Rugalmassági modulus
A szilárdságtanban és rugalmasságtanban a rugalmassági modulus vagy Young-modulus egy anyagra jellemző állandó, az adott anyag merevségéről nyújt információt. A lineárisan rugalmas anyag Hooke-modelljében a húzó vagy nyomó mechanikai feszültség (σ) a fajlagos nyúlással (ε) arányos. Az arányossági tényező a rugalmassági modulus:
Jele E, szokásos mértékegysége N/mm2 (MPa) vagy kN/cm2, értéke mindig pozitív szám.
Nevét Thomas Young angol fizikus, orvos és egyiptológus után kapta.
Leírása
[szerkesztés]Ha egy szokásos szerkezeti anyagot (fémet, betont, kerámiát, fát stb.) terhelés alá helyezünk, egy darabig rugalmasan viselkedik, vagyis ha a terhelést megszüntetjük, megnyúlása megszűnik, eredeti hosszát veszi fel. Ezt a tartományt rugalmassági tartománynak nevezik. Ha a terhelést tovább fokozzuk, az anyag maradó alakváltozást szenved, még nagyobb terhelés hatására eltörik.
A szerkezeti anyagok nagy része a rugalmassági tartományban a Hooke-törvényt követi, vagyis rugalmassági modulusa a terheléstől független.
Azonban nem minden anyag viselkedik így. A műanyagok és a gumi nemlineáris tulajdonságokat mutat, vagyis a rugalmassági modulus esetükben a terheléstől is függ, nemcsak az anyagminőségtől. Ezért a rugalmassági modulus pontosabb definíciója:
Más anyagok egyáltalán nem követik a Hooke-törvényt: tartósan folynak. Így viselkedik sok polimer, de bizonyos fémek is, például az ólom.
A legtöbb fém és kerámikus anyag tulajdonságai a terhelés irányától függetlenek. Ezeket izotróp anyagoknak nevezik. Vannak azonban olyan (anizotróp, illetve ortotróp) anyagok, például szálas szerkezetű anyagok, fa, kompozitanyagok, amelyek rugalmassági modulusa a terhelés irányától függ. Így például a szénszálas műanyagok szálirányban sokkal merevebbek, mint arra merőlegesen.
Hozzávetőleges értékek
[szerkesztés]Anyag | Rugalmassági modulus (E), GPa |
---|---|
Gumi (kis feszültségeknél) | 0,01-0,1 |
Kis sűrűségű polietilén | 0,2 |
Polipropilén | 1,5-2 |
Nylon | 2-4 |
Polisztirol | 3-3,5 |
Tölgyfa (szálirányban) | 11 |
Nagyszilárdságú beton (nyomásra) | 30 |
Fémes magnézium (Mg) | 45 |
Alumínium ötvözet | 69 |
Üveg | 72 |
Bronz és sárgaréz | 103-124 |
Titán (Ti) | 105-120 |
Szénszállal erősített műanyag (szálirányban) | 150 |
Vas és acél | 190-210 |
Volfrám (W) | 400-410 |
Szilícium-karbid (SiC) | 450 |
Volfrám-karbid (WC) | 450-650 |
Szén nanocső [1] | 1000+ |
Gyémánt (C) | 1050-1200 |
Nyírási rugalmassági modulus
[szerkesztés]A rugalmassági modulust csak húzásra-nyomásra értelmezzük. Nyírásra a nyírási rugalmassági modulus érvényes:
- ,
ahol:
- a csúsztató feszültség,
- a szögelfordulás,
- a nyírási rugalmassági modulus.
A nyírási rugalmassági modulust használjuk a torziós (csavaró) igénybevételnél is.
A rugalmassági modulus és a nyírási rugalmassági modulus (csúsztató rugalmassági modulus) között az alábbi összefüggés áll fenn:
ahol az anyagminőségtől függő Poisson-tényező.
Anyag | Poisson-tényező (), [-] |
---|---|
ideális folyadék | 0,5 |
Alumínium | 0,33 |
Acél | 0,2-0,33 |
Beton | 0,2 |
Ólom | 0,45 |
Sárgaréz | 0,37 |
Üveg | 0,23 |
SiC | 0,17 |
Si3N4 | 0,25 |
Folyadékok rugalmassági modulusa
[szerkesztés]A folyadékok nyomásra igen kis mértékben változtatják meg térfogatukat, az áramlástani számításoknál ez a jelenség általában elhanyagolható. A folyadék térfogati rugalmassági modulusa vagy annak reciproka, az összenyomhatóság a differenciálhányadossal jellemezhető. Itt a sűrűség, a nyomás. A rugalmassági modulusra írható:
- ,
ahol
Folyadékban a hangsebesség a térfogati rugalmassági modulustól és a sűrűségtől függ:
Anyag | Térfogati rugalmassági modulus , GPa |
, MPa/°C |
---|---|---|
Alkohol | 0,91 | -600 |
Amilalkohol | 1,1 | -700 |
Metil-alkohol | 0,83 | -600 |
Benzol | 1,11 | -1000 |
Éter | 0,54 | -600 |
Higany | 26 | |
Szénkéneg | 1,12 | -900 |
Víz (200 bar-ig) | 2,2 | 900 |
Víz (2500-3000 bar) | 3,8 |
Az alábbi táblázat a különféle elasztikus modulusok összehasonlítását tartalmazza:
Átszámítási képletek (nyitható táblázat) | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Homogén izotróp tulajdonságú anyagok tulajdonságai kiszámíthatóak, ha legalább két másik tulajdonságuk ismert | ||||||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Electronic and mechanical properties of carbon nanotubes. [2005. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 10.)
Források
[szerkesztés]- Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Young's modulus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.