diósd, Érd, Sóskút, Tabajd és Tárnok[1]

Hegyközségi Tanács

[szerkesztés]
  • név: Etyek-Budai Borvidék Hegyközségi Tanácsa
  • cím: 2091 Etyek, Alcsúti út 1.
  • e-mail cím: [[1]]

Klímája és borai

[szerkesztés]

Évi átlagos hőmérséklete az országos átlagnál kissé alacsonyabb, az évi középhőmérséklet 9,5 – 10,5 °C. A vidéken folyamatos széljárás jellemző, az uralkodó szélirány az észak-nyugati, csapadékellátása (évi 650 mm) megközelíti az országos átlagot. Az adottságok lehetővé teszik a korán szüretelhető pezsgőalapborok készítését. A borok többsége nem túl testes, reduktív, száraz bor.

Jellemző szőlőfajták

[szerkesztés]

Ismertebb borai

[szerkesztés]
  • Etyeki chardonnay
  • Telki királyleányka
  • Etyeki muskotály
  • Etyeki olaszrizling
  • Etyeki rajnai rizling
  • Budai sauvignon blanc

Pincészetei

[szerkesztés]
  • 1B3 – Egy Bolond Hármat Csinál Bormanufaktúra
  • Anonym Pince
  • Aprókertek Pincészet
  • Budai Családi pince – Tök
  • Cifra Pince
  • Debreczeni Pincészet
  • Etyeki Kúria Borgazdaság
  • Fuchs Ujvári Pincészet - Nadap
  • Törley Pezsgőpincészet
  • Haraszthy Pincészet
  • Hernyák Pince
  • Juliusvin Családi Borászat – Etyek
  • Kattra Pincészet
  • Kertész Családi Pincészet
  • Kovács Pince – Tök
  • Krajcsi Családi Pincészet- Etyek
  • Mérei Pince
  • Milcsák Pince
  • Nyakas Pince – Tök
  • Pósa Mazsolabor
  • Pozsonyi Pince
  • Reisner Pince – Budajenő
  • Rókusfalvy Birtok
  • Szent István Korona Pincészet
  • Szentesi Pince
  • Variszkusz Pince
  • Vabrik Pincészet
  • Vértes Birtok

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Etyek–Budai_borvidék&oldid=26879170”