Csíkszépvíz
Csíkszépvíz (Frumoasa) | |
Víztározó Szépvíz mellett | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Csíkszépvíz |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 537115 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 84424 |
Népesség | |
Népesség | 1738 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1715 (2011)[1] |
Népsűrűség | 43,44 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 793 m |
Terület | 84,06 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 27′, k. h. 25° 51′46.450000°N 25.850000°EKoordináták: é. sz. 46° 27′, k. h. 25° 51′46.450000°N 25.850000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkszépvíz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csíkszépvíz (gyakran Szépvíz, románul Frumoasa) falu Romániában, Hargita megyében. Csíkszeredától 12 km-re északkeletre a Gyimesbe vezető úton, a Szépvíz-patak völgyében fekszik. Csíkszentmiklós, Csíkborzsova és Bükkloka tartozik hozzá.
Nevének eredete
[szerkesztés]A monda szerint neve onnan származik, hogy Szent László a kunokat legyőzve lovával egy szikláról a patakba ugratott, és azt mondta: Igyál lovam, mert ez szép víz.
Története
[szerkesztés]A falu felett északra magasodó Pogány-havas előfokán gótikus kápolnarom van. A monda szerint Szent László építtette a kunok legyőzésének emlékére, a közelében levő sziklán pedig két lólábhoz hasonló bemélyedést Szent László lovának patkóhelyeként emlegetnek. A falu valószínűleg előbb itt a hegytetőn feküdt és csak a békésebb időkben települt le a hegy alatti völgybe. 1669-ben I. Apafi Mihály fejedelem engedélyével örmények telepedtek itt le, akik alig 200 év alatt módos, városias településsé fejlesztették. A gyimesiek egykori vásáros helye, környékén borvízforrások vannak. Felette 1986-ban épített gát és víztározó található.
1910-ben 3078 magyar lakosa volt, 92 görögkatolikus kivételével mind római katolikusok. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásának székhelye volt. 1992-ben 1768 lakosából 1755 magyar és 12 román volt.
Népessége
[szerkesztés]A községet főként magyarok lakják. A 2002-es népszámlálás szerint a 3652 lakos 96,39%-a (3520 fő) magyar nemzetiségű volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Pogány-havas előfokán látható gótikus kápolnarom, valószínűleg a régi falu ősi temploma.
- A Havasboldogasszonynak szentelt Bíró-kápolna 1694-ben épült, 1861-ben restaurálták.
- A Szent László római katolikus templom 1890-ben görög katolikus (ma ortodox) temploma 1879-ben, az örmény templom 1785-ben épült.
- 2021 augusztusában nyílt meg a Székely Határőr Emlékközpont,[2] mely a székely hadszervezetek és a határőrizet történetét mutatja be a Keleti-Kárpátokban, az Árpád-kortól a második világháború végéig.
Híres emberek
[szerkesztés]- Fejér Gerő kanonok prelátus (1869–1958)
- Itt született 1914. május 1-én Minier Albert katolikus pap, jogász, újságíró.
- Itt született 1916. július 19-én Száva János Zoltán orvos, orvosi szakíró, egyetemi tanár.
Borvízforrások és népi fürdők
[szerkesztés]Testvértelepülések
[szerkesztés]Galéria
[szerkesztés]-
Csíkszépvíz délkeleti része a gátról nézve. -
A Szent László templom. -
Szent László szobra a falu főterén.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Székely Határőr Emlékközpont. (Hozzáférés: 2022. augusztus 29.)
- ↑ Despre comună > Localităţi înfrăţite. www.szepviz.eu (Hozzáférés: 2022. december 10.)