Ugrás a tartalomhoz

Császári és Királyi 3. gróf Hadik András Huszárezred

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gróf Hadik András
A Cs. és Kir. 3. Hadik-huszárezred címere 1917-ben

Az 3. "Hadik" Huszárezred a Habsburg Birodalom haderejének részét képező lovasságnak volt a huszárezrede. Az 1867-es Kiegyezést követően az úgynevezett Közös Hadsereg egysége volt, mely katonai alakulatként tevékenykedett az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as felbomlásáig.

Az ezredet 1702-ben Forgách Huszárezred néven állították fel. Ebből az alakulatból alakult ki a későbbi Császári és Királyi 3. gróf Hadik András Huszárezred. Az ezred 1769-ben kapta az össz lovasságra vonatkozó 32. Lovassági Ezred megnevezést, de egészen 1798-ig az ezredtulajdonos nevén hívták az ezredet, akinek ekkor már nem feltétlen kellett a parancsnoknak is lennie.

Az 1798-as rendszer bevezetésével hivatalosan csak a sorszámot lehetett használni, de a gyakorlatban vegyesen használták a sorszámot az ezredtulajdonosi névvel történő megnevezést is.

1915-ben az összes ezred nevét megszüntették. Ezután az alakulat Császári és Királyi 3. Huszárezred néven szolgált. Ezt a gyakorlatban nem tudták kivitelezni, mivel a háború miatt bevezetett költségcsökkentés nem tette lehetővé új nyomtatványok és pecsétek készítését. Másfelől senki sem tartotta be szívesen ezt a parancsot és továbbra is "Hadik-Huszárezrednek" titulálták az ezredet.

Története

[szerkesztés]

A huszárezredet 1702. február 28-án alapította I. Lipót császár engedélyével Forgách Simon tábornok. Hadkiegészítési körzetének Győr vármegye, Komárom vármegye, Esztergom vármegye és Veszprém vármegye területét jelölték ki.

1705-ben a "Forgách Huszárezredet" a megszüntetett Gombos, Czungenberg (Czonkabeg) és Loósy huszárezredek legénységével töltötték fel.

  • 1748-ban az ezredet a "Trips-Huszárezred" egy svadronjával megerősítették.
  • 1768-ban egy újabb svadront rendeltek az ezredhez, ami az akkor megszüntetett Eszterházy Imre Huszárezred svadronja volt.
  • 1769-ben az összlovassági 32-es számot kapta.
  • 1775-ben az ezred átvette a megszüntetett Wurmser Huszárezred őrnagyi osztályát.
  • 1798-ban egy osztályát át kellett adni az akkor felállított 7. Jászkun Huszárezrednek.
  • 1849-ben az 1848-as forradalom és szabadságharcot követően az ezredet a sziléziai Troppauban újjászervezték.
  • 1860-ban a 4. osztály a 2. Önkéntes Huszárezrednek átadásra került teljes legénységgel.

Hadkiegészítő körzetek

[szerkesztés]

Az ezredet a következő területekről egészítették ki:

Békehelyőrségek

[szerkesztés]
I. II. III.

Ezred tulajdonos

[szerkesztés]
  • 1702 Gróf gímesi és gácsi gróf Forgách Simon tábornagy (Forgách Huszárezred)
  • 1768 Herceg Eszterházy Imre lovassági tábornok (Eszterházy Huszárezred)
  • 1704 Lehoczky Márton tábornagy (Lehoczky Huszárezred)
  • 1792–1794 betöltetlen (Pardubitz Huszárezred)
  • 1712 Báró Babocsay Pál tábornagy (Babocsay Huszárezred)
  • 1714 Ferdinand Carl d´Éste főherceg tábornagy (d'Éste Huszárezred)
  • 1727 Báró Dessewffy István altábornagy (Dessewffy Huszárezred)
  • 1742 Báró majd 1749-től gróf Festetics József tábornagy (Tolnai Huszárezred)
  • 1757 Gróf Széchenyi Antal tábornagy (Széchenyi Huszárezred)
  • 1767 Báró Ujházy Ferenc Ferdinánd vezérőrnagy (Ujházy Huszárezred)
  • 1798 Habsburg-Estei Ferdinánd főherceg (1848-ban 3. Ferdinánd-huszárezred)
  • 1850 Károly Tivadar bajor királyi herceg (1866-ban lemondott az ezred tulajdonosi címéről)
  • 1866 Franz Folliot de Crenneville altábornagy
  • 1876–1900 Herceg Thurn und Taxis Imre lovassági tábornok,

Ezred-parancsnokok

[szerkesztés]
I. II. III.
  • 1702 Gróf Forgách Simon ezredes, mint ezred tulajdonos
  • 1703 Gróf Csáky Tamás alezredes
  • 1704 Lehoczky Márton ezredes, mint ezred tulajdonos
  • 1711 Babócsay Pál alezredes
  • 1712 Babócsay Pál ezredes, mint ezred tulajdonos
  • 1721 Báró Dessewffy István ezredes
  • 1723 Franchicz Péter alezredes-ezredes
  • 1732 Pestvármegyey alezredes
  • 1733 báró Festetics József alezredes-ezredes
  • 1739 Gróüf dénesfalvai Cziráky László ezredes
  • 1742 Gróf Teleky Sámuel ezredes
  • 1747 Franz Schreger ezredes
  • 1754 Báró Luszinsky György ezredes
  • 1756 Carl Wilhelm Nauendorf ezredes
  • 1757 Báró Vécsey István ezredes
  • 1759 Báró Franz von Petrowsky ezredes
  • 1763 Gróf Batthyány Fülöp ezredes
  • 1773 Báró miháldi Splényi Mihály ezredes
  • 1779 Pallásty József ezredes
  • 1784 Gróf Keglevich István ezredes
  • 1790 Dévay Pál ezredes
  • 1797 Franz Freiherr von Löpper ezredes
  • 1801 Andrássy János ezredes
  • 1804 Báró hajnácskői Vécsey Péter ezredes
  • 1809 Herceg Ferdinand zu Sachsen-Coburg ezredes
  • 1810 Báró Wesselényi István ezredes
  • 1813 Báró Gosztonyi József ezredes
  • 1820 Herceg Carl Auersperg ezredes
  • 1831 Johann von Zahn ezredes
  • 1836 Carl Otto ezredes
  • 1844 Leopold Graf Kolowrat-Krakowsky ezredes
  • 1849 Adolph Schönberger ezredes
  • 1851 Johann Freiherr Jósika von Branyicska ezredes
  • 1858 Heinrich Rupprecht von Virtsolog ezredes
  • 1863 Julius Gradwohl ezredes
  • 1868 Johann Graf Attems ezredes
  • 1873 Eugen von Mehlem alezredes
  • 1873 Arthur Graf Lichtenberg-Mordaxt-Schneeberg ezredes
  • 1878 Galántai Galgóczy Tivadar alezredes-ezredes
  • 1884 Otto Ritter Görger von St. Jörgen ezredes
  • 1890 Ludwig Maxon de Róvid alezredes-ezredes
  • 1891 Joseph Gaudernak ezredes
  • 1895 Kaffka Ignác alezredes-ezredes
  • 1903 Peter Arnold ezredes
  • 1904 Lázár Frigyes ezredes
  • 1905 Peter Arnold ezredes
  • 1909 Johann Ostermuth ezredes
  • 1913 Friedrich Edler von Kirsch alezredes-ezredes

Hadműveletek

[szerkesztés]

Spanyol örökösödési háború

  • 1702-ben az ezred egészen a Rajna folyóig nyomult előre, és Landau megszállásában részt vett.
  • 1703-ban biztosítási és járőrözési műveletekben vett részt.
  • 1704 Harcok Baden tartományban, illetve Felső-Pfalzban.
  • 1705 Harcok Bajorországban, és a sendlingi csatában aló részvétel.
  • 1706 Aidenbachi csata.
  • 1707 Freiburg és Landau megszállása. Járőr szolgálat a felső-rajna mentén. Csata Ellingennél Báró Babocsay Pál parancsnoksága alatt.
  • 1708 Járőrszolgálat a Rajna mentén és Bajorországban. Harci cselekmény nem történt.
  • 1709 Járőrszolgálat a Felső-Rajna mentén, rajtaütések Rumersheimnél.
  • 1710/11 Járőrszolgálat a Rajna mentén és Bajorországban. Rajtaütések Erlebachnál és Lauterburgnál.
  • 1712 A lauterburgi-vonal megtámadásában egy svadron részt vett.
  • 1713 Landau elfoglalása és megszállása.

Velencei-osztrák-török háború

  • 1716 Ütközet Carlowitznál és részvétel a péterváradi csatában, utána Temesvár megszállására rendelték ki.
  • 1717 Belgrád megszállása és a dunai-híd biztosítása, A törökök üldözése, és Zwornik felderítése.
  • 1734/35 Savoyai Jenő hadseregében való részvétel a Rajnánál.
  • 1737 Báró Festetics József parancsnoksága alatt elfoglalták Bagna-Palánkot.

Orosz–osztrák–török háború

  • 1738 Az ezred a fő hadsereg része volt, de harci cselekményben nem vett részt.
  • 1739 A grockai csatában súlyos veszteségeket szenvedett az ezred, kb. 150 főt.

Osztrák örökösödési háború

  • 1740 Részt vett a sziléziai és csehországi harcokban. Győztes csatát vívott Neuhausnál.
  • 1741 Harcolt a tschaslaui csatában és a píseki rajtaütésben. Harcolt a pilseni csatában. Prága megszállására átvezényelték
  • 1743 Báró Festetics József vezetésével az ezred a csehországi Eger blokádjában vett részt.
  • 1744 Bevonulás Bajorországba, majd előrenyomulás a Rajnáig.
  • 1745 Harcok a sziléziai Halberschwerdtnél.
  • 1746/47 Járőrszolgálat a spanyos-németalföldön. Négy század átvezénylésre került Itáliába.
  • 1756 Áthelyezés Csehországba.

Hétéves háború

  • 1757-ben bevette Brandeis és részt vett a kolini csatában. Ezt követte a gothai csata.
  • 1758 Harcok Bambergnél.
  • 1759 Herzfeld elfoglalása. Harcok Ochsenfurtnál és Meißennél. Részvétel a maxeni csatában.
  • 1760 Harcok Drezdánál és Kunzendorfnál. Részt vett a torgaui csatában.
  • 1761 Járőrszolgálat Szászországban.
  • 1762 Rajtaütés Meißenen, Pretschdorf megtámadása és a részt vett a freibergi csatában.

Bajor örökösödési háború

  • 1778 Járőrszolgálat Sziléziában.
  • 1779 Járőr-és biztosítási szolgálat.

Koalíciós háborúk

  • 1792 Az ezred Csehországban állomásozott. Egy osztály Németalföldön harcolt Evrehaillem Assessenél és Cense de Vietnél.
  • 1792 Az ezred többi osztályát és átvezényelték a Németalföldre. Harcok Champagnenál és Croix-au-Bloisnél. Az ezred egységei részt vettek a tirlemonti-, maubeugei-, templeuve-i, annapes lillei-, etreuxi-, mons-eu-pévellei- és cysoingi csatákban. Részt vett a neerwindeni csatában és Marchiennes elfoglalásában.
  • 1793-ban a York-hadtest alá rendelték. Részt vett az absconi és vauxi csatában, ahol Löpper őrnagynagynak és osztályának sikerült nagymennyiségű ágyút lefoglalnia. Részt vett a landreciesi-, tournayi-, tourcoingi-, tongereni- és houtain-st.siméoni csatában.
  • 1795 Járőr-és biztosítási szolgálat Mannheim erődje előtt.
  • 1796 Járőr-és biztosítási szolgálat a Felső-Rajna vidékén. Harcok Scharmützelnél, Mündelheimnál, Appenweiernél, Oberkirchnél, Dillingennél, Neresheimnál, Friedbergnél és Biberachnál.
  • 1797 Járőr-és biztosítási szolgálat a Felső-Rajna vidékén. Harcokra nem került sor.
  • 1799 Harcok Ostrachnál, Stockachnál, Donaueschingennél és Alt-Breisachnál.
  • 1800 Harcok a Felső-Rajna mentén. Harcok Breisachnál és Schliengennél, Wettenhausennél, Schwabmünchennél és Hohenlindennél.
  • 1805 Áthelyezés Itáliába, ahol az ezred részt vett a castelvecchioi-, caldieroi-, villanovai- és san pietro-engúi csatákban.
  • 1809-ben a németországban harcoló Osztrák Császári Hadsereg III. Hadtestje alá rendelték. Részt vett az eglofsheimi-, asperni- és a wagrami csatában.

Felszabadítási háborúk

Risorgimento

  • 1821-ben az ezred biztosítási műveletekben vett részt Itáliában. Egy osztály Nápoly térségében, a második pedig Piemontnál.

1848–49-es forradalom és szabadságharc

  • 1848-1849-ben a huszárezred részt vett a császári hadsereg elleni forradalomban és szabadságharcban.
  • 1849-ben az ezredet újjá szervezik.

Szárd–francia–osztrák háború

Porosz–osztrák–olasz háború

  • 1866-ban Itáliában harcolt az ún. déli hadsereg állományában részt vett a custozzai csatában. Egy század Verona megszállásában vett részt.

Első világháború

  • A huszárezred eleinte ezred kötelékben harcolt, majd hadosztály közvetlen huszárosztályként felosztva. A háború vége felé gyalogosként vetették be az ezredet. Majd 1918-ban a felszámolták a győztes hatalmak nyomására.

Megszüntetése

[szerkesztés]

1918 őszén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország kikiáltotta függetlenségét. A frontokon harcoló alakulatokat haza szállították és a fegyverszüneti egyezmény értelmében felszámolták őket. Ez a sors jutott a nagy múltú Császári és Királyi 3. gróf Hadik András Huszárezred számára is. A hivatalos források szerint viszont a Császári és Királyi Hadügyminisztérium alá tartozott és mivel Magyarország függetlenné vált, nem hívhatta volna haza a többnyire magyar sorállománnyal rendelkező ezredet, hogy megszüntethesse. Ezt csak is a K.u.K. Hadügyminisztérium tehette volna meg. Nem tudni pontosan, hogy ez valaha meg is történt-e.

1914. júliusi alárendeltségi állapot

[szerkesztés]
VII. Hadtest – 2. Lovassági Hadosztály – 16. Lovasdandár
Nemzetiség: 68% magyar – 32% egyéb
Ezredparancsnok: Viktor von Mouillard ezredes
Ezredvezénylő nyelv: magyar
Egyenruha: sötétkék atilla aranyozott gombokkal és fehér csákó takaróval
A 3. Huszárezred tizdese téli ruházatban

Szervezete

[szerkesztés]

A XVIII. századi folyamatos hadseregreformok során a lovasságnál az ezredeket négy osztályra, ezen belül nyolc svadronra tagolták. Kialakítottak egy tartalék svadront is 186 fővel, elsősorban az újoncok kiképzésére. Az addigi 2 század = lovassági szervezést felváltotta az immár 2 svadron = divízió szervezés. Vagyis a lovasságnál eltüntették az addig a gyalogságtól átvett kompánia (század) megnevezést és a lovassági század svadron nevet nyert, míg az addigi kétszázadnyi harcászati egység, a svadron új megnevezése divízió (osztály) lett. Szabályozták az ezredlétszámokat, a zászlók alakját, az egyenruha formáját, de a szín ezredről ezredre változott. A fegyverzet továbbra is kard, két pár pisztoly, később rövid karabély. A vezényleti nyelv német maradt, de a nem magyar származású ezredtulajdonosok, illetve ezredparancsnokok döntő többsége – tekintettel, hogy huszárjaikkal magyarul tudjanak beszélni – megtanulták a nyelvet, ha törve is, de megértették magukat.

1860-tól az ezred 2 osztályból állt, ami továbbá három-három századból. Így került bevetésre az első világháborúban.

Az egyes osztályokat a vezetőjükről nevezték el:

  • az 1. osztály volt az ezredesi-osztály
  • a 2. osztály volt az alezredesi-osztály
  • a 3. osztály volt az 1. őrnagyi-osztály
  • a 3. osztály volt a 2. őrnagyi-osztály

1798-ig az ezredeket tulajdonosuk neve szerint hívták, akiknek ténylegesen vezetniük is kellett az alakulataikat. Minden tulajdonos váltással az ezred új nevet kapott. 1798-at követően hivatalosan csak számozással illették az alakulatokat, de bizonyos esetben, illetve beszédben az éppen aktuális ezred tulajdonos nevén nevezték. Pont ezek miatt az állandó átnevezések kapcsán nehezen követhető az osztrák-magyar huszárezredek története.

Utóélete

[szerkesztés]

Az első világháború után a Magyar Királyi Honvédség megalakította a Magyar Királyi 4. gróf Hadik András Huszárezredet, ami egészen a második világháború végéig létezett.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az K.u.k. Husaren-Regiment „Graf von Hadik“ Nr. 3 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.