Ugrás a tartalomhoz

Damaszkusz

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dömöck szócikkből átirányítva)
Damaszkusz
(دمشق)
Damaszkusz zászlaja
Damaszkusz
zászlaja
Közigazgatás
Ország Szíria
Jogállásfőváros
PolgármesterBishr Al Sabban
Körzethívószám011
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség2 584 771 fő (2023)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság680 m
Terület105 km²
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 33° 30′ 47″, k. h. 36° 17′ 31″33.513056°N 36.291944°EKoordináták: é. sz. 33° 30′ 47″, k. h. 36° 17′ 31″33.513056°N 36.291944°E
Damaszkusz
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Damaszkusz
 témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Arab
دمشق
Tudományos átirat
Dimašq
Fordítás
Damaszkusz

Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa. Feltehetőleg a világ legrégebb óta folyamatosan lakott városa. Lakosságát 4,5 millió főre becsülik. A város maga az ország 14 kormányzóságainak egyike, továbbá Ríf Dimask kormányzóság székhelye. A Damaszkuszi Kormányzóságot a belügyminiszter által kinevezett kormányzó vezeti. Az Economist Intelligence Unit évente közzétett "a világ legélhetőbb városai" rangsora szerint Damaszkusz 2021-ben a világ legkevésbé élhető városa.[2]

Földrajz

[szerkesztés]

A város az Antilibanon hegység lábainál húzódó kiterjedt oázisban fekszik.

Éghajlat

[szerkesztés]

Damaszkuszban mediterrán éghajlat uralkodik. Az évi átlaghőmérséklet 16,7 °C. Júniusban a középhőmérséklet 25 °C, decemberben 6,5 °C. A csapadék mennyisége áprilisban 12 és 46 mm között mozog. Május és szeptember között egyáltalán nem vagy csak alig esik az eső.

Damaszkusz éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)21,030,028,035,038,039,042,045,039,034,030,021,045,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)12,614,818,924,529,734,236,536,233,428,020,314,225,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)0,41,33,77,010,514,216,916,513,08,94,01,38,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−6,0−5,0−2,0−1,07,09,013,013,010,06,0−2,0−5,0−6,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)28221783100072126133
Havi napsütéses órák száma1641822262493223573653533062662071643161
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Demográfia

[szerkesztés]

A város népességének változása:

A népesség alakulása 1960 és 2023 között
Lakosok száma
789 800
836 668
1 112 214
1 394 322
1 431 821
1 553 201
1 834 741
1 754 000
2 502 761
2 584 771
1960197019811994199820032010201120222023
Adatok: Wikidata

Vallás

[szerkesztés]
Az Omajád-mecset udvara

Vallási megoszlás a polgárháború előtt:

Története

[szerkesztés]

Ókor

[szerkesztés]

Ásatások tanúsága szerint a település már i. e. 4000 körül lakott volt; hosszú ideig azonban nem volt jelentős. Az i. e. 2. évezred folyamán jelentős kereskedelmi központtá vált. Az i. e. 14. században hol Egyiptom, hol Mitanni felügyelete alatt állt, végül a hettita befolyás állandósult. Damaszkuszt először Halap kormányzója, majd Karkemis alkirálya igazgatta.

A hettita állam i. e. 12. századi bukása után az újhettita királyságok terjesztették ki rá hatalmukat, majd A 2-1. évezred fordulója környékétől kezdve (arameus vándorlás időszaka) fontos új állam központja, az Arám Damaszkoszé, más néven Dimask, vagy Sóba Aramú (Dimašq, Ṣôba Aramû). Asszíria déli és nyugati terjeszkedésének idején a dél-szíriai régió ellenállási gócát képezte, a védelmi koalíció (Hamát mellett) legerősebb tagja. A karkari csata idején i. e. 853-ban 1200 harci szekeret, 1200 lovas harcost és 10 000 gyalogost tudott kiállítani az asszír források szerint. Ez jelentős haderő. Az önálló Damaszkusznak végül Asszíria vetett véget.

Ismert preasszír uralkodói:

A várost Kr. e. 38-ban szerezték meg a rómaiak. Az 1. században a város püspöki székhely lett rövid ideig. I. Theodosius a 4. században egy bazilikát emeltetett Keresztelő János tiszteletére.

Középkor

[szerkesztés]

636-ban a muszlim arabok meghódították a várost, és Damaszkusz a szíriai térség székhelye lett, melynek a Bizánci Birodalom elleni hadakozás volt a fő feladata. I. Muávija omajjád kalifa (661–680), aki korábban szíriai helytartó volt, a várost tette meg az Arab Birodalom fővárosává 661-ben. I. al-Valíd kalifa 705-ben a Szent János-bazilikát megvásárolta a keresztényektől és bizánci építészek segítségével átalakíttatta, létrehozva a híres Omajjád-mecsetet. Az omajjád kalifadinasztia kiirtásával 750-ben Bagdad lett a birodalom fővárosa, Damaszkusz visszaesett a tartományi székhely rangjára. A későbbiekben Damaszkusz a dél-szíriai vidék központja maradt (beleértve a mai Libanon jelentős részét is), függetlenül attól, hogy milyen uralom alatt állt.

Az Abbászidák hatalmának megrendülését követően Damaszkusz többnyire egyiptomi központú birodalmak részét képezte. 877-től 905-ig az egyiptomi Túlúnidák uralták, 931-től 969-ig (rövid kihagyással) az Ihsídidák birodalmának részét képezte, akiktől az őket megbuktató Fátimidák kezére került (969–1075). Az utolsó évekre a válságba süllyedt Fátimidák fennhatósága csak névleges volt, végül egy Atsziz ibn Auk nevű török hadvezér szerezte meg a várost (1075-1080), aki az újra megerősödő egyiptomiak ellen a Nagyszeldzsuk Szultánságtól kért segítséget. Tutus ibn Alp Arszlán, Maliksáh nagyszeldzsuk szultán fivére, aki korábban Észak-Szíriát is meghódította, bevonult a városba és megölette Atszizt. Tutus fivére halálakor keletre vonult, hogy magának követelje a nagyszultáni címet, és a harcok során elesett; Dél-Szíriát Dukák nevű fiára hagyta (1095–1104), aki mellett a Tugtakín nevű hadvezér gyakorolta a tényleges hatalmat. Dukák halálát követően Tugtakín rövid úton magának szerezte meg a hatalmat, megalapítva a Búridák dinasztiáját. A keresztesekkel aktív, gyakran szövetségi viszonyt ápoló damaszkuszi emírséget 1154-ben a dinamikusan terjeszkedő aleppói fejedelem, a zangida Núr ad-Dín Mahmúd olvasztotta birodalmába. Itteni uralmának állít emléket a síremlékének otthont adó madrasza, orvostörténeti múzeumként működő kórház illetve egy fürdő. A ma látható városfalak és védművek jelentős részét is ő építtette fel vagy át.

Núr ad-Dín halála után, 1174-ben rövidesen hajdani hadvezére, az Egyiptomot megszerző, ajjúbida Szaladin birtokába került. Szaladin uralkodása nagy részében Damaszkuszból irányította Felső-Mezopotámiától Egyiptomig húzódó birodalmát, 1193-as halálát követően pedig családjának különböző tagjai uralták Damaszkuszt szultáni címmel. 1260-ban a Hülegü vezette mongolok Szíria többi részével együtt elfoglalták a várost, felszámolva az ajjúbida uralmat, de még abban az évben vereséget szenvedtek az Egyiptomban berendezkedő mamlúkoktól, és kiürítették a térséget, ami így újra egyiptomi fennhatóság alá került. Damaszkusz 1516-ig a Mamlúk Birodalom része maradt, amikor is oszmán hódítók vonultak be a városba.

19-20. század

[szerkesztés]
Francia légitámadás 1925. október 18-án

Damaszkusz az elkövetkező négyszáz évben az Oszmán Birodalmon belül is tartományi központ maradt. 1832–1840 között az önállósodni vágyó egyiptomi alkirály, Muhammad Ali pasa fennhatósága alá került. 1860-ban a libanoni válság kapcsán III. Napóleon francia csapatai szállták meg a várost rövid időre. 1918-ban brit csapatok vonultak be a városba, véget vetve az oszmán uralomnak. Tartva a nyugati gyarmatosítóktól, 1920-ban Damaszkuszban egy arab egységállam királyává kiáltották ki Fejszált, a világháború jeles arab hadvezérét, ám a nagyhatalmak a franciáknak juttatták a térséget, ők pedig rövid úton megszállták Szíriát.

1925-ben kitört a nagy szír felkelés a gyarmati uralom ellen, amely 1927-es leveréséig tartott. 1925. október 18–19-e során a franciák tüzérség és légierő bevetésével támadták a városban lévő felkelőket, porig égetve az óváros egyik negyedét, amit azóta al-Hariqa (tűzvész) néven ismernek.[3] 1941. június 21-én a szövetséges szíriai–libanoni hadjárat 3. hetében a szabad francia és brit indiai erők elfoglalták a várost a Vichyhez hű erőktől. A franciák 1946-os kivonulása óta a független Szíria fővárosa.

21. század

[szerkesztés]
Lásd még: Szíriai polgárháború
Damaszkusz
A város éjjel

Múzeumok

[szerkesztés]
  • A nemzeti múzeumot 1919-ben alapították a régészek és a történészek. A múzeumban 4000 éves leleteket láthatunk.
  • Damaszkuszi múzeum
  • Katonai múzeum
  • művészetek múzeuma

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Az óváros, melyet az UNESCO 1979-ben védetté nyilvánított.[4]
  • Omajjád-mecset
  • Omajjád tér
  • Nemzeti Könyvtár
  • Sayyidah Ruqayya-mecset
  • Damaszkuszi Citadella

Közlekedés, infrastruktúra

[szerkesztés]

Légi

[szerkesztés]
Bővebben: Damaszkuszi nemzetközi repülőtér

Damaszkusz rendelkezik nemzetközi repülőtérrel, mely Szíria legnagyobb és legforgalmasabb repülőtere, a várostól 25 km-re délkeletre helyezkedik el. Hivatalosan az 1970-es években nyílt meg. Az utasforgalom folyamatosan nő. 2004-ben becslések szerint 3,2 millió utas fordult meg itt. A polgárháború miatt 2012 után ez a szám rendkívül lecsökkent, egészen 2017-ig.

Közúti

[szerkesztés]

A városból indul ki az M5-ös szíriai gyorsforgalmi autóút, autópálya. Damaszkuszt és Libanon fővárosát, Bejrútot az 1-es főút köti össze. Az M5-ös autópálya elő és külvárosi szakasza közepes mértékű háborús károkat szenvedett. Ezeket a károkat nagyrészt helyreállították. Damaszkuszban nagy az autóforgalom, gyakoriak a dugók.

Oktatás

[szerkesztés]
A Nemzetközi Egyetem kampusza

A damaszkuszi egyetemen jelenleg 85 000-en tanulnak. Az egyetem 1958-ig Szíria egyetlen egyeteme volt, mígnem megalapították az aleppói egyetemet.

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Damascus Population 2023. (Hozzáférés: 2023. december 3.)
  2. ↑ https://www.eiu.com/n/auckland-tops-the-global-liveability-ranking/
  3. ↑ France bombs Damascus (1925). The Friday Times, 2013. szeptember 6. [2013. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  4. ↑ UNESCO - World Heritage List – unesco.org, (Hozzáférés: 2013. június 7.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Damascus
A Wikimédia Commons tartalmaz Damaszkusz témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Damaszkusz&oldid=24619760”