Diszprózium

66 terbium ← diszprózium → holmium - ↑ Dy ↓ Cf 66 Dy Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	diszprózium, Dy, 66
Latin megnevezés	dysprosium
Elemi sorozat	lantanoidák
Csoport, periódus, mező	?, 6, f
Megjelenés	ezüstfehér
Atomtömeg	162,500(1)  g/mol
Elektronszerkezet	[Xe] 4f10 6s2
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 28, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	8,540 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	8,37 g/cm³
Olvadáspont	1680 K (1407 °C, 2565 °F)
Forráspont	2840 K (2567 °C, 4653 °F)
Olvadáshő$\Delta _{fus}{H}^{\ominus }$	11,06 kJ/mol
Párolgáshő $\Delta _{vap}{H}^{\ominus }$	280 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 27,7 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 1378 1523 (1704) (1954) (2304) (2831)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	hexagonális
Oxidációs szám	3 (gyengén bázikus oxid)
Elektronegativitás	1,22 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 573,0 kJ/mol
	2.: 1130 kJ/mol
	3.: 2200 kJ/mol
Atomsugár	175 pm
Atomsugár (számított)	228 pm
Egyebek
Mágnesség	300K-en paramágneses, ferromágneses folyékony nitrogénben
Elektromos ellenállás	(sz.h.) (α-módosulat) 926 nΩ·m
Hővezetési tényező	(300 K) 10,7 W/(m·K)
Hőtágulási tényező	(sz.h.) (α-módosulat) 9,9 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(20 °C) 2710 m/s
Young-modulus	(α-módosulat) 61,4 GPa
Nyírási modulus	(α-módosulat) 24,7 GPa
Kompressziós modulus	(α-módosulat) 40,5 GPa
Poisson-tényező	(α-módosulat) 0,247
Vickers-keménység	540 MPa
Brinell-keménység	500 HB
CAS-szám	7429-91-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A diszprózium izotópjai izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás mód energia (MeV) termék 154Dy mest. 3,0·106 év α 2,947 150Gd 156Dy 0,06% Dy stabil 90 neutronnal 158Dy 0,10% Dy stabil 92 neutronnal 160Dy 2,34% Dy stabil 94 neutronnal 161Dy 18,91% Dy stabil 95 neutronnal 162Dy 25,51% Dy stabil 96 neutronnal 163Dy 24,90% Dy stabil 97 neutronnal 164Dy 28,18% Dy stabil 98 neutronnal
Hivatkozások

A diszprózium a 66-os rendszámú kémiai elem, vegyjele Dy. Ezüstszürke, fémesen csillogó ritkaföldfém. A természetben szabad állapotban nem található meg, de előfordul különböző ásványokban, például a xenotimban. A természetben található diszpróziumnak hét izotópja van, ezek közül a leggyakoribb a ¹⁶⁴Dy.

A diszpróziumot elsőként Paul Émile Lecoq de Boisbaudran azonosította 1886-ban, de nem izolálták az ioncserélő módszerek 1950-es években bekövetkezett fejlődéséig. Jó neutronelnyelő hatáskeresztmetszete miatt atomerőművek szabályozórúdjainak készítésére alkalmazzák. Nagy mágneses szuszceptibilitása miatt mágneses adattároló eszközök készítésére és a Terfenol-D összetevőjeként használják. A vízben oldódó diszpróziumsók enyhén mérgezőek, a vízben oldhatatlanokat nem tekintik mérgezőnek.

A diszprózium név a latin disz- (szét-, el-) és a görög proszitosz (προσιτός: megközelíthető, hozzáférhető) szóból származik arra utalva, hogy a diszpróziumot nehéz volt elválasztani az erbiumtól és a holmiumtól.

Felhasználás

Diszpróziummal helyettesíthető a hibridautók villanymotorjának mágnesében a neodímium 0–6%-a. Ezt hőkezeléssel kombinálva növelhető a mágnes koercivitása. Egy hibridautó körülbelül 100 g diszpróziumot tartalmaz. Jelenleg e ritkaföldfém zömét a többi ritkaföldfémhez hasonlóan Kínában bányásszák. Egyes elemzők szerint 2012-re annyira felfut Kína elektronikai ipara, hogy a kínai ritkaföldfém-bányászat csak a belföldi igényeket tudja kielégíteni. Van ugyan egy-egy próbálkozás az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában, de nem valószínű, hogy 2012-re ezek át tudnák venni a kínai bányák helyét.

További információk

• a magyar Wikipédia diszpróziumot tartalmazó vegyületeinek listája külső keresővel