Csíkszentmiklós
| Csíkszentmiklós (Nicolești) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Csíkszépvíz |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szépvíz |
| Irányítószám | 537118 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 84451 |
| Népesség | |
| Népesség | 1079 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1080 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 26′ 21″, k. h. 25° 50′ 40″46.439176°N 25.844456°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 21″, k. h. 25° 50′ 40″46.439176°N 25.844456°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csíkszentmiklós (románul Nicolești) falu Romániában, Hargita megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A falu Csíkszeredától 11 km-re északkeletre a Szépvíz-patak völgyében fekszik. Össze van épülve Szépvízzel. A falun átfolyik a Szent Miklós pataka.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a Szent Miklósnak szentelt román kori templomáról kapta.
Története
[szerkesztés]1332-ben S. Nicolao néven említik először. Első román kori, 1498-ban gótikus stílusban átépített templomát 1661-ben a tatárok égették fel, 1694-ben pedig tornyát is lerombolták. A tornyot 1724-ben újjáépítették. 1910-ben 1100 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. 1992-ben 1152 lakosából 1148 magyar és 4 román volt.
Nevét először 1333-ban írták bele a pápai tizedjegyzékbe Santo Nicolae néven. A falu neve a következő századokban így alakult: 1495-Senth Miclos 1496-Szent Miklos 1638-Santus Nicolaus 1854-Csík-Szent-Miklós
Látnivalók
[szerkesztés]
- Mai római katolikus erődített temploma 1777 és 1784 között épült a régi gótikus templom újjáépítésével barokk stílusban. Lőréses, tornyos erődfala 1722-ben épült az 1661-es és1694-es dúlások után. Harangjának hangja messze földön híres.
- Nevezetességei még a Csíkszentmiklósi rovásírásos deszkadarabok.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1678-ban Balázsffy Mihály ferences szerzetes a rend történetírója.
- Orbán József szobrász (1901–1974) Legfontosabb köztéri alkotása: Petőfi Sándor (kőszobor, 1953, Eger)
- Itt született 1927-ben Tabák László újságíró, elbeszélő, műfordító.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}