A diszprózium izotópjai
A természetes diszprózium (Dy) hét stabil izotópból áll: 156Dy, 158Dy, 160Dy, 161Dy, 162Dy, 163Dy és 164Dy, melyek közül a leggyakoribb a 164Dy (természetes előfordulása 28,18%).
29 radioizotópját írták le, közülük a legstabilabb a 154Dy (felezési ideje 3,0 millió év), a159Dy (144,4 nap) és a 166Dy (81,6 óra). A többi izotóp felezési ideje 10 óránál rövidebb, a többségé a 30 másodpercet sem éri el. 12 magizomerje ismert, közülük a legstabilabbak a 165mDy (t1/2 1,257 perc), 147mDy (t1/2 55,7 másodperc) és a 145mDy (t1/2 13,6 másodperc).
A leggyakoribb stabil izotópnál (164Dy) könnyebbek elsősorban elektronbefogással bomlanak, míg a nehezebb izotópok főként béta-bomlóak. Előbbiek esetén a bomlástermék többnyire terbium, az utóbbiaknál főként holmium.
A 164Dy a legnehezebb, elméletileg stabil izotóp.[forrás?]
Standard atomtömeg: 162,500(1) u
Táblázat
[szerkesztés]| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(k)[1][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 138Dy | 66 | 72 | 137,96249(64)# | 200# ms | 0+ | ||||
| 139Dy | 66 | 73 | 138,95954(54)# | 600(200) ms | 7/2+# | ||||
| 140Dy | 66 | 74 | 139,95401(54)# | 700# ms | β+ | 140Tb | 0+ | ||
| 140mDy | 2166,1(5) keV | 7,0(5) µs | (8−) | ||||||
| 141Dy | 66 | 75 | 140,95135(32)# | 0,9(2) s | β+ | 141Tb | (9/2−) | ||
| β+, p (ritka) | 140Gd | ||||||||
| 142Dy | 66 | 76 | 141,94637(39)# | 2,3(3) s | β+ (99,94%) | 142Tb | 0+ | ||
| β+, p (0,06%) | 141Gd | ||||||||
| 143Dy | 66 | 77 | 142,94383(21)# | 5,6(10) s | β+ | 143Tb | (1/2+) | ||
| β+, p (ritka) | 142Gd | ||||||||
| 143mDy | 310,7(6) keV | 3,0(3) s | (11/2−) | ||||||
| 144Dy | 66 | 78 | 143,93925(3) | 9,1(4) s | β+ | 144Tb | 0+ | ||
| β+, p (ritka) | 143Gd | ||||||||
| 145Dy | 66 | 79 | 144,93743(5) | 9,5(10) s | β+ | 145Tb | (1/2+) | ||
| β+, p (ritka) | 144Gd | ||||||||
| 145mDy | 118,2(2) keV | 14,1(7) s | β+ | 145Tb | (11/2−) | ||||
| 146Dy | 66 | 80 | 145,932845(29) | 33,2(7) s | β+ | 146Tb | 0+ | ||
| 146mDy | 2935,7(6) keV | 150(20) ms | IT | 146Dy | (10+)# | ||||
| 147Dy | 66 | 81 | 146,931092(21) | 40(10) s | β+ (99,95%) | 147Tb | 1/2+ | ||
| β+, p (0,05%) | 146Tb | ||||||||
| 147m1Dy | 750,5(4) keV | 55(1) s | β+ (65%) | 147Tb | 11/2− | ||||
| IT (35%) | 147Dy | ||||||||
| 147m2Dy | 3407,2(8) keV | 0,40(1) µs | (27/2−) | ||||||
| 148Dy | 66 | 82 | 147,927150(11) | 3,3(2) perc | β+ | 148Tb | 0+ | ||
| 149Dy | 66 | 83 | 148,927305(9) | 4,20(14) perc | β+ | 149Tb | 7/2(−) | ||
| 149mDy | 2661,1(4) keV | 490(15) ms | IT (99,3%) | 149Dy | (27/2−) | ||||
| β+ (0,7%) | 149Tb | ||||||||
| 150Dy | 66 | 84 | 149,925585(5) | 7,17(5) perc | β+ (64%) | 150Tb | 0+ | ||
| α (36%) | 146Gd | ||||||||
| 151Dy | 66 | 85 | 150,926185(4) | 17,9(3) perc | β+ (94,4%) | 151Tb | 7/2(−) | ||
| α (5,6%) | 147Gd | ||||||||
| 152Dy | 66 | 86 | 151,924718(6) | 2,38(2) óra | EC (99,9%) | 152Tb | 0+ | ||
| α (0,1%) | 148Gd | ||||||||
| 153Dy | 66 | 87 | 152,925765(5) | 6,4(1) óra | β+ (99,99%) | 153Tb | 7/2(−) | ||
| α (0,00939%) | 149Gd | ||||||||
| 154Dy | 66 | 88 | 153,924424(8) | 3,0(15)·106 év | α | 150Gd | 0+ | ||
| β+β+ (ritka) | 154Gd | ||||||||
| 155Dy | 66 | 89 | 154,925754(13) | 9,9(2) óra | β+ | 155Tb | 3/2− | ||
| 155mDy | 234,33(3) keV | 6(1) µs | 11/2− | ||||||
| 156Dy | 66 | 90 | 155,924283(7) | Látszólag stabil[m 3] | 0+ | 5,6(3)·10−4 | |||
| 157Dy | 66 | 91 | 156,925466(7) | 8,14(4) óra | β+ | 157Tb | 3/2− | ||
| 157m1Dy | 161,99(3) keV | 1,3(2) µs | 9/2+ | ||||||
| 157m2Dy | 199,38(7) keV | 21,6(16) ms | IT | 157Dy | 11/2− | ||||
| 158Dy | 66 | 92 | 157,924409(4) | Látszólag stabil[m 4] | 0+ | 9,5(3)·10−4 | |||
| 159Dy | 66 | 93 | 158,9257392(29) | 144,4(2) nap | EC | 159Tb | 3/2− | ||
| 159mDy | 352,77(14) keV | 122(3) µs | 11/2− | ||||||
| 160Dy | 66 | 94 | 159,9251975(27) | Látszólag stabil[m 5] | 0+ | 0,02329(18) | |||
| 161Dy | 66 | 95 | 160,9269334(27) | Látszólag stabil[m 6] | 5/2+ | 0,18889(42) | |||
| 162Dy | 66 | 96 | 161,9267984(27) | Látszólag stabil[m 7] | 0+ | 0,25475(36) | |||
| 163Dy | 66 | 97 | 162,9287312(27) | Stabil[m 8][m 9][2] | 5/2− | 0,24896(42) | |||
| 164Dy | 66 | 98 | 163,9291748(27) | Stabil[m 8] | 0+ | 0,28260(54) | |||
| 165Dy | 66 | 99 | 164,9317033(27) | 2,334(1) óra | β− | 165Ho | 7/2+ | ||
| 165mDy | 108,160(3) keV | 1,257(6) perc | IT (97,76%) | 165Dy | 1/2− | ||||
| β− (2,24%) | 165Ho | ||||||||
| 166Dy | 66 | 100 | 165,9328067(28) | 81,6(1) óra | β− | 166Ho | 0+ | ||
| 167Dy | 66 | 101 | 166,93566(6) | 6,20(8) perc | β− | 167Ho | (1/2−) | ||
| 168Dy | 66 | 102 | 167,93713(15) | 8,7(3) perc | β− | 168Ho | 0+ | ||
| 169Dy | 66 | 103 | 168,94031(32) | 39(8) s | β− | 169Ho | (5/2−) | ||
| 170Dy | 66 | 104 | 169,94239(21)# | 30# s | β− | 170Ho | 0+ | ||
| 171Dy | 66 | 105 | 170,94620(32)# | 6# s | β− | 171Ho | 7/2−# | ||
| 172Dy | 66 | 106 | 171,94876(43)# | 3# s | β− | 172Ho | 0+ | ||
| 173Dy | 66 | 107 | 172,95300(54)# | 2# s | β− | 173Ho | 9/2+# | ||
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 152Gd-vé vagy β+β+-bomlással 156Gd-tá alakul több mint 1018 év felezési idővel
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 154Gd-gyé vagy β+β+-bomlással 158Gd-cá alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással156Gd-tá alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 157Gd-té alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 158Gd-cá alakul
- ↑ a b Elméletileg spontán maghasadásra képes
- ↑ Teljesen ionizált formájában kötött állapotba történő béta-bomlással 163Ho-má alakul 47 nap felezési idővel
Megjegyzések
[szerkesztés]- Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
- ↑ M. Jung et al., Phys. Rev. Letts. 69, 2164 (1992) First observation of bound-state beta minus decay.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of dysprosium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
| A terbium izotópjai | A diszprózium izotópjai | A holmium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
