Ugrás a tartalomhoz

Csíkszépvíz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csíkszépvíz (Frumoasa)
Víztározó Szépvíz mellett
Víztározó Szépvíz mellett
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségCsíkszépvíz
Rangközségközpont
Irányítószám537115
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód84424
Népesség
Népesség1738 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1715 (2011)[1]
Népsűrűség43,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság793 m
Terület84,06 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′, k. h. 25° 51′46.450000°N 25.850000°EKoordináták: é. sz. 46° 27′, k. h. 25° 51′46.450000°N 25.850000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkszépvíz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csíkszépvíz (gyakran Szépvíz, románul Frumoasa) falu Romániában, Hargita megyében. Csíkszeredától 12 km-re északkeletre a Gyimesbe vezető úton, a Szépvíz-patak völgyében fekszik. Csíkszentmiklós, Csíkborzsova és Bükkloka tartozik hozzá.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A monda szerint neve onnan származik, hogy Szent László a kunokat legyőzve lovával egy szikláról a patakba ugratott, és azt mondta: Igyál lovam, mert ez szép víz.

Története

[szerkesztés]

A falu felett északra magasodó Pogány-havas előfokán gótikus kápolnarom van. A monda szerint Szent László építtette a kunok legyőzésének emlékére, a közelében levő sziklán pedig két lólábhoz hasonló bemélyedést Szent László lovának patkóhelyeként emlegetnek. A falu valószínűleg előbb itt a hegytetőn feküdt és csak a békésebb időkben települt le a hegy alatti völgybe. 1669-ben I. Apafi Mihály fejedelem engedélyével örmények telepedtek itt le, akik alig 200 év alatt módos, városias településsé fejlesztették. A gyimesiek egykori vásáros helye, környékén borvízforrások vannak. Felette 1986-ban épített gát és víztározó található.

1910-ben 3078 magyar lakosa volt, 92 görögkatolikus kivételével mind római katolikusok. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásának székhelye volt. 1992-ben 1768 lakosából 1755 magyar és 12 román volt.

Népessége

[szerkesztés]

A községet főként magyarok lakják. A 2002-es népszámlálás szerint a 3652 lakos 96,39%-a (3520 fő) magyar nemzetiségű volt.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A Pogány-havas előfokán látható gótikus kápolnarom, valószínűleg a régi falu ősi temploma.
  • A Havasboldogasszonynak szentelt Bíró-kápolna 1694-ben épült, 1861-ben restaurálták.
  • A Szent László római katolikus templom 1890-ben görög katolikus (ma ortodox) temploma 1879-ben, az örmény templom 1785-ben épült.
  • 2021 augusztusában nyílt meg a Székely Határőr Emlékközpont,[2] mely a székely hadszervezetek és a határőrizet történetét mutatja be a Keleti-Kárpátokban, az Árpád-kortól a második világháború végéig.

Híres emberek

[szerkesztés]

Borvízforrások és népi fürdők

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]