Nagydivény
| Nagydivény (Divina) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1325 | ||
| Polgármester | Emil Molko | ||
| Irányítószám | 013 31 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2441 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 110 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 410 m | ||
| Terület | 21,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 16′ 20″, k. h. 18° 41′ 40″49.272222°N 18.694444°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 20″, k. h. 18° 41′ 40″49.272222°N 18.694444°E | |||
| Nagydivény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydivény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagydivény (szlovákul Divina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 6 km-re északnyugatra, a Divényi-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A tatárjárás után IV. Béla király a Kiszuca lakatlan vidékét Szobeszláv fiának, Bohumír comesnek adományozza. A terület határai 1244-ben Ádám nyitrai püspök oklevelében szerepelnek.
A falu első határleírása 1325-ből való, ebben „Divina” néven szerepel. A község első írásos említése az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben történik. 1390-ben Luxemburgi Zsigmondtól Divényi Salamon fia Miklós fia Mihály kiváltságokat kapott. 1393-tól a litvai váruradalom része, mely a Balassák birtoka. Ekkor „Dywyne” néven szerepel az oklevélben. 1474-ben „Nagh Dywen”, 1598-ban „Diwina Maior” néven szerepel.
1720-ban 36 adózó portája volt. 1784-ben 227 ház, 243 család és 1326 lakos található a településen.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Divinka. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szunyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, körűlöte hat hegyek vagynak, úgy mint: Balovczi, Csambal, Mohida, Mraskov, Dlhás, Kicsera, határja közép termékenységű, tulajdonságaira nézve lásd Ocsodniczát, mellyhez hasonló, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 214 házában 1437 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde működött a faluban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Divina, Trencsén m. tót falu, Kis-Divinátul északra egy völgyben. Lakja 1391 kath., és 6 zsidó. Kat. paroch. templom. F. u. gróf Csáky István örökösei.”[3]
1911-ben Felsőrétfalut csatolták hozzá. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1714, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 2528 lakosából 2477 szlovák volt.
2011-ben 2408 lakosából 2334 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1925-ben Emil Mazúr szlovák geográfus, geomorfológus professzor.
- Itt szolgált Karol Kmeťko (1875-1948) szlovák római katolikus pap, nyitrai püspök, 1944-től érsek ad personam.
Nevezetességei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
