Székelyszenterzsébet
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Székelyszenterzsébet (Eliseni) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Újszékely |
Rang | falu |
Községközpont | Újszékely |
Irányítószám | 537292 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 85617 |
Népesség | |
Népesség | 1116 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1067 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 368 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 17′ 32″, k. h. 24° 56′ 14″46.292347°N 24.937238°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 32″, k. h. 24° 56′ 14″46.292347°N 24.937238°E | |
Székelyszenterzsébet weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Székelyszenterzsébet (1899-ig Szenterzsébet, románul Eliseni) falu Romániában Hargita megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Székelykeresztúrtól 8 km-re nyugatra, a Szenterzsébeti-Magyarós v. Mogyorós patak két oldalán magas dombsorok között fekszik. Újszékelyhez tartozik.
Története
[szerkesztés]1332-ben említették először a papi tizedjegyzékben. A középkori falu a református templomtól délnyugatra, a templomdomb lábánál feküdt. Szent Erzsébetnek szentelt középkori temploma a mai református templom helyén állott, Orbán Balázs még látta a szentély előzárókövén az 1402-es évszámot. Tornya 1785-ben épült, 1802-ben már rossz állapotú volt. 1870-ben a templomot le kellett bontani.
Mai református temploma a régi torony mellé 1870 és 1872 között épült. A faluban az Eössi családnak udvarháza volt, amely mára nyomtalanul eltűnt. A 18–19. századi Kemény–Orosz kúria 1997-ben dőlt romba.
1910-ben 1143 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 1103 lakosából 736 magyar, 361 cigány és 6 román volt. Újszékelyhez tartozik.
A falu gazdag népzenei hagyományából 2022-ben könyvet adtak ki Szabó Kálmán Népdal- és Nótagyűjteménye címmel. A népdalok gyűjtését Szabó Kálmán az egykori kántor az 1950-es években végezte.
Testvértelepülései
[szerkesztés]- Mezőladány (Magyarország)
- Bükkszenterzsébet (Magyarország)
- Eperjeske (Magyarország)
Híres emberek
[szerkesztés]- 1607-től itt élt Péchi Simon (1565–1642), aki később Bethlen Gábor kancellárja, majd szombatos egyházalapító.[1]
- Itt született 1914-ben Nagy Géza művelődésszervező.
- Itt született 1914-ben Kiss Ernő matematikus.
- Itt született 1918-ban Abodi Nagy Béla festőművész.
- Itt született 1922-ben Molnár Béla biológus, a biológia tudományok doktora, egyetemi oktató.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Dán Róbert: Az erdélyi szombatosok és Péchi Simon, Akadémiai Kiadó, Bp, 1987.