Berkélium

97 kűrium ← berkélium → kalifornium Tb ↑ Bk ↓ (Uqs) 97 Bk Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	berkélium, Bk, 97
Latin megnevezés	berkelium
Elemi sorozat	aktinoidák
Csoport, periódus, mező	?, 7, f
Megjelenés	ismeretlen, vsz. ezüstös fehér vagy fémes szürke
Atomtömeg	(247)  g/mol
Elektronszerkezet	[Rn] 5f9 7s2
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 32, 27, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	(alfa) 14,78 g/cm³
Sűrűség (szobahőm.)	(béta) 13,25 g/cm³
Olvadáspont	(béta) 1259 K (986 °C, 1807 °F)
Atomi tulajdonságok
Elektronegativitás	1,3 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 601 kJ/mol
Egyebek
Mágnesség	nincs adat
Hővezetési tényező	(300 K) 10 W/(m·K)
CAS-szám	7440-40-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A berkélium izotópjai izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás mód energia (MeV) termék 245Bk mest. 4,94 nap ε 0,810 245Cm α 6,455 241Am 246Bk mest. 1,8 nap α 6,070 242Am ε 1,350 246Cm 247Bk mest. 1380 év α 5,889 243Am 248Bk mest. 9 év α 5,803 244Am 249Bk mest. 320 nap α 5,526 245Am SF - - β- 0,125 249Cf
Hivatkozások

A berkélium az aktinoidák közé tartozó kémiai elem, rendszáma 97. A természetben nem található meg, mesterségesen állították elő 1949-ben amerícium alfa-részecskékkel történő bombázásával:

241Am + 4He → 243Bk + 21n

Nevét a Kalifornia állambeli Berkeley város után kapta. A berkélium volt az ötödik mesterségesen előállított transzurán elem.

Jellemzői

A fém berkélium ezüstfehér és képlékeny. Olvadáspontja 1000 °C körül van.

Vegyületeiben három (pl. Bk₂O₃, Bk₂S₃, BkOBr, BkOCl, BkF₃), ritkábban négy vegyértékű (BkO₂, BkF₄). Több α- és β-sugárzó izotópja ismeretes, a leghosszabb felezési idejű a ²⁴⁷Bk (1380 év).

Források

• Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 52. o.  
• Hans Breuer: Atlasz – Kémia. Fordította Ungvárai János és Ungvárainé dr. Nagy Zsuzsanna. Harmadik, javított kiadás. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó Kft. 2003. 228. o. ISBN 963-9471-35-6  
• Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 1 kötet., 337–338. o. ISBN 963-10-3269-8  
• N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2004. III kötet., 1717., 1737 és 1741. o. ISBN 963-19-5255-X  

További információk

• a magyar Wikipédia berkéliumot tartalmazó vegyületeinek listája