Kovalens sugár
A fizikai kémiában és az atomfizikában a kovalens sugár () az atomok közti kötéstávolságot leíró fizikai-kémiai jellemző. Az empirikus mennyiséget atomok jellemzőjeként adják meg, amely egy bizonyos közelítésben a kovalens kötéstávolságok becslésére alkalmazható.
Fizikai leírása
[szerkesztés]A két egymással kovalens kötésben álló atom kovalens sugarának az összege első közelítésben megadja a kötéstávolságot. Valójában ez csak leíró jellegű mennyiség, mely bizonyos esetekben pontosításra szorul. Heteroatomos kötésben például figyelembe kell venni, hogy a kötés ionos jelleggel bírhat, mely hatással lehet a kötéstávolságra. Továbbá a kettős és hármas kovalens kötésekre azonos atomnak mások a kötéstávolságai, így -kötések jelenlétében vagy hibridizáció esetén a fenti, a kovalens sugáron alapuló empirikus kép tovább módosul.
A kovalens sugarat rendszerint röntgendiffrakciós vizsgálatokkal mérik, értékét pm-ben (pikométer) vagy angströmben adják meg.
Néhány elem
[szerkesztés]Az alábbi táblázat néhány elem kovalens sugarának és más atomi méreteinek összevetését tartalmazza.[1]
Elem neve | Csoport | Vegyjel | Bohr-sugár [Å] | [eV] | Kovalens sugár [Å] | Elektronsugár [Å] | Magsugár [Å] |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Hidrogén | 1A | H | 0,53 | 13,598 | 0,37 | 0,33 | 0,20 |
Lítium | 1A | Li | 1,34 | 5,392 | 1,75 | 0,83 | 0,51 |
Nátrium | 1A | Na | 1,40 | 5,139 | 1,83 | 0,84 | 0,57 |
Kálium | 1A | K | 1,66 | 4,341 | 2,26 | 1,03 | 0,63 |
Rubídium | 1A | Rb | 1,72 | 4,177 | 2,79 | 1,07 | 0,66 |
Cézium | 1A | Cs | 1,85 | 3,894 | 3,02 | 1,14 | 0,71 |
Berillium | 2A | Be | 0,77 | 9,323 | 1,11 | 0,48 | 0,29 |
Magnézium | 2A | Mg | 0,94 | 7,646 | 1,60 | 0,58 | 0,36 |
Kalcium | 2A | Ca | 1,18 | 6,113 | 1,98 | 0,73 | 0,45 |
Bór | 3A | B | 0,87 | 8,298 | 0,89 | 0,54 | 0,33 |
Alumínium | 3A | Al | 1,20 | 5,986 | 1,43 | 0,74 | 0,46 |
Gallium | 3A | Ga | 1,20 | 5,999 | 1,60 | 0,74 | 0,46 |
Indium | 3A | In | 1,24 | 5,786 | 1,63 | 0,77 | 0,48 |
Túlium | 3A | Tl | 1,18 | 6,108 | 1,70 | 0,73 | 0,45 |
Szén | 4A | C | 0,64 | 11,260 | 0,71 | 0,40 | 0,24 |
Nitrogén | 5A | N | 0,50 | 14,534 | 0,55 | 0,31 | 0,19 |
Foszfor | 5A | P | 0,69 | 10,487 | 1,11 | 0,42 | 0,26 |
Arzén | 5A | As | 0,74 | 9,789 | 1,25 | 0,45 | 0,28 |
Oxigén | 6A | O | 0,53 | 13,618 | 0,60 | 0,33 | 0,20 |
Kén | 6A | S | 0,69 | 10,360 | 1,04 | 0,43 | 0,27 |
Szelén | 6A | Se | 0,61 | 11,814 | 0,91 | 0,38 | 0,23 |
Tellúr | 6A | Te | 0,80 | 9,010 | 1,43 | 0,49 | 0,31 |
Fluor | 7A | F | 0,41 | 17,423 | 0,71 | 0,26 | 0,16 |
Klór | 7A | Cl | 0,56 | 12,968 | 0,99 | 0,34 | 0,21 |
Hélium | 8A | He | 0,29 | 24,587 | 0,46 | 0,18 | 0,11 |
Neon | 8A | Ne | 0,33 | 21,565 | 0,67 | 0,21 | 0,13 |
Argon | 8A | Ar | 0,46 | 15,760 | 0,96 | 0,28 | 0,17 |
Kripton | 8A | Kr | 0,51 | 14,000 | 1,17 | 0,32 | 0,20 |
Xenon | 8A | Xe | 0,59 | 12,130 | 1,31 | 0,37 | 0,23 |
Minden sugár angströmben, az ionizációs potenciál () eV-ban értendő. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Heyrovska 2013, 66–68. o.
Források
[szerkesztés]- Chang, Raymond. Physical chemistry for the chemical and biological sciences. Sausalito, Calif: Univ. Science Books (2000). ISBN 978-1-891389-06-1
- Raji Heyrovska (2013. április). „Atomic, Ionic and Bohr Radii Linked via the Golden Ratio for Elements of Groups 1 -8 including Lanthanides and Actinides” (angol nyelven). International Journal of Sciences 2.