Homoródszentmárton
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Homoródszentmárton (Mărtiniș) | |
 | |
| Az unitárius templom tornya | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Homoródszentmárton |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 537175 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 84932 |
| Népesség | |
| Népesség | 565 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 542 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 7,06 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 505 m |
| Terület | 80 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 23′46.233333°N 25.383333°EKoordináták: é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 23′46.233333°N 25.383333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Homoródszentmárton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Homoródszentmárton (románul Mărtiniș, németül Sankt Marten) községközpont Erdélyben, Hargita megyében, Romániában. A község lakossága magyar, több mint fele unitárius, a többi református, katolikus és baptista vallású. A lakosság gazdálkodással, földműveléssel foglalkozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az északi szélesség 46° 14' és Greenwichtől keletre 25° 23' 6" alatt a Nagy-Homoród folyó és a Gyepes, valamint a Kénos patakok völgyének torkolatánál fekszik. A Nagy-Homoród kiszélesedő lapályán, a Gyepes és a Lókod patakok találkozásánál települt. A községközpont Székelyudvarhelytől 18, Oklándtól 13 km-re fekszik, a 131-es megyei út mentén. A központból a 131A jelzésű megyei út ágazik el Abásfalva felé.
Története
[szerkesztés]
A község területén valószínűleg már a történelem előtti korban laktak emberek, amit igazolni látszik a község határában évtizedekkel ezelőtt talált neolitikus kőbalta és egy urna. Azt, hogy a római uralom idején is lakott terület volt, bizonyítja a falu határában feltárt öt függőleges akna, melyből a Kr. u. III. században sót termeltek, illetve az aknák környékén talált érmék. Napjainkban a sóaknák helyén tórendszer található.
A község nevét akkor nyerhette, amikor II. Géza magyar király a 12. század közepén a Homoród és a Nagy-Küküllő felső völgyeit betelepítette. Az első település nyomai valószínűleg az 1241 évi tatárdúlás idején semmisültek meg. Erre utal az is, hogy a Homoródvidék templomai mind a tatárjárás utáni korszak stílusában épültek. A falut oklevél 1333-ban említi először Sancto Martino alakban. Középkori, Szent Márton püspökről elnevezett temploma 13. századi eredetű lehetett, a 15. században gótikus stílusban lett átépítve, 1888-ban bontották le. Egykori, hat védőtoronnyal megerősített 1612 és 1636 között épített kerítőfalából egyedül a középkori eredetű, 1775-ben magasított és 1861-ben új toronysisakot kapott egykori kaputorony maradt meg a templom harangtornyaként. Kerítőfalának többi része erősen romos. A falut 1613-ban tatár támadás érte, ezután épült a templom erődfala, melyet 1625-ben megerősítettek, de a 18. század végére lepusztult állapotba került. Helyébe épült 1889-ben a mai unitárius templom, amely a Nagy-Homoród völgyében emelkedő magaslaton áll. 1910-ben 889, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A Trianonig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 601 lakosából 581 magyar, 13 cigány és 7 román volt.
Látnivalók
[szerkesztés]
- Az unitárius templom 1889-ben épült, harangtornya a régi templom 17. századi kaputornyából maradt meg.
- Református temploma 1804-ben épült a Biró és az Ugron család által adományozott telken, a Biró kúria szomszédságában. 1911-ben átépítették.
- A faluban áll a Homoród-mente legnagyobb kastély-kúria jellegű épülete, a műemlék Biró kúria. A krónikákban már a középkor idején udvarházat említenek a helyén. Az évszázadok viharait kiállt, kőből és téglából, forró mésszel összerakott kúria alatt bolthajtásos pince van. Több szoba, köztük egy nagy ebédlőterem is található az épületben. A kúriát leányágon az Ugron család örökölte a 18. század második felében. Az ő idejükben, 1780–1790 közt nyerte el rokokó stílusát.
- A falutól délkeletre néhány házból álló kis telep, Bükkfalva áll, itt van a Biró család sírboltja.
- Az itt felszínre bukkanó sót már az ősember is ismerte.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Román Viktor Szoborpark, Bükkfalva telep -
Múlt Idők Háza, beltér, Bükkfalva telep
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Homoródszentmártoni Bíró Sámuel, az unitárius egyház első főgondnoka.
- Itt született Szentmártoni Bodó János 17. századi költő.
- Itt született Kelemenné Zathureczky Berta írónő.
- Itt született Molnár Jakab író.
- Itt született Zoltán Aladár zeneszerző.
- Itt született Román Viktor szobrászművész.
- Itt járt iskolába Bencze Attila író, költő.
- Itt járt iskolába Balázs Tibor költő, műfordító, irodalomtörténész, a Littera Nova Kiadó igazgatója, a Magyar Írószövetség tagja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Csáki Árpád 2008: Adatok a homoródszentmártoni református egyházközség megalapításának történetéhez. Aeropolisz VIII, 49–60.
További információk
[szerkesztés]Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}