I. Fejszál iraki király

I. Fejszál
Fajszal ibn Huszajn ibn Ali al-Hásimí
Fejszál emír 1920-ban
Szíria királya
Uralkodási ideje
1920. március 7. – 1920. július 24.
Elődje	nem volt
Utódja	nem volt
Irak királya
Uralkodási ideje
1921. augusztus 23. – 1933. szeptember 8.
Elődje	nem volt
Utódja	Gázi
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Hashemite-ház
Született	1885. május 20. Mecca, Törökország
Elhunyt	1933. szeptember 8. (48 évesen) Bern, Svájc
Nyughelye	Iraq Royal Cemetery
Édesapja	Hussein bin Ali
Édesanyja	Abdiyah bint Abdullah
Testvére(i)	Ali of Hejaz Abd Allah ibn Husayn Prince Zeid bin Hussein
Házastársa	Huzaima bint Nasser
Gyermekei	Azza, Rajiha, Raifi'a, Gázi iraki király
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Fejszál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Fejszál, teljes nevén Fajszal ibn Huszajn ibn Ali al-Hásimí (arabul: فيصل بن حسين Fayṣal ibn Ḥusayn , 1883. május 20. – 1933. szeptember 8.) Huszajn mekkai serif harmadik fia, arab emír és nemzeti vezető, rövid ideig Nagy-Szíria uralkodója, majd 1921-től 1933-ig Irak királya volt. Hásimita lévén Mohamed próféta leszármazottja.

Korai évei

Fejszál a mai Szaúd-Arábia területén lévő Táif városában született, Mekkához közel, Huszejn mekkai serif, későbbi hidzsázi király fiaként. 1913-ban szülőföldjét képviselte az oszmán parlamentben mint választott képviselő. 1916-ban kétszer felkereste Damaszkusz városát, kinyilvánította elkötelezettségét az arab nemzeti ügy iránt, amely akkoriban a török uralom lerázását és önálló arab állam(ok) kikiáltását jelentette a Közel-Keleten.

Az első világháború és az arab nemzeti felkelés

1918. Fejszál emír és Weizmann (balra, vendéglátója iránti tiszteletből szintén arab ruhában)

Fejszál emír és kísérete Versailles-ban, a párizsi béketárgyalásokon

Az első világháborúban Fejszál az apjának egész Közel-Keletet odaígérő Brit Birodalom oldalára állt, és a T. E. Lawrence segítségével szervezett arab nemzeti felkelés vezetője lett. Hosszú ostrom után elfoglalta az oszmán helytartó, Fahri pasa által védett Medinát.

Mivel tevékenysége hozzájárult a Kalifátus bukásához, valamint mert keresztények segítségével harcolt muszlimok ellen, muszlim kritikusai – többek között Muhammad Ikbál, Pakisztán megálmodója – árulónak tartották. Annak ellenére, hogy Fejszál Mohamed próféta leszármazottja volt, az arab függetlenséget és az arabok, mint nemzet ügyeit a vallás elé helyezte. Az arab nemzeti felkeléssel jelentősen támogatta az antant törökellenes erőfeszítéseit és Nagy-Szíria felszabadítását a szultánok uralma alól. 1918-ban bevonult Damaszkuszba, ahol kulcsszerepe volt az ideiglenes arab polgári kormányzat megteremtésében. Ő vezette az arab küldöttséget az 1919-es párizsi béketárgyalásokon, és az oszmán uralom alól felszabadult területeken független arab emirátusok megalakítását szerette volna elérni. Az arab nemzeti felkelésben betöltött szerepét Lawrence írta meg a Bölcsesség hét pillére c. művében. A kétségtelenül magas irodalmi igényességgel megírt könyv tényszerű pontossága azonban a mai napig vita tárgya.

1919. január 3-án Fejszál és Dr. Háim Weizmann cionista vezető aláírták a Fejszál–Weizman egyezményt, amely arab-zsidó együttműködést körvonalazott egymás független államainak megteremtésében a Közel-Keleten azzal a feltétellel, hogy az angolok betartják háború előtti ígéreteiket a felszabadított török területekkel kapcsolatban (ami nem történt meg).

Irak királya

1920. március 7-én a Szíriai Nemzeti Kongresszus Nagy-Szíria királyává kiáltotta ki Fejszált. A győztes antant hatalmak azonban korábbi ígéretük ellenére Franciaországnak ítélték a területet mandátumként. A franciák bevonultak és kiutasították Fejszált, aki az Egyesült Királyságba távozott. Az első világháború után – mint Szíriát a franciák – a Brit Birodalom kapta meg Mezopotámia területét. Mivel közvetlen kormányzása túl problematikusnak ígérkezett, elhatározták egy baráti arab monarchia megteremtését, és egy népszavazás után – ahol Fejszál 96%-os támogatottságot kapott – 1921-ben elfoglalta az újonnan létrehozott iraki állam trónját.

Később Fejszál kulcsszerepet játszott az ország teljes függetlenségének elérésében is, ami 1932-ben valósult meg. 1933. szeptember 8-án, szívinfarktusban halt meg Bernben. A trónon legidősebb fia, Gázi követte.

Források

• Arábiai Lawrence: Lázadás a sivatagban, Új Géniusz Kiadó, ISBN 963-02-7837-5

További információk

• Irak történelme, jelképei és vezetői (WorldStatesmen.org) (angolul)

Előző uralkodó:
–
(Brit mandátum)

Irak királya
1921–1933
(1921–32 brit védnökség,
1932–33 független)
Hásimita dinasztia

Következő uralkodó:
I. Gázi