Ugrás a tartalomhoz

Esztergomi bazilika

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Esztergomi Bazilika szócikkből átirányítva)
Esztergomi bazilika
6238. számú műemlék
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeEsztergom-Budapesti
VédőszentNagyboldogasszony, Szent Adalbert
Püspök(ök)Erdő Péter
Építési adatok
Építése1822–1869
Stílusklasszicista, óegyiptomi
TervezőjeKühnel Pál, Packh János, Hild József, Lippert József
ÉpíttetőjeRudnay Sándor, Kopácsy József, Scitovszky János, Simor János
Felszentelés1856. augusztus 31.
FelszentelőScitovszky János
Alapadatok
Hosszúság118 m
Magasság100 m
Szélesség49 m
Torony2
Magassága57 m
Elérhetőség
TelepülésEsztergom
Hely2500 Esztergom Szent István tér 1.
Elhelyezkedése
Esztergomi bazilika (Esztergom)
Esztergomi bazilika
Esztergomi bazilika
Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″47.798889°N 18.736389°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″47.798889°N 18.736389°E
Térkép
Az Esztergomi bazilika weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergomi bazilika témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Esztergomi bazilika (németül: Dom von Esztergom), teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház (németül: Hauptkathedrale Unserer Lieben Frau und des heiligen Adalbert), egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.

Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, mellyel az ország második legmagasabb épülete is egyben. Méreteit tekintve a Európa 3. legnagyobb bazilikája, de világviszonylatban is tekintélyes méretű.[1] Az épület továbbá Magyarország főegyházmegyéjének főszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika mellett.

A bazilika elődei

[szerkesztés]
Lásd még: a középkori Szent Adalbert-székesegyház cikket

A főszékesegyház az Esztergomi váron belül, a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506 és 1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768 és 1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emeltetett. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak a mai bazilikának.

Története

[szerkesztés]
Lásd még: a Főszékesegyházi Kincstár cikket
Az átépítés előtt a Főszékesegyházi Kincstár előterében volt látható a várhegy eredeti tervei alapján készült korabeli makett, ma a bazilika emeletén található, a kincstár felett

Rudnay Sándor grandiózus terve volt, hogy a Magyar Siont teremti meg a városban, és ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot. A Várhegyet betakaró épületegyüttest terveztetett, amelynek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárában. Pénz hiányában végül a komplexumnak csak egyes részei készültek el: maga a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota. Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték, és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma, olyan, amilyen még Bécsben sincs. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusú altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. Ebben az évben Kazinczy így ír az altemplomról: „Egyiptusi lélek szállja meg a nézőt, midőn itt a temérdek izmú oszlopokat látja…”[2] Hét évvel később Packh Jánost, az építés vezetőjét meggyilkolták. A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki módosította a terveket, például a keleti homlokzatot, így neki köszönhető a bazilika végső formája. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az 1848-as szabadságharcot követően Scitovszky János, az újonnan kinevezett érsek türelmetlenül sürgette a főtemplom elkészültét. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét, és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang.

A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.

A második világháború alatt a bazilika súlyosan megsérült, körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá. Az oszlopcsarnok egyik oszlopát szétlőtték, és a kupola héjazata is elpusztult.

2005. június 26-án adta át Szili Katalin, az Országgyűlés akkori elnöke a bazilika 112 millió forintból megvalósult díszkivilágítását. 250 reflektor közel 80 kilowatt teljesítménnyel világította meg az épületet.[3] 2006-ban megtörtént a harangtorony felújítása, 2007-ben pedig bejelentették, hogy felújítják a főszékesegyház alatt húzódó pincerendszert. 2009-ben az Ószemináriumból a bazilikába, a Kincstár különtermébe költözött a Mindszenty-emlékhely. Még ugyanebben az évben nagyszabású felújítás kezdődött meg: a feljárót átalakították, újraszigetelték az alul lévő, hatalmas tereket. A kupolát tartó oszloperdőben vakoltak, eltüntették a háborús sérüléseket. A tartóoszlopok tövében egy új kilátó-körfolyosót alakítottak ki.[4]

Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2023. december 15.

2019 tavaszán jelentették be, hogy négy év alatt teljesen megújul a bazilika. Ugyanebben az évben elkezdődött a bejárat és környezetének felújítása, valamint a kupola rekonstrukciója; megszépül az északi oldalhajó, a kincstárba és a panorámaterembe pedig lift visz fel.[5]

Az épület

[szerkesztés]
A bazilika főhomlokzata, előtérben Kiss György szobrász 1905-ös, Magyarok Nagyasszonya című alkotása

A bazilika belső alapterülete 5660 négyzetméter, 118 méter hosszú és 49 méter széles. Közepén elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, amelyek között 12 ablak található. Az épület a kupolánál belülről 71,5 méter magas, átmérője 33,5 méter. Az altemplomtól a kupola gömbjéig kereken 100 méter, amivel jelenleg Magyarország második legmagasabb épülete. A kupola erkélyére a bazilika bejáratától számítva (több szakaszban) összesen közel 400 lépcsőfok vezet fel. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt pedig 7 méter magas. A timpanont tartó nyolc oszlop 22 méter magasba nyúlik, a főhomlokzat oldalaihoz kapcsolt harangtornyok pedig 57 méternél végződnek. A 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják.

Külső homlokzat

[szerkesztés]
A bazilika éjszakai kivilágításban a Szent Tamás-hegyről nézve, előtérben az esztergomi vár Budai kapuja

Ha az épületet a főbejárat felől nézzük, akkor nyolc hatalmas, kompozitfővel ellátott oszlopot látunk, melyek vezetik be az előcsarnokot. Hátsó falán a négy építtető prímás hatalmas kőcímere látható; coepit, vagyis elkezdte (Rudnay Sándor), continuavit, azaz folytatta (Kopácsy József), consecravit, felszentelte (Scitovszky János) és consummavit, tehát befejezte (Simor János). Ezen címerek alkotója, a bécsi Johann Hutterer. Ő készítette továbbá (Simor prímás megbízásából) az oszlopcsarnok hátoldalán lévő fülkéket kitöltő két hatalmas kőszobrot is, melyek Szécsi Dénes bíborosnak és Hunyadi János kormányzónak állítanak emlékeket, mivel kettőjük nevéhez fűződik az előző székesegyház gótikus átépítése. A bejárati kaputól jobbra és balra Nagy Lajos király és Telegdi Csanád érsek szobra látható, mind a kettő Kiss György alkotása. A négy szobor együtt őrzi a folytonosságot a korábbi székesegyház és a mostani között. A főbejárat felett kőbe vésett latin felirat olvasható: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE, vagyis: A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója. A kapu feletti dombormű (Jézus hívja Zakeust) Johann Meixner faragása. A melléktornyokat összekötő boltívek felett Meixner két alkalmi domborművét látjuk, a bal oldali toronynál lévő az alapkőletételi, a jobb oldalnál lévő a felszentelést örökíti meg.

A nyugati homlokzaton és az oldalpárkányon Marco Casagrande hatalmas kőszobrai álltak, melyek az Egyházat, Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Pétert és Pált és a négy evangélistát ábrázolták. Ezeket óriási súlyuk miatt szétfűrészelve távolították el, és helyükre mindössze három spiáterszobor került a homlokzatra, szintén Kiss Györgytől, őket a második világháború csonkította meg. Ma négy dombormű, két angyal és két jelenet, valamint egy felirat díszíti az északi homlokzatot. A domborműveket Casagrande faragta, az egyik jelenet Szent István országfelajánlását ábrázolja, a másikon Szent Lászlót látjuk, amint felkínálják neki a keresztes hadak fővezérségét. Az aranyozott vörösréz betűkből álló latin: QUAE SURSUM SUNT QUAERITE, azaz: Az odafent valókat keressétek felirat olvasható.

Belső tér

[szerkesztés]
A bazilika belseje, szemben a Michelangelo Grigoletti alkotta főoltárkép, a Mária mennybevitele, ami egyben a világ legnagyobb egy vászonra festett oltárképe

A Bazilikába betérve elsősorban a főoltárkép vonja magára a figyelmet. Michelangelo Grigoletti velencei művész kapta meg a feladatot, amely szerint Tiziano Vecellio Frariban lévő festményét, a Mária mennybevitelét kellett volna felnagyítania. Az eltérő arányok miatt kompozíciós változtatásokat kellett végrehajtania, és ezt a festő sikerrel megoldotta. Így készült el 1856-ban a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe, melynek méretei: 13,5 x 6,6 méter. A főoltár szobrait Pietro Bonani, az aranyozott bronzdíszeket a bécsi Danninger-műhely készítette. Az oltáron álló négy márványszobor (balról jobbra: Szent Márton, Szent Gellért a kis Szent Imrével, Szent Adalbert és Boldog Mór pécsi püspök) mindegyike magyar, illetve pannóniai vonatkozású. Az oltár előlapjának márványdomborműve Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája nyomán készült. Az oltár melletti két hatalmas kandeláber talapzatán Izsák feláldozását és a Mózest látjuk a rézkígyóval. A szentélyben áll Lippert József műve, a színes márványból készült egykori prímási trónus (ma már nem használják). Szemben vele papi szék áll, mögötte pedig a szentély orgonája. Remek tölgyfafaragások a kanonok stallumai, a szószék és a volt prímási szék, amelyek a bécsi Liester-cég műhelyében készültek. A szentély mennyezetét Ludwig Moralt freskója, A Szentháromság diadala díszíti. Moralt a müncheni Festészeti Akadémiának volt a tanára, és ő festette a csegelyekbe a négy nagy nyugati egyházatya freskóját: Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Szent Gergely pápa képét is. A mellékoltárok feletti freskók ugyancsak az ő művei.

A kupola

A kupola mai díszítését Antonio Detoma készítette Lippert József tervei szerint 1885–86-ban. Míg előzőleg a csillagos ég volt a kupolában festve, addig a jelenlegi stukkó a reneszánsz ornamentika elemet használta fel. A kupola alsó peremén írás olvasható latinul, reneszánsz betűkkel: ASSUMPTA EST MARIA IN COELUM GAUDENT ANGELI, vagyis: Mária felvétetett a mennybe, örvendeznek az angyalok. A kupola alatti, színes márványberakású padlózat hatalmas körterülete, a csillagos égboltot ábrázolja.

A bal oldali kereszthajó végén áll a Szent Kereszt-oltár. Oltárképe Grigoletti egyéni kompozíciója. A festő sajátosan oldotta meg a paradicsomi bűnbeesés és a megváltás kapcsolatát, míg korábban általában koponyát és csontot ábrázoltak a kereszt tövében, ő Ádámot és Évát a kép bal sarkába helyezte. Ádámot feleszmélve, homlokára tett kézzel, tette súlyosságának tudatára ébredve néz fel. Éva pedig összetett kézzel, könyörögve tekint a Megfeszített felé. Az oltár plasztikai díszei, a tabernákulum és az angyalszobrok az olasz mester, Pietro Bonani műalkotásai. A Szent József-oltár márványszobrait Johann Meixner faragta. Ugyancsak ő készítette a párhuzamos helyzetben, a jobb oldali mellékhajóban álló Szent Adalbert-oltárt. Mellette, a mellékhajó végében található a Magyar szentek oltára. Ennek oltárképét (Szent István felajánlja az országot a Nagyasszonynak) Grigoletti kezdte el a festeni, akinek halála miatt csak félig készült el a munka. A kép bejezésére a fiatal Anton Mayert hívták meg, aki Dél-Tirolban már restaurálta Grigoletti egyik festményét. Az oltár lépcsőjénél, oszlopon áll Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Margit szobra, Bonani alkotásai. Az oltárra a század végén helyezték el a három kassai vértanú (Kőrösi Márk esztergomi kanonok, Pongrác István és Grodecz Menyhért jezsuiták) szoborcsoportját, Kiss György munkáját. A három vértanút 1619-ben végezték ki hitükben való kitartásuk miatt Bethlen Gábor vezérének, II. Rákóczi Györgynek a hajdúi. Ereklyéik abban az ezüstvázas tartóban láthatók, amelyekben korábban a Szent Jobbot őrizték.

A kupoladob pilasztereinek akantuszleveles fejezete és az ablakok záródísze

A Szent Márton-oltár és a Jézus Szíve-oltár ugyancsak Kiss György műve (mindkettőt a millenniumra ajánlották fel). Szent Márton szobra mellett IV. Béla két szentéletű lányának, Kunigundának (Kingának) és Jolanatának (Jolánnak) a szobrai állnak. A Jézus Szíve-oltár Páduai Szent Antal és Alacoque Szent Margit térdelő alakja díszíti. A kupolát tartó, a bejárathoz közelebb álló két pilléren hatalmas márványszobrok állnak, a bal oldali Pázmány Pétert örökíti meg. Pázmány volt a legjelesebb az esztergomi érsekek között, jezsuitából lett bíborossá, és ő tette újra katolikussá úgyszólván az egész királyi Magyarországot. Állandó kapcsolatot tartott mind a császárral, mind az erdélyi fejedelemmel. Nagyszombatban egyetemet, Bécsben intézetet alapított a teológusok számára, amit ma is Pázmáneumnak hívnak. Pázmány a pozsonyi dómban van eltemetve. Simor János hercegprímás szerette volna Esztergomba hozatni tetemét, és a díszes nyughelyet számára rendelte meg Pietro della Vedova torinói művésznél Pázmány szobrát. A művész a híres szónokot (akit bíboros Cicerónak is neveztek) úgy ábrázolja, amint beszédes jobbját felemeli, baljában pedig könyvet tart. 1884-ben elkészült ugyan a szobor, a síremlék viszont nem, elmaradt Pázmány maradványainak hazahozatala. A szobor feletti félkörben reneszánsz stílusú Madonna-szobor látható. Az átellenes pilléren Simor János szobra áll; ezt Strobl Alajos faragta a bíboros által kinevezett kanonok felkérésére, és a szobor 1896-ra készült el. Simor vizsgáló tekintettel néz fel az általa díszített kupolára, baljában a bazilika oszlopcsarnokának rajzával, amit ugyancsak ő készített el. A szobrot reneszánsz keretbe helyezték, a felső félkörös timpanonban Keresztelő Szent Jánosnak, Simor védőszentjének prédikáló félalakja kapott helyet. A bazilika belsejében két kápolna van, a nyugati oldalon a Szent István vértanú kápolnája, a keletin pedig a Bakócz-kápolna.

Bakócz-kápolna

[szerkesztés]
Bővebben: a Bakócz-kápolna cikkben
A Bakócz-kápolna, amely a magyarországi reneszánsz építészet egyetlen megmaradt alkotása

A Bakócz-kápolna az egyetlen építészeti emlék, amely az első, a középkori Szent Adalbert-székesegyházból (átépített formában ugyan, de) megmaradt. Bakócz Tamás, Mátyás király kedvelt embere volt, aki alacsony sorból küzdötte fel magát az egyházi hierarchia legmagasabb csúcsáig, 1497 és 1521 között esztergomi érsek volt, majd II. Gyula pápa halála után 1513-ban kis híján pápává választották. 1507-ben kezdte el építtetni a maga sírkápolnáját a Szent Adalbert-székesegyház kiegészítéseként. Itáliából hívott tervezőket (köztük lehetett Johannes Fiorentinus), de hazai anyagokból, süttői vörös márványból dolgoztatott. Az Angyali Üdvözletkápolna oltárának mesterét ismerjük, Andrea Ferrucci személyében. Ferrucci Firenzében, a Santa Maria del Fiore szobrászműhelyében készítette el a Bakócz által megrendelt szobrokat, és 1519-ben szállította őket Esztergomba. A törökök a szobrokat összetörték, a domborműveket megcsonkították. A török uralom végén egyedül ez a kápolna maradt használható állapotban. A barokk korban került oltárára az a máriapócsi típusú kegykép, melynél számos csoda történt, és amely miatt a kápolna a környék búcsújáró helyévé vált. Erről tanúskodnak a megmaradt ezüst fogadalmi tárgyak. A kápolnát 1874-ben, a tabernákulumot és az új kupolát pedig Antonio Detoma készítette Lippert József építész tervei alapján. A Bakócz-kápolna csonkaságával együtt is a magyarországi reneszánsz egyházi építészet egyetlen megmaradt alkotása.

Szent István vértanú kápolna

[szerkesztés]
Részlet a kápolnából, az oltárral szemben található Károly Ambrus esztergomi hercegprímás síremléke

Szent István vértanú kápolnája hivatott megőrizni annak a fejedelmi szálláshelynek emlékét, amelyben Szent István született, és amelyet később prépostsági rangra emeltek. A reneszánsz stílusú kápolnában három jelentős műtárgy van. Oltárának szobrát Ferenczy István, az újjászületett nemzeti szobrászat első képviselője faragta. A megkövezett első vértanú, István diakónus térdre hulló alakját ábrázolja, amint karját (a megbocsátás gesztusával) égre emeli. Ehhez a szoborhoz fűződik Ferenczy kutató munkája; nagyméretű szobrokhoz is alkalmas márványt talált Ruskicán. Rudnay Sándor hercegprímás vele akarta elkészíttetni a bazilika többi márványszobrát is, ám az együttműködés meghiúsult, mert Ferenczy nagyon magas árakat szabott. Az oltárral szemben áll Károly Ambrus prímás síremléke. A császári házból származó fiatal prímás csupán egy évig volt Esztergom érseke, 1809-ben ugyanis a pestisjárvány áldozata lett. A Napóleon ellen vívott győri csata sebesültjeit látogatva kapta el a ragályt, és Tatán hunyt el. Ő az első prímás, aki az új kriptában van eltemetve. Síremléke (melyet testvérei rendeltek meg Giusepper Pisani modenai szobrásznál, 1826-ban) a canovai ihletésű klasszicista síremléktípus egyetlen hazai példája. Az oltár bal oldalán egy falba süllyesztett terrakotta dombormű Jézus születését ábrázolja. A Simor János prímás által vásárolt reliefet egy mainzi mester készítette a 17. század elején, és eredetileg a Rajna menti Eltville egyik templomát díszítette. A két kápolna bejárata feletti, nagyméretű domborműveket Johann Meixner alkotta bronzírozott gipszből. A Bakócz-kápolna felett Krisztus jeruzsálemi bevonulását láthatjuk. Az ablakok között felfedezhető a megrendelő Scitovszky János prímás és az alkotó művész, Meixner portréja. A szemközti falon a (tehát a Szent István vértanú kápolna felett) Krisztust ábrázolta a művész a gyermekek között.

Az altemplom

[szerkesztés]

A Bazilika altemplomába 57 lépcsőn jutunk le. A grandiózus, óegyiptomi stílusú építmény Packh János építész tervei alapján készült. Leérve mindjárt két hatalmas szoborral találkozunk, Andreas Schroth szobrász műveivel, melyek az Elmúlást és az Örök Életet jelképezik. Több száz sírfülke között is láthatók a középkori templom romjaiban talált régi sírkövek, így a nagy humanista főpapé, Vitéz Jánosé, aki Mátyás királyt nevelte, vagy Szécsi Dénesé, aki megkoronázta Mátyást. A belső rotundában van eltemetve Habsburg–Estei Károly Ambrus főhercegtől kezdve valamennyi érsek, köztük a korábban Mariazellben nyugvó, de 1991-ben hazahozott Mindszenty József holtteste. Világszerte elismert hősiessége vonzotta ide imádkozni II. János Pál pápát is. A kripta nyugati oldaltermében kapott helyet Csernoch János hercegprímás síremléke, ezt Zala György emelte 1930-ban.

Az orgona

[szerkesztés]
Bővebben: az esztergomi bazilika orgonája cikkben
A főszékesegyház orgonája

A Főszékesegyház orgonáját Ludwig Mooser építette és 1856. augusztus 31-én avatták fel. Eredetileg mechanikus csúszkaládás, hárommanuálos és 49 regiszteres volt. A harmadik manuál mechanikus kúpláda szerkezetben épült, redőnyben volt, és keskeny vízszintes redőnylevelekkel rendelkezett. A szabadon álló játszóasztalba egy claveoline nevű harmónium sípsor volt beleépítve. Az orgona hangképe az 1800-as évek közepének Salzburg környéki hatását idézte, mivel az építőmester innen hozta tudományát Magyarországra. Az orgona elkészülte után viszonylag jól funkcionált, voltak viszont légellátási és mechanikabeli problémái. Később állapota megromlott; az első világháborúban a homlokzat ónsípjait háborús célra rekvirálták. Ezeket 1924-ben pótolták. A második világháborúban a Mooser-orgona erősen megsérült, ezért 1947-ben a budapesti Rieger Ottó cég egy pneumatikus, 2 manuálos, kúpládás orgonát épített a jelenlegi orgonaház bal oldalába. Ez a provizórium 1980 novemberéig működött. Az 1970-es évek közepétől fogva 2014-es elhunytáig Baróti István volt a székesegyház orgonistája, aki megmentette az utókor számára a régi Mooser-orgona megmaradt sípsorait és ezekre alapozva újratervezte a hangszert, mely az ő irányítása alatt 2014-ig több mint 80 regiszteresre bővült. Jelenleg (2022) az orgona átfogó újjáépítése kezdődött el, amely projekt része a Főszékesegyház teljes felújításának.

Harangok

[szerkesztés]
A harangok a beemelésük előtti percekben

Az esztergomi bazilikának 2023 decembere óta hét harangja van. Mindegyik a déli (szemből nézve bal, a Duna túlsó partjáról nézve jobb hátsó) oldaltoronyban található. A másik oldaltorony üres, ebben soha nem volt harang, illetve még a templomtérben megtalálható lesz a régi 20 kilogrammos lélekharang. A nagyharang 5827 kilogrammos, átmérője 218,5 centiméter, Gesz0 alaphangú. Szlezák László öntötte 1938-ban. Az országban a negyedik legnagyobb harang, míg a Dunántúlon a legnagyobb. Elődje 5467 kilogrammos volt, amely 1930-ban megrepedt, ezért újra kellett önteni. 2023 végén a bazilika felujításával egybekötve a harangok felújítása is megvalósult. 2023 októberében az egyházközség 3 harangot vásárolt egy lebontott német templomtól, illetve az ausztriai Grassmayr céggel öntetve lett egy 770 kilogrammos harang. A 20 kilogrammos lélekharangot mérete és hangja miatt a közeljövőben a templomtérben helyezik el. A 2 régi felújított, és a 4 új harangot 2023. december 3-án, Advent első vasárnapján Erdő Péter bíboros szentelte fel. 2023. december 4-én és 5-én pedig a toronyba emelésük is megtörtént. így ezzel pótlásra került az I. világháborúban rekvirált harangegyüttes. A Jézus harang 2902 kilogrammos, b0 alaphangú, Karl Czudnochowsky öntötte 1964-ben Erdingben. A Szűz Mária harang 1670 kilogrammos, cisz1 alaphangú, Karl Czudnochowsky öntötte 1964-ben Erdingben. A Szent József harang 1181 kilogrammos, disz1 alaphangú, Karl Czudnochowsky öntötte 1964-ben Erdingben. A Szent István harang 770 kilogrammos, fisz1 alaphangon szólal meg, A Grassmayr harangöntöde öntötte 2023-ban Innsbruckban. A régi középharang, az új lélekharang 280 kilogrammos, átmérője 81 centiméter, b1 alaphangú, Schaudt öntötte 1858-ban Pesten. Ez a harang harangozza 12 órakor a déli harangszót. A régi lélekharang 20 kilogrammos, átmérője 31 centiméter, d3 alaphangon szól. Budán öntötte Joseph Steinstock. Rajta az 1751-es évszám olvasható, ami azt jelenti hogy a harangot az egyházközség készen vásárolta. Ez a harang a templomtérben kap helyet a közeljövőben.

A bazilika a képzőművészetben

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Csönd van itt; csak egy-egy kocsi vagy talyiga
zörg föl a városból, s zeng a bazilika.
– Babits Mihály 1924: Dal az esztergomi bazilikáról (részlet)

A bazilikával kapcsolatos nevek

[szerkesztés]

Építtető prímásai

[szerkesztés]

Építészek

[szerkesztés]

Festők

[szerkesztés]

Szobrászok

[szerkesztés]


Galéria

[szerkesztés]



A Várhegy és a Víziváros Párkányból nézve, előtérben a Bazilika, a Vár, a Prímási Palota és a Szent Ignác-plébániatemplom

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyarország legmagasabb épületei (magyar nyelven) (html). Jászberényonline.hu. (Hozzáférés: 2008. december 25.)
  2. ↑ KAZINCZY FERENC; VERSEK, MŰFORDÍTÁSOK, SZÉPPRÓZA, TANULMÁNYOK (magyar nyelven) (html). Magyar Elektronikus Könyvtár
  3. ↑ Díszfényben úszik az esztergomi Bazilika (magyar nyelven) (html). Itthon.hu, 2005. június 6. [2016. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. június 27.)
  4. ↑ Pezsdülő élet a megújuló Bazilika tövében (magyar nyelven) (html). KEMMA.hu. [2009. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 15.)
  5. ↑ (2019. nyár) „”. Esztergom-Budapest 17 (2), 10. o. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)  

Források

[szerkesztés]
  • Cséfalvay Pál: Az esztergomi bazilika, kincstár és vármúzeum (Helikon Kiadó, 1992)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Esztergomi_bazilika&oldid=26692779”