Ugrás a tartalomhoz

Törley Pezsgőmanufaktúra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Törley szócikkből átirányítva)
Törley Pezsgőmanufaktúra
A Törley Pezsgőmanufaktúra épületei, háttérben a Törley-kastéllyal
A Törley Pezsgőmanufaktúra épületei, háttérben a Törley-kastéllyal
JelmondatA minőségi pillanatokra
Típus
  • üzleti vállalkozás
  • pincészet
Alapítva1882
SzékhelyBudapest
Irányítószám1221
CímAnna utca 7.
AlapítóTörley József

Magyar cégjegyzékszám01-09-883786
Törley Pezsgőmanufaktúra (Budapest)
Törley Pezsgőmanufaktúra
Törley Pezsgőmanufaktúra
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 52″, k. h. 19° 02′ 08″47.431140°N 19.035450°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 52″, k. h. 19° 02′ 08″47.431140°N 19.035450°E
A Törley Pezsgőmanufaktúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Törley Pezsgőmanufaktúra témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Törley Pezsgőmanufaktúra egy 1882-ben alapított magyar pezsgőgyár. 2013-tól borokat is előállít.

Története

[szerkesztés]

„Nagy szorgalom és kitartás mellett sikerült nekem az eddig ismert champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitűnőbbet előállítani.” – vetette papírra e mondatot Törley József 1882-ben, amikor elhatározta, hogy a franciaországi Reimsben szerzett ismereteit Magyarországon kamatoztatja. A Magyar Királyság első pezsgőgyára az 1834-ben Prückler Ignác által alapított, amelyet majd az 1859-ben létrehozott Littke pezsgőgyár követett; nagy sikert arattak a 19. században, különösen a Prückler Ignác pezsgőgyára, amely még Angliába is exportálta pezsgőjét. Ezek a gyárak azonban a század végére kezdtek kiszorulni és egyben utat engedni újabb vállalkozásoknak, mint például Törley József sikeres és modern pezsgőgyárának.[1][2][3][4]

Törley József Etyek környékén talált a franciaországi Champagne-hoz hasonló talaj és klíma adottságokkal rendelkező szőlőültetvényeket, melyeknek borai kiválóan megfeleltek a pezsgő készítéséhez. A gyártáshoz Budafokon, az akkori Promontor területén lelt, a jó minőségű pezsgő gyártásának előfeltételeit biztosító, ideális, télen-nyáron állandó hőmérsékletű, mészkőbe vájt pincékre, a pezsgő bölcsőhelyével Champagne-vidékével megegyezően. A gyárat francia szakemberek szerelték fel, francia származású volt az önállósodásáig gyárvezetőként dolgozó Louis François is.

Törley 1882. júniusában még reimsi cégként jegyeztette be első pezsgő-védj egyét a budapesti Kereskedelmi Kamaránál. Az alapítás testvérével, Törley Gyula szabadkai földbirtokossal társas viszonyban történt. A gyár hazai beindításához a szükséges tőkét Gyula bátyja biztosította.[5] A „Törley József és Társa cég" mint közkereseti társaság Promontoron, a Péter-Pál u. 178. szám alatt még abban az évben megkezdte működését. Közben Törley megvásárolta a budafoki Savoyai kastélyt és a hozzá tartozó uradalmi épületek egy építkezésekbe, és nagyarányú építkezésekbe fogott, A kastélyt lebontatta, és helyén üzemi épületeket emelt, töltőcsarnokot, láda- és szalmatok-készítő üzemet rendezett be. A kastély impozáns látványa, előterében a füstölgő gyárkéménnyel nemcsak Törley gazdagságát hivatott reprezentálni. Ennél sokkal fontosabb az a benyomás, amit az épületkomplexum kifejezésre juttat a Törley pezsgőgyárnak a magyar iparban betöltött kiemelkedő szerepéről. Mindezt a tények és a számok is alátámasztják. 1890-ben mái 300 ezer palack pezsgő készült Törley és Társa a Pezsgőgyárában. A pezsgő fagyasztással történő tisztításának magyarországi bevezetése az ő nevéhez fűződik. Elsők között ismerte fel a reklám fontosságát, piacbefolyásoló szerepéi is.[6]

Törley József nemcsak üzletembernek, de szakembernek is kiváló volt. Gyárát és a pezsgőgyártás technológiáját folyamatosan fejlesztette. Újításai közül az egyik legjelentősebb: Magyarországon Ő vezette be elsőként a fagyasztással történő seprőtelenítést (degorzsálás). Üzeme a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett.

A millenniumi kiállításon Törley-ék már a „császári és királyi udvari szállítók” kitüntető címet viselték, pezsgőjük pedig a hazai ipar egyik büszkeségeként szerepelt. A század elejére a Törley már a „magyar pezsgő”, amely olyan népszerű volt, mint a pesti operett. E név egyet jelentett a mámorító itallal, amely szállodák, kávéházak, vendéglők, orfeumok és bárok kínálatában egyaránt szerepelt.

1907-ben ünnepelte a gyár negyedszázados jubileumát. A Törley pezsgőket akkor már Amerikától Ausztráliáig ismerték. A gyárnak lerakatai voltak Hamburgban, Berlinben és Koppenhágában. Ami pedig a legnagyobb elismerés: ekkor már Párizsban is ittak Törley-t.

A gyár termelése az 1910-es években már elérte a 2 millió palackot. Történetének egyik szakasza lezárult 1944-ben, amikor a gyár főépületét bombatalálat érte. A háborút követően, az 1950-es államosításig az üzem tetszhalott állapotban vegetált, mindössze négy főt foglalkoztatott. Mára a Törley évi 10-12 millió palack termeléssel, közel 35%-os értékbeni piaci részaránnyal őrzi a magyar pezsgőpiac vezető helyét. A pezsgő, immár több mint száznegyven éve a hagyomány és minőség jegyében készül, és ma is népszerű idehaza és világszerte egyaránt.

Törley és a reklám

[szerkesztés]

Törley József, majd követői is rendszeresen alkalmaztak a reklámeszközöket. A céget plakátjai, menükártyái, számolócédulái és feliratozott teherautói is hozzásegítették az ismertséghez. A Törley napjainkban is a reklámmal legjobban támogatott pezsgőmárka Magyarországon.

A Törley volt az első pezsgőmárka, amelyik 1997-ben TV-reklámspottal jelent meg a televíziókban. 1999-ben került a képernyőkre a Törley második reklámfilmje. Harmadik reklámfilmüket 2002 őszén forgatták és az év végén került először sugárzásra. 2008-ban már a hatodik reklámspot futott a tévécsatornákon.

Törley és a művészetek

[szerkesztés]

A Törley-nél régóta szokás a művészetek támogatása. Számos zenei, képzőművészeti, irodalmi és egyéb művészeti esemény megvalósulását segíti elő.

A Törley művészeteket támogató rendezvénye a Törley Szalon, ahol a képzőművészet, a zene, az irodalom és a pezsgő ad egymásnak rendszeresen randevút. Az ezeken a koncerteket elhangzó zeneművek CD-n történő kiadását a Törley pezsgőpincészet szintén támogatja.[7]

További információk

[szerkesztés]
  • Nagyváthy Éva: Törley, 1882–2007; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum–Törley Pezsgőpincészet, Bp., 2007
  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 538. o. ISBN 963-05-6411-4  

Képtár

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]