Ugrás a tartalomhoz

Somosújfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Drienovská Nová Ves szócikkből átirányítva)
Somosújfalu (Drienovská Nová Ves)
Somosújfalu
Somosújfalu
Somosújfalu zászlaja
Somosújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1335
PolgármesterJán Brozman
Irányítószám082 01
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség805 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség116 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság225 m
Terület6,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 54′ 00″, k. h. 21° 14′ 30″48.900000°N 21.241667°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 00″, k. h. 21° 14′ 30″48.900000°N 21.241667°E
Somosújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somosújfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Somosújfalu (szlovákul: Drienovská Nová Ves) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 11 km-re délre, a Tarca jobb oldalán található.

Története

[szerkesztés]

1335-ben „Wyfolua” néven említik először, ekkor a somosi uradalom része. 1427-ben 11 portája adózott. 1449-ig a Somosi, majd a Bocskay és Horváth családé. 1619-től a Máriássyaké, majd 1695-tól Andrássy báróé, míg 1753-tól a Dessewffy család tulajdonában találjuk. A 18. században mészégetője és fürdője is volt a falunak. 1787-ben 37 házában 255 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJFALU. Somos Újfalu. Sáros Várm. fekszik Kendéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, és vőlgyes.[2]

1795-től egészen a 20. századig az Andrássy család a birtokosa. A 19. században téglagyára és kőbányája is üzemelt. 1828-ban 40 háza volt 316 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Somos), Drinovszka-Novawesz, Sáros vmegyében, tót falu, 173 romai, 25 g. kath., 78 evang., 7 zsidó lak. Savanyuviz; jó rét; erdő. F. u. gróf Andrásy. Ut. post. Böki.[3]

Iskoláját 1904-ben az Andrássy család építtette. 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 315, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 659 lakosából 611 szlovák és 41 cigány volt.

2011-ben 750 lakosából 676 szlovák és 30 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Modern, a Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma van.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]