Ugrás a tartalomhoz

Nagydivény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Divina szócikkből átirányítva)
Nagydivény (Divina)
Nagydivény címere
Nagydivény címere
Nagydivény zászlaja
Nagydivény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1325
PolgármesterEmil Molko
Irányítószám013 31
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség2441 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség110 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság410 m
Terület21,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′ 20″, k. h. 18° 41′ 40″49.272222°N 18.694444°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 20″, k. h. 18° 41′ 40″49.272222°N 18.694444°E
Nagydivény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydivény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagydivény (szlovákul Divina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 6 km-re északnyugatra, a Divényi-patak völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A tatárjárás után IV. Béla király a Kiszuca lakatlan vidékét Szobeszláv fiának, Bohumír comesnek adományozza. A terület határai 1244-ben Ádám nyitrai püspök oklevelében szerepelnek.

A falu első határleírása 1325-ből való, ebben „Divina” néven szerepel. A község első írásos említése az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben történik. 1390-ben Luxemburgi Zsigmondtól Divényi Salamon fia Miklós fia Mihály kiváltságokat kapott. 1393-tól a litvai váruradalom része, mely a Balassák birtoka. Ekkor „Dywyne” néven szerepel az oklevélben. 1474-ben „Nagh Dywen”, 1598-ban „Diwina Maior” néven szerepel.

1720-ban 36 adózó portája volt. 1784-ben 227 ház, 243 család és 1326 lakos található a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Divinka. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szunyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, körűlöte hat hegyek vagynak, úgy mint: Balovczi, Csambal, Mohida, Mraskov, Dlhás, Kicsera, határja közép termékenységű, tulajdonságaira nézve lásd Ocsodniczát, mellyhez hasonló, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 214 házában 1437 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde működött a faluban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Divina, Trencsén m. tót falu, Kis-Divinátul északra egy völgyben. Lakja 1391 kath., és 6 zsidó. Kat. paroch. templom. F. u. gróf Csáky István örökösei.[3]

1911-ben Felsőrétfalut csatolták hozzá. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1714, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 2528 lakosából 2477 szlovák volt.

2011-ben 2408 lakosából 2334 szlovák volt.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1925-ben Emil Mazúr szlovák geográfus, geomorfológus professzor.
  • Itt szolgált Karol Kmeťko (1875-1948) szlovák római katolikus pap, nyitrai püspök, 1944-től érsek ad personam.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1773 és 1779 között épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]