Alsóricsó
| Alsóricsó (Dolný Hričov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Peter Zelník | ||
| Irányítószám | 013 41 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1651 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 122 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 316 m | ||
| Terület | 12,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 13′ 53″, k. h. 18° 38′ 02″49.231389°N 18.633889°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 53″, k. h. 18° 38′ 02″49.231389°N 18.633889°E | |||
| Alsóricsó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóricsó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsóricsó (1899-ig Alsó-Hricsó, szlovákul Dolný Hričov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 8 km-re nyugatra, a Biccsei-völgyben fekszik, Felsőricsó közelében.
Története
[szerkesztés]Ricsó már 1208-ban „Rizoi” alakban szerepel oklevélben. Alsóricsó falut 1282-ben „Inferior Hericou” néven említik először, a közeli Ricsó várának szolgálófalujaként keletkezett a 13. század közepén. Kezdetben egyházi, majd királyi birtok, később a nagybiccsei uradalommal együtt Eszterházy Antal a birtokosa. 1598-ban 30 adózó portája volt. A 18. század elején a ricsói vár leégett. 1720-ban 20 adóegység volt a településen. 1784-ben 81 házában 98 családban 547 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Podhrágy Hricsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urok H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Zolnához 1 mértföldnyire, Podhrágynak szomszédságában, földgyeik a’ síkon termékenyek, legelőjök jó, fájok van elég, piatzozások közel.”[2]
1828-ban 70 háza és 637 lakosa volt. 1831-ben a falut súlyos kolerajárvány pusztította.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrissó (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján. Lakja 626 kath. Van kath. paroch. temploma, és egy nagy vendégfogadója a Sziléziába vivő országutban. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
1921-ben egy tűzvészben a falu fele leégett.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 590, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1454 lakosából 1440 szlovák volt.
2011-ben 1516 lakosából 1453 szlovák volt.
2021-ben 1651 lakosából 1591 (+2) szlovák, 1 cigány, 1 (+1) ruszin, 7 (+9) egyéb és 51 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Krajcsik János (1804-1890) választott püspök, kanonok, országgyűlési képviselő, egyházjogász.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Legrégibb fennmaradt épülete a 13.-14. században épített Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus templom. 1820-ban mellékhajóval bővítették.
- Kastélyát 1566-ban építették, ma kulturális célokat szolgál.
- Határában egy bizarr sziklaalakzat, a ricsói tű található.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
