Röntgénium
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | röntgénium, Rg, 111 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Latin megnevezés | roentgenium | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | nem ismert, de feltehetőleg átmenetifém | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 11, 7, d | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstös (előrejelzés)[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | [281] g/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Rn] 5f14 6d9 7s2 (előrejelzés)[1][2] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 32, 32, 18, 1 (előrejelzés) 
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd (előrejelzés)[3] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 28,7 (előrejelzés)[2] g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | köbös tércentrált[3] (előrejelzés) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs szám | 5, 3, 1, −1 (előrejelzés)[2] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 138 (előrejelzés)[2][4] pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 1022.7 (előrejelzés)[2] kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 2074.4 (előrejelzés)[2] kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 3.: 3077.9 (előrejelzés)[2] kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 121 (előrejelzés)[5] pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS-szám | 54386-24-2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A röntgénium[7] a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike. Vegyjele Rg, rendszáma 111. A röntgénium rendkívül radioaktív, mesterséges elem (olyan elem, amely laboratóriumban előállítható, de a természetben nem fordul elő). A legstabilabb ismert izotópja a röntgénium-281, melynek felezési ideje 26 másodperc. A röntgéniumot először 1994-ben állították elő a darmstadti GSI Helmholtzzentrum für Schwerionenforschung GmbH kutatóintézetben. Az elemet Wilhelm Conrad Röntgen (más írásmóddal: Roentgen), Nobel-díjas fizikus után nevezték el. A Magyar Tudományos Akadémia 2019. július 24-én kiadott ajánlásban[7] javasolta a röntgénium nevet, noha az elem felfedezése óta a magyar nyelvhasználók szinte kizárólag a röntgenium alakot használták. A 2019-ben központilag előállított, minden magyar középiskolába 2019. augusztus végén kerülő fali periódusos rendszerben a röntgenium név szerepel.[8]
A periódusos rendszerben a d-mező elemei közé, a transzaktinoidák (szuper-nehéz elemek) közé tartozik. A 7. periódus, 11. főcsoportjába tartozik; habár kísérletileg nem igazolt, hogy kémiailag az arany nehezebb homológjaként viselkedik. Az előrejelzések szerint tulajdonságaiban a könnyebb homológjaira – réz, ezüst és arany – hasonlít, bár azoktól bizonyos mértékig eltérhet.
Története
[szerkesztés]
Hivatalos felfedezése
[szerkesztés]A röntgéniumot először egy Sigurd Hofmann vezette nemzetközi csoport szintetizálta a darmstadti (Németország) Gesellschaft für Schwerionenforschung (GSI) kutatóintézetben, 1994. december 8-án.[9] A kutatócsoport bizmut-209-et bombázott felgyorsított nikkel-64 atommagokkal, amikor egyetlen atomnyi röntgénium-272 izotópot észleltek:
2001-ben a IUPAC/IUPAP Közös Munkacsoport (Joint Working Party – JWP) arra a következtetésre jutott, hogy akkor nem volt elegendő bizonyíték a felfedezésre.[10] A GSI kutatócsoport 2002-ben megismételte a kísérletet, és további három atomot sikerült szintetizálni.[11][12] 2003-as jelentésében a JWP úgy döntött, hogy az elem felfedezésének érdeme a GSI csoporté.[13]
Elnevezése
[szerkesztés]A röntgénium (Rg) nevet a GSI javasolta 2004-ben,[14] Wilhelm Röntgen fizikus, a röntgensugárzás felfedezőjének tiszteletére.[14] A név jelölését az IUPAC (Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója) 2004. november 4-én elfogadta,[14] majd 2011. november 4-én hivatalosan is jóváhagyta.[15] Ezt megelőzően a röntgéniumra az unununium ideiglenes névvel és az Uuu vegyjellel hivatkoztak.
Előrejelzett tulajdonságai
[szerkesztés]Fizikai jellemzők
[szerkesztés]A várakozások szerint a röntgénium szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, és ellentétben a könnyebb analógjaival, amelyek lapközepes köbös rácsban kristályosodnak, a röntgénium térközepes köbös szerkezetben (BCC) kristályosodik, köszönhetően az eltérő elektron-töltéssűrűségének.[3] Nagyon nehéz fém, sűrűsége feltételezések szerint mintegy 28,7 g/cm³. Összehasonlításképpen, a legnehezebb ismert elem, amelynek megmérték a sűrűségét, az ozmium (22,61 g/cm³). Ez a röntgénium nagy atomtömegének, a lantanoida- és aktinoidakontrakciónak és a relativisztikus hatásoknak az együttes következménye; jóllehet mérhető minta előállítása kivihetetlen lenne, és gyorsan el is bomlana.[2]
A 11. főcsoport stabil elemeinek, a réznek, az ezüstnek és az aranynak hasonló külső elektronszerkezete van: nd10 (n+1)s1. Mindegyik felsorolt atom első gerjesztett állapota az nd9 (n+1)s2 elektronszerkezet. A d-elektronok spin-pálya csatolása miatt ez az állapot több energiaszintre oszlik fel. A réz esetében az alapállapot és az első gerjesztett állapot közti energiakülönbség vöröses színt kölcsönöz a fémnek. Az ezüstnél az energia-rés kiszélesedik, így a fém ezüstössé válik. A rendszám növekedésével azonban a relativisztikus hatások stabilizálják a gerjesztett szinteket, így az aranynál ismét csökken az energiakülönbség, ezért a fém aranyszínű. A röntgénium esetében a számítások szerint a 6d9 7s2 olyan mértékben stabilizálódott, hogy ez válik az alapállapottá és a 6d10 7s1 lesz az első gerjesztett állapot. Az új alap- és gerjesztett állapot között tapasztalható energiakülönbség az ezüstéhez hasonló, ezért a röntgénium várhatóan ezüstös megjelenésű.[1] A röntgénium atomsugara várhatóan mintegy 138 pm.[2]
Kémiai jellemzők
[szerkesztés]A röntgénium az átmenetifémek 6d sorozatának kilencedik tagja. Mivel a koperníciumról (112-es elem) kimutatták, hogy átmenetifém; várhatóan az összes 104-112 rendszámú elem egy negyedik átmenetifém sorozatot alkot.[16] A számítások szerint a röntgénium ionizációs potenciálja, az atom- és ionsugara hasonlít a könnyebb homológjáéra, az aranyéra; így alapvető tulajdonságaiban a 11. főcsoport tagjaira, a rézre, az ezüstre és az aranyra emlékeztethet. A számítások ugyanakkor néhány eltérést is megjósoltak.[2]
A röntgénium az előrejelzések szerint nemesfém. A 11. főcsoport könnyebb elemeinek legstabilabb oxidációs állapotainak alapján, a röntgénium várhatóan stabil a +5, +3 és a -1 oxidációs állapotban, míg kevésbé stabil a +1 állapotban. Az előrejelzések szerint a +3 állapot a legstabilabb. A röntgénium(III) reaktivitása várhatóan összemérhető az arany(III)-mal, de annál sokkal stabilabb és több, változatosabb vegyületet alkot. Az arany relativisztikus hatások miatt valamivel stabilabb -1-es állapotot képez, és erre a röntgénium is képes lehet;[2] azonban a röntgénium várható elektronaffinitása mintegy 1,6 eV, azaz lényegesen alacsonyabb, mint az aranyé (2,3 eV), ezért elképzelhető, hogy a röntgenidek nem stabilak, vagy egyáltalán nem is léteznek.[4] A 6d pályák a relativisztikus hatások és a spin-pálya kölcsönhatások miatt a negyedik átmenetifém sorozat végének közelében destabilizálódnak, így téve sokkal stabilabbá a magasabb oxidációs állapotokat – például a röntgénium(V)-öt és a kopernícium(IV)-et szemben a könnyebb homológjaiknál, az arany(V)-nél és a higany(IV)-nél (ezek mindegyikének csak egy vegyülete ismert) – mivel a 6d elektronok nagyobb mértékben vesznek részt a kötésekben. A spin-pálya kölcsönhatások a több kötésben részt vevő, 6d elektronokkal stabilizálják a molekuláris röntgéniumvegyületeket: például a RgF−6 várhatóan stabilabb, mint a RgF−4, amely várhatóan stabilabb, mint a RgF−2. A röntgénium(I)-et előreláthatólag nehéz elérni.[2][17][18]
A röntgénium valószínűsített kémiája nagyobb érdeklődést kapott, mint az előző két elem, a meitnérium és a darmstadtium; mivel a 11. főcsoport elemei közül, az s vegyérték-alhéj relativisztikusan várhatóan a röntgéniumban kötődik a legerősebben.[2] A molekuláris RgH vegyület számításai azt mutatják, hogy a relativisztikus hatások megduplázzák a röntgénium-hidrogénkötés erejét, annak ellenére is, hogy a spin-pálya kölcsönhatás 0,7 eV-al gyengíti azt. Az AuX és az RgX vegyületeket is megvizsgálták (ahol X: F, Cl, Br, O, Au, vagy Rg).[2][19] Az Rg+ a várakozások szerint a leggyengébb bázis a fémionok közt, gyengébb még az Au+ ionnál is.[20]
Kísérleti kémia
[szerkesztés]A röntgénium kémiai jellemzőit a röntgénium-izotóp termelő reakciók alacsony produktivitása miatt,[2] még nem határozták meg egyértelműen.[21] Ahhoz, hogy egy transzaktinoidán kémiai vizsgálatokat lehessen elvégezni, legalább négy atomot kell előállítani; valamint a felhasznált izotóp felezési ideje legalább 1 másodperc és a termelési aránynak minimum 1 atom/hét kell legyen.[16] Annak ellenére, hogy a legstabilabb ismert röntgénium izotóp, a 281Rg felezési ideje mindössze 26 másodperc, ez elég hosszú idő ahhoz, hogy a kémiai vizsgálatok lefolytathatóak legyenek. A valódi akadályt a termelési sebesség jelenti, amely jelenleg nem teszi lehetővé a heteken vagy hónapokon át tartó kísérletezést, és így nem érhetőek el statisztikailag szignifikáns eredmények. Az izotóp szétválasztásnak és detekciónak folyamatosnak kell lennie, hogy elválassza a röntgénium-izotópokat, majd egy automata rendszer kísérletezhessen a gázfázisú, illetve az oldatba vitt elemmel; mivel a nehezebb atomok termékhozamai kisebbek, mint a könnyű atomokéi. A röntgénium kísérleti kémiáját ugyanakkor nem övezi akkora figyelem, mint a nehezebb elemeket, például a koperníciumot és a fleróviumot.[2][21]
Izotópjai
[szerkesztés]| Izotóp |
Felezési idő[22] |
Bomlási mód[22] |
Felfedezés éve |
Reakció |
|---|---|---|---|---|
| 272Rg | 3,8 ms ? | α | 1994 | 209Bi(64Ni,n)[9] |
| 273Rg | 5? ms | α ? | ismeretlen | — |
| 274Rg | 6,4 ms | α | 2004 | 278Uut(—,α)[23] |
| 275Rg | 10? ms | α ? | ismeretlen | — |
| 276Rg | 100? ms | α, SF ? | ismeretlen | — |
| 277Rg | 1? s | α, SF ? | ismeretlen | — |
| 278Rg | 4,2 ms | α | 2006 | 282Uut(—,α)[24] |
| 279Rg | 0,17 s | α | 2003 | 287Uup(—,2α)[24] |
| 280Rg | 3,6 s | α | 2003 | 288Uup(—,2α)[24] |
| 281Rg | 26 s | α, SF | 2009 | 293Uus(—,3α)[6][25] |
| 282Rg | 0,5 s | α | 2009 | 294Uus(—,3α)[25] |
| 283Rg | 10? min | α, SF ? | ismeretlen | — |
A röntgéniumnak nincs stabil, a természetben előforduló izotópja. Számos radioaktív izotópját sikeresen szintetizálták laboratóriumban; vagy könnyebb elemek atommagjainak fúziójával, vagy nehezebb elemek közbenső bomlástermékeként. A röntgénium hét különböző izotópjáról számoltak be, melyek atomtömege 272, 274 és 278-282. Ezek közül kettő, a röntgénium-272 és a röntgénium-274 már ismert, de meg nem erősített metastabil állapottal rendelkezik. Minden izotópja alfa-bomló, kivéve a röntgénium-281-et, ami spontán hasad.[22]
Stabilitás és felezési idő
[szerkesztés]A röntgénium minden izotópja rendkívül instabil, és radioaktív; általában a nehezebb izotópok sokkal stabilabbak, mint a könnyebbek. A legstabilabb és egyben a második legnehezebb ismert röntgéniumizotóp a 281Rg, felezési ideje 26 s. A 280Rg izotópról feljegyezték, hogy felezési ideje több, mint egy másodperc. A 282Rg és a 279Rg izotóp felezési ideje rendre 0,5 és 0,17 s. A fennmaradó négy izotóp felezési ideje 1 és 10 ms közötti.[22] A felfedezetlen 287Rg izotópról előrejelezték, hogy béta-bomló lévén a legstabilabb;[26] azonban a röntgénium egyetlen ismert izotópjáról sem figyelték meg, hogy béta-bomláson menne keresztül.[22] Az eddig ismeretlen 277Rg és 283Rg izotópok is várhatóan hosszú életűek, körülbelül 1 másodperc és 10 perc felezési idővel. A 278Rg, a 281Rg és a 282Rg izotópok felfedezése előtt azt jósolták, hogy hosszú a felezési idejük (rendre 1 s, 1 perc és 4 perc); azonban bebizonyosodott, hogy ennél rövidebb életűek (rendre 4,2 ms, 26 s és 0,5 s).[22]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Turler, A. (2004). „Gas Phase Chemistry of Superheavy Elements”. Journal of Nuclear and Radiochemical Sciences 5 (2), R19–R25. o.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Haire, Richard G.. Transactinides and the future elements, The Chemistry of the Actinide and Transactinide Elements, 3rd, Dordrecht, The Netherlands: Springer Science+Business Media (2006). ISBN 1-4020-3555-1
- ↑ a b c (2011) „First-principles calculation of the structural stability of 6d transition metals”. Physical Review B 84 (11). DOI:10.1103/PhysRevB.84.113104.
- ↑ a b (1975) „Superheavy elements: a prediction of their chemical and physical properties”. Recent Impact of Physics on Inorganic Chemistry 21, 89–144. o. DOI:10.1007/BFb0116498. (Hozzáférés: 2013. október 4.)
- ↑ Chemical Data. Roentgenium - Rg, Royal Chemical Society
- ↑ a b (2013) „Experimental studies of the 249Bk + 48Ca reaction including decay properties and excitation function for isotopes of element 117, and discovery of the new isotope 277Mt”. Physical Review C 87 (5). DOI:10.1103/PhysRevC.87.054621.
- ↑ a b A raderfordiumtól az oganeszonig – a nemrégen felfedezett kémiai elemek magyar neve. Magyar Tudományos Akadémia, 2019. július 24. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
- ↑ ScienceBits: Lente Gábor blogja. lenteg.ttk.pte.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
- ↑ a b Hofmann, S. (1995). „The new element 111”. Zeitschrift für Physik A 350 (4), 281. o. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1007/BF01291182. (Hozzáférés: 2014. június 29.)
- ↑ Karol et al. (2001). „On the discovery of the elements 110–112”. Pure and Applied Chemistry 73 (6), 959–967. o. DOI:10.1351/pac200173060959.
- ↑ (2002) „New results on elements 111 and 112”. European Physical Journal A 14 (2), 147–157. o. DOI:10.1140/epja/i2001-10119-x.
- ↑ Hofmann et al.. „New results on element 111 and 112”, GSI report 2000. [2008. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. március 2.)
- ↑ (2003) „On the claims for discovery of elements 110, 111, 112, 114, 116, and 118”. Pure and Applied Chemistry 75 (10), 1601–1611. o. DOI:10.1351/pac200375101601.
- ↑ a b c Corish et al. (2004). „Name and symbol of the element with atomic number 111”. Pure and Applied Chemistry 76 (12), 2101–2103. o. DOI:10.1351/pac200476122101.
- ↑ "Three new elements approved", Institute of Physics website, Hozzáférés ideje: 4 Nov 2011
- ↑ a b (2008) „The Periodic Table and the Platinum Group Metals”. Platinum Metals Review 52 (2), 114. o. DOI:10.1595/147106708X297486.
- ↑ (1998) „The chemistry of the superheavy elements. II. The stability of high oxidation states in group 11 elements: Relativistic coupled cluster calculations for the di-, tetra- and hexafluoro metallates of Cu, Ag, Au, and element 111”. J. Chem. Phys 109 (10), 3935–43. o. DOI:10.1063/1.476993.
- ↑ (1998) „The Stability of the Oxidation State +4 in Group 14 Compounds from Carbon to Element 114”. Angew. Chem. Int. Ed. Engl. 37 (18), 2493–6. o. DOI:<2493::AID-ANIE2493>3.0.CO;2-F 10.1002/(SICI)1521-3773(19981002)37:18<2493::AID-ANIE2493>3.0.CO;2-F.
- ↑ W. Liu, C. van Wüllen (1999). „Spectroscopic constants of gold and eka-gold (element 111) diatomic compounds: The importance of spin–orbit coupling”. The Journal of Chemical Physics 110 (8), 3730–5. o. DOI:10.1063/1.478237.
- ↑ Thayer, John S.. Chemistry of heavier main group elements, 82. o.. DOI: 10.1007/9781402099755_2 (2010)
- ↑ a b Christoph E. Düllmann (2012). „Superheavy elements at GSI: a broad research program with element 114 in the focus of physics and chemistry”. Radiochimica Acta 100 (2), 67–74. o. DOI:10.1524/ract.2011.1842.
- ↑ a b c d e f Sonzogni, Alejandro: Interactive Chart of Nuclides. Brookhaven National Laboratory. [2018. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 6.)
- ↑ (2004) „Experiment on the Synthesis of Element 113 in the Reaction 209Bi(70Zn,n)278113”. Journal of the Physical Society of Japan 73 (10), 2593–2596. o. DOI:10.1143/JPSJ.73.2593.
- ↑ a b c (2007) „AIP Conference Proceedings” 912, 235. o. DOI:10.1063/1.2746600.
- ↑ a b (2010) „Synthesis of a New Element with Atomic Number Z=117”. Physical Review Letters 104 (14), 142502. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.104.142502. PMID 20481935.
- ↑ Nie, G. K. (2005). „Charge radii of β-stable nuclei”. Modern Physics Letters A 21 (24), 1889. o. DOI:10.1142/S0217732306020226.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Roentgenium című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- röntgénium a The Periodic Table of Videos c. műsorban (Nottinghami Egyetem)
