Csíkménaság
Megjelenés
Csíkménaság (Armășeni) | |
Csikménaság, a Csíkszentimrei Büdösfürdő felől nézve | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Csíkszentgyörgy |
Rang | falu |
Községközpont | Csíkszentgyörgy |
Irányítószám | 537041 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 84004 |
Népesség | |
Népesség | 594 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 629 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 800 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 21′ 13″, k. h. 25° 57′ 38″46.353634°N 25.960428°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 13″, k. h. 25° 57′ 38″46.353634°N 25.960428°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csíkménaság vagy Csíkmenaság (románul: Armășeni) falu Romániában, Hargita megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A falu Csíkszeredától 13 km-re keletre a Taploca-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a magyar mén és ság (= domb) főnevek összetétele. Más vélemény szerint a keleti egyház szentjétől, Szent Ménásztól ered, de ismét mások a ménes és az ág magyar szavakból magyarázzák.
Története
[szerkesztés]1567-ben Menessagh néven említik. A falu zab és kendertermesztéséről volt híres. 1910-ben 2178, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 726 magyar lakosa volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- Román kori egykori temploma helyén épült a 15. században gótikus római katolikus temploma, melyet 1655-ben felújítottak. Korabeli freskói vannak. 1543-ban készült szárnyas oltárát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi, harangjai 1582-ből és 1604-ből valók. Miseruhái közül az egyiket állítólag Mária Terézia hímezte. Sekrestyéje falában 13. századi rózsaablak van. 1858-ban barokk oldalcsarnokkal bővítették. Tornya 1836-ban épült.
- A falu első világháborús emlékművét Szervátiusz Jenő készítette.
Borvízforrások és népi fürdő
[szerkesztés]Híres emberek
[szerkesztés]Itt született
[szerkesztés]- Adorján Imre (1827-1897) főgimnáziumi tanár, Adorján Ágoston nagybátyja és nevelőapja, Adorján Imre országgyűlési képviselő nagybátyja.
- Adorján Ágoston (1871-1957) honvéd altábornagy, Adorján Imre főgimnáziumi tanár unokaöccse és nevelt fia.
- Adorján Imre (1884-1971) földbirtokos, szerkesztő, országgyűlési képviselő, Adorján Ágoston féltestvére, Adorján Imre főgimnáziumi tanár unokaöccse.
- Tompos Péter (1885-?) színész, színigazgató.
- Antal Béla (1903-?) színész, rendező, színigazgató.
- Tekeres Sándor (1921-1977) énekművész.
- Dénes Anna Szeréna (1925-2013) szociális testvér, a kommunista diktatúra meghurcolt áldozata.
Források
[szerkesztés]- Daczó Katalin: Jeles alcsíkiak A-D. Csíkszereda, 2020.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro