Csíkszentmárton
Megjelenés
Csíkszentmárton (Sânmartin) | |||
Az Úr-kápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Erdély | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Hargita | ||
Község | Csíkszentmárton | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 537280 | ||
Körzethívószám | 0266 | ||
SIRUTA-kód | 85797 | ||
Népesség | |||
Népesség | 1096 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 1152 (2011)[1] | ||
Népsűrűség | 26,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 691 m | ||
Terület | 41,64 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 15′ 56″, k. h. 25° 56′ 15″46.265681°N 25.937501°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 56″, k. h. 25° 56′ 15″46.265681°N 25.937501°E | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csíkszentmárton (románul Sânmartin, németül Sankt Martin) falu Romániában Hargita megyében. 1850-től hosszú ideig járási székhely volt.
Fekvése
[szerkesztés]Csíkszeredától 15 km-re délkeletre fekszik Csíkcsekefalvával összenőve.
Története
[szerkesztés]Orbán Balázs szerint lakói a Szentmártoni-patak völgyfőjéből Pálfalváról költöztek mai helyükre. A falut 1332-ben Zenth Márton néven említik először. 1661-ben a tatárok felégették a falut. Egykori járási székhely, iskolája 1614-től, algimnáziuma 1840-től működik. Híresek voltak Márton napi vásárai. 1910-ben 1034, 1992-ben társközségeivel együtt 4465, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott.
A Botskor család (csíkdelnei és csíkszentmártoni) története 1535-től.
Látnivalók
[szerkesztés]- Temploma az 1802-ben lebontott 15. századi gótikus templom helyén épült 1803 és 1817 között barokk stílusban. 1525-ben készült Mária-szobra a legrégibb Csíkban. Tornya 1749-ből való.
- A falu északi végénél áll az 1743-ban egy 15. századi gótikus kápolna helyén épült Úr-kápolna, 1858-ban renoválták.
- A Mária-kápolna 1845-ben épült.
- Református imaháza 1847-ben épült.
- Határában több helyen tör fel jó minőségű borvíz.
Borvízforrások és népi fürdők
[szerkesztés]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1724-ben Antalfi János erdélyi püspök.
- Itt született 1842-ben Becze Antal Csík vármegye alispánja.
- Itt született 1893. október 11-én Albert István magyar újságíró, novellista.
- Itt született 1930. június 27-én Mátyás József festőművész, grafikus.
Testvértelepülés
[szerkesztés]-
A római-katolikus templom renoválás alatt -
Magyar hősi emlékmű és székely zászló a falu központjában
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro