Dézna
| Dézna (Dezna) | |
 | |
| A település látképe a várhegyről | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Dézna |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317110 |
| SIRUTA-kód | 10658 |
| Népesség | |
| Népesség | 632 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 7,57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 205 m |
| Terület | 83,50 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 24′, k. h. 22° 15′46.400000°N 22.250000°EKoordináták: é. sz. 46° 24′, k. h. 22° 15′46.400000°N 22.250000°E | |
 | |
| Dézna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dézna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dézna (románul Dezna) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Borossebestől 10 km-re északkeletre, a Béli-hegység lábánál fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv desna (= jobb oldali folyó) főnévből származik.
Története
[szerkesztés]Várát, illetve várnagyát 1318-ban Deznye, 1340-ben Dezne, 1619-ben Deszni, magát a települést 1601-ben Dezna, 1619-ben Deszny, 1808-ban Deszna alakban említik. A vár 1317-től Zaránd vármegyei királyi vár és uradalmi központ volt, 1387 és 1552 között a Losonczy család birtoka. 1566-tól, Borosjenő eleste után végvár, majd 1574 és 1596 között török kézen volt. Őrsége 1658-ban feladta a törököknek, majd az 1693-as császári ostromkor rommá vált. Az alatta fekvő település a 17–19. században mezőváros. 1732-ben Rajnald modenai herceg birtokába került. Környékén a 18. században már folyt vasérckitermelés. Az ortodox egyház iskoláját 1789-ben alapították, a század végén Vályi András román lakosságúnak írta.[2] 1802-től a Török, majd a Wenckheim családé lett. 1828-ban 758 lakosa volt. 1833-ban évi három országos vásár tartására nyert szabadalmat, amelyeken főként sertést és ökröt árultak. Az 1840-es évek elején egy angol cég öntödét és vashámorokat létesített Restyirátán, a Béli-hegységben, Zúgó felett három kilométerre. A hámorok mellé magyarokat és felvidéki szlovákokat telepítettek, de a faluból is sokan jártak fel dolgozni. A hámorok termékeit többek között Arad, Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely piacain értékesítették. A munkástelep mellé Török József magyar nyelvű, római katolikus iskolát létesített. 1848–49-ben ágyúgolyókat öntöttek itt. 1882–85-ben 64–83, német és román munkás dolgozott a vasgyárban. A 19. század végén évi 560 tonna nyersvasat termelt.[3] 1900-ban felszámolták. Az itteni várkertből terjedt el a sikulai alma. Ebből és a nagy területen termő szilvából pálinkát főztek. A Wenckheim-birtokon működött az akkori Magyarország egyik első modern halgazdasága. A falu fölött, a patak mentén ma is vannak halastavak, mellettük halvendéglő üzemel. A faluban neuromotoros rehabilitációs intézet működik.
1880-ban 1048 lakosából 773 volt román, 161 magyar, 54 szlovák, 12 német és 48 egyéb anyanyelvű; 753 ortodox, 246 római katolikus, 21 zsidó és 20 evangélikus vallású volt.
2002-ben 910 lakosából 895 volt román nemzetiségű; 792 ortodox, 71 baptista és 37 pünkösdi vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]
.JPG)
- A felette emelkedő 389 m magas hegyen Dézna (a középkorban Desznye) várának romjai.
- Az egykori Restyirátán egy 1861-ben épült, akkor tizenegy méter magas olvasztókemence romjai.
- A 19. század első felében épült klasszicista Wenckheim-kastély gyermeküdülőként működik.
- Ortodox temploma a 18. században épült. A helyi szájhagyomány szerint egy korábbi katolikus templom állt a helyén.[4]
- A Wenckheim család kriptája a Zúgó völgyében, növényzettel sűrűn benőve. 1861-ben épült, a második világháború idején mind a harminc fülkéjét kirabolták.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása
- ↑ Vajda Lajos: Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok. Bukarest, 1981, 286. o.
- ↑ Felicia Aneta Oarcea: Istorii și simboluri identitare în unele așezări arădene: Moneasa, Dezna, Almaș. Acta Musei Porolissensis 44 (2022): 85. o.
- ↑ Uo.
Források
[szerkesztés]- Márki Sándor: Dézna és vidéke. Földrajzi Közlemények 1887
- www.welcometoromania.ro (magyarul)
- Virtuális Dézna (románul)
- www.wenckheim.hu (magyarul)
- Dézna vára (történet, leírás, képek)[halott link] (magyarul)
- Czárán Gyula: A déznai várhegy
Képek
[szerkesztés]-
Várának makettje a dinnyési Várparkban -
_D%C3%A9zna.jpg)
_D%C3%A9zna.jpg)
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}