Budapest főpolgármestere
| Budapest főpolgármestere | |
 | |
| Budapest címere | |
.jpg) | |
Karácsony Gergely Hivatal kezdete: 2019. október 13. | |
| Adatok | |
| Ország |  Magyarország |
| Megszólítás | Főpolgármester úr |
| Első | Ráth Károly |
| Hivatali idő | 5 év, újraválasztható (2014 óta) |
| Hivatal kezdete | 1873. október 25. |
| Előd | Budapest polgármestere |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Budapest főpolgármestere Budapest Fővárosnak a város lakossága által választott első számú vezetője, az önkormányzat hivatalának – a Főpolgármesteri Hivatalnak – irányítója 1990 óta.
1873 és 1945 között a főpolgármester a kormány képviselőjeként állt a fővárosi törvényhatóság (önkormányzat) élén, a vármegyékhez és a vidéki törvényhatósági jogú városokhoz kinevezett főispánokhoz hasonlóan. A fővárosi törvényhatóság első tisztviselője Budapest polgármestere volt.
A tisztség története 1873 és 1945 között
[szerkesztés]Budapest főpolgármestere a főváros közigazgatásában hasonló hatáskört töltött be, mint a főispánok a vidéki törvényhatósági jogú városok tekintetében, tehát a kormány képviselője volt, és mint ilyen ellenőrzési joggal és közvetlen befolyással rendelkezett a városi önkormányzat fölött a város területére és lakosságára vonatkozó közigazgatási ügyekben. Emellett ő volt a városi önkormányzat legfontosabb testületeinek, így a törvényhatósági bizottságnak és a közigazgatási bizottságnak az elnöke is, és kinevezési és fegyelmi jogkört gyakorolt a város számos fontos tisztviselője felett. A város gyakorlati vezetését ugyanakkor nem ő, hanem Budapest polgármestere látta el, aki a törvényhatóság első tisztviselője volt.
A főpolgármestert eredetileg a király által a belügyminiszter előterjesztésére kijelölt három egyén közül a fő- és székváros törvényhatósági közgyűlése hat évre választotta. Állásának és hatáskörének általános szabályait az 1872. évi XXXVI. törvénycikk foglalta magában. 1930-tól a főpolgármestert a kormányzó nevezte ki és tetszés szerint el is mozdíthatta, egészen a nyilas hatalomátvételig. 1944. november 8-án, Szálasi Ferenc Mohay Gyulát nevezte ki főpolgármesternek, aki 1945. február 13-ig, Budapest elestéig töltötte be a tisztséget.
A tisztség a közigazgatási és önkormányzati rendszer átszervezésével 1945-ben megszűnt, szerepét részben a törvényhatósági bizottság által választott elnök vette át a tanácsrendszer 1950-es bevezetéséig. A törvényhatósági bizottság elnöke 1945-48 között (köztársasági elnökké választásáig) Szakasits Árpád, majd Köböl József volt.
A főpolgármesteri tisztség 1990-től
[szerkesztés]A rendszerváltás után újra bevezették a főpolgármesteri tisztséget. Azóta azonban a főváros élén csak a főpolgármester áll, polgármesternek viszont a kerületek választott vezetőit nevezik.
A főpolgármesteri tisztség tartalmát tekintve tulajdonképpen közelebb áll a korábbi polgármesteréhez, amennyiben az önkormányzat első számú választott tisztségviselője és az önkormányzat hivatalának – a Főpolgármesteri Hivatalnak – irányítója, azonban magába olvasztotta az 1945 előtti főpolgármesteri tisztség önkormányzati elemeit is, így a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés elnöke és vezeti annak üléseit.
Ahogyan a Fővárosi Közgyűlés nincs a kerületi önkormányzatok fölé rendelve, ugyanúgy a főpolgármester sem felettese a kerületi polgármestereknek.
Főpolgármesterek listája
[szerkesztés]
| Főpolgármester | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Párt | ||
|---|---|---|---|---|---|
|
(1952–) |
1990. október 31. | 1994. december 11. | SZDSZ | |
| 1994. december 11. | 1998. október 18. | ||||
| 1998. október 18. | 2002. október 20. | ||||
| 2002. október 20. | 2006. október 1. | ||||
| 2006. október 1. | 2010. október 3. | SZDSZ–MSZP | |||
.jpg)
|
(1948–) |
2010. október 3. | 2014. október 12. | Független (Fidesz–KDNP támogatással) |
|
| 2014. október 12. | 2019. október 31. | ||||
|
|
(1975–) |
2019. október 31. | 2024. október 1. | Párbeszéd (Momentum–DK–MSZP–LMP támogatással) |
|
| 2024. október 1. | hivatalban | Párbeszéd (Momentum–DK–MSZP támogatással) |
|||
Főpolgármester-választások 1990-től
[szerkesztés]Budapest főpolgármesterét 1990-ben a Fővárosi Közgyűlés választotta tagjai sorából, 1994-től kezdve a város választópolgárai közvetlenül választják. A választás szabályai azóta lényegében változatlanok, a választáson résztvevők számától függetlenül az a jelölt lesz a megválasztott, aki a legtöbb szavazatot kapja. A jelöléshez szükséges ajánlások száma 1994 és 2010 között a főváros választópolgárainak legalább 0,5%-a volt, 2010-től azonban 2%-nyi ajánlás szükséges.
1990
[szerkesztés]A főpolgármestert 1990-ben még a 88 tagú Fővárosi Közgyűlés választotta meg. (A választók közvetlenül a Fővárosi Közgyűlés háromnegyedének összetételéről döntöttek, a további 22 tagot a kerületi képviselő-testületek delegálták, kerületenként egyet.) Ennek ellenére öt párt is megnevezett főpolgármester-jelöltet, akik a következők voltak: Demszky Gábor (SZDSZ), Barsiné Pataky Etelka (MDF), Ungár Klára (Fidesz), Rácz Sándor (FKGP) és Borbély Endre (MSZDP). E pártok fővárosi kampányukat is jelöltjükre építették. A közgyűlésbe végül bejutott pártok közül az MSZP nem nevezte meg jelöltjét.
Az első szabad önkormányzati választások nagyfokú érdektelenségben zajlottak, Budapesten az első fordulóban a választók 37,4%-a, míg a második fordulóban mindössze 34,9%-a vett részt. Az alacsony részvétel miatt az első forduló teljes egészében érvénytelen lett, ugyanis az érvényesség feltétele legalább 40%-os részvétel volt.
A második forduló eredményei alapján a Szabad Demokraták Szövetsége 25 mandátumot (34,68%), a Magyar Demokrata Fórum 20 mandátumot (27,35%), a Fiatal Demokraták Szövetsége 13 mandátumot (18,16%), a Magyar Szocialista Párt 5 mandátumot (7,25%), míg a Kereszténydemokrata Néppárt 3 mandátumot (4,95%) szerzett a listán kiosztott 66-ból. A kerületi delegáltak nagy része az SZDSZ és a FIDESZ megállapodásai alapján e két pártból került ki, így együtt biztos többséggel rendelkeztek a testületben. A két párt a főpolgármester személyéről is megegyezett, így a közgyűlés Demszky Gábort választotta Budapest 1945 utáni első főpolgármesterévé.
1994
[szerkesztés]
1994. szeptember 30-án az MSZP–SZDSZ-koalíció – kétharmados parlamenti többségére támaszkodva – módosította az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvényt (1994. évi LXII. törvény). A módosítások nyomán egyfordulóssá vált az önkormányzati választás, a polgármestereket – beleértve Budapest főpolgármesterét is – azóta közvetlenül választják.
| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
|---|---|---|---|
| Demszky Gábor | Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) | 215 374 | 36,28% |
| Latorcai János | Fidesz, MDF, KDNP | 168 731 | 28,42% |
| Baráth Etele | Magyar Szocialista Párt (MSZP) | 155 365 | 26,17% |
| Szabó János | FKGP-MIÉP | 33 651 | 5,66% |
| Kollát Pál | Munkáspárt (MP) | 12 767 | 2,15% |
| Magyar György | Köztársaság Párt-Vállalkozók Pártja (KP-VP) | 7 706 | 1,29% |
| Összesen | 593 5941 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén) – érvénytelen szavazatok száma: 6 888[1]
1998
[szerkesztés]| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
|---|---|---|---|
| Demszky Gábor | Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) | 373 969 | 58,22% |
| Latorcai János | Fidesz, MDF, MDNP, FKGP | 250 335 | 38,97% |
| Kollát Pál | Munkáspárt (MP) | 18 008 | 2,80% |
| Összesen | 642 3121 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén) – érvénytelen szavazatok száma: 9 527[2]
2002
[szerkesztés]| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
|---|---|---|---|
| Demszky Gábor | Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) | 348 534 | 46,70% |
| Schmitt Pál | Független (Fidesz-támogatással) | 267 563 | 35,85% |
| Gy. Németh Erzsébet | Magyar Szocialista Párt (MSZP) | 98 289 | 13,17% |
| Csurka István | Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) | 24 341 | 3,26% |
| Droppa György | Összefogás Magyarországért Centrum (Centrum) | 4 404 | 0,59% |
| Karacs Lajosné | Munkáspárt (MP) | 3 121 | 0,42% |
| Összesen | 746 2521 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén) – érvénytelen szavazatok száma: 7 502[3]
2006
[szerkesztés]| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
|---|---|---|---|
| Demszky Gábor | Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) – Magyar Szocialista Párt (MSZP) | 362 289 | 46,86% |
| Tarlós István | Független (Fidesz–KDNP-támogatással) | 349 412 | 45,20% |
| Katona Kálmán | Magyar Demokrata Fórum (MDF) | 46 367 | 6,00% |
| Zsinka László | Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) | 10 791 | 1,40% |
| Székely Péter | Magyar Munkáspárt (MP) | 4 212 | 0,54% |
| Összesen | 773 0711 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 10 579[4]
2010
[szerkesztés]
| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
|---|---|---|---|
| Tarlós István | Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) | 321 908 | 53,37% |
| Horváth Csaba | Magyar Szocialista Párt (MSZP) | 177 783 | 29,47% |
| Jávor Benedek | Lehet Más a Politika (LMP) | 59 638 | 9,89% |
| Staudt Gábor | Jobbik Magyarországért Mozgalom | 43 839 | 7,27% |
| Összesen | 603 1681 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 7 796[5]
2014
[szerkesztés]| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
|---|---|---|---|
| Tarlós István | Fidesz-KDNP | 290 675 | 49,06% |
| Bokros Lajos | MoMa (a DK, az Együtt és a budapesti MSZP támogatásával) | 213 550 | 36,04% |
| Staudt Gábor | Jobbik | 42 093 | 7,1% |
| Csárdi Antal | LMP | 33 689 | 5,69% |
| Bodnár Zoltán | MLP | 12 461 | 2,1% |
| Összesen | 592 4681 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 11 563[6]
2019
[szerkesztés]| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
|---|---|---|---|
| Karácsony Gergely | Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-MLP | 353 593 | 50,86% |
| Tarlós István | Fidesz-KDNP | 306 608 | 44,1% |
| Puzsér Róbert | Független (Állampolgárok a Centrumban Egyesület) | 30 972 | 4,46% |
| Berki Krisztián | Független | 4045 | 0,58% |
| Összesen | 695 2181 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 8388[7]
2024
[szerkesztés]| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya |
|---|---|---|---|
| Karácsony Gergely | DK-MSZP-Párbeszéd (Momentum támogatással) | 371 538 | 47,53% |
| Vitézy Dávid | Vitézy Dáviddal Budapestért-LMP (Fidesz–KDNP támogatással) |
371 245 | 47,49% |
| Grundtner András | Mi Hazánk | 38 984 | 4,99% |
| Összesen | 781 7671 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 24 548[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Főpolgármester-választások eredményei – 1994–2006 (vokscentrum.hu). [2007. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 9.)
- ↑ Budapest főváros főpolgármester választás eredménye – 1998 (választás.hu)
- ↑ Budapest főváros főpolgármester választás eredménye – 2002 (választás.hu)
- ↑ Budapest főváros főpolgármester választás eredménye – 2006 (választás.hu). [2008. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 28.)
- ↑ Budapest főváros főpolgármester választás eredménye – 2010 (választás.hu). [2014. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
- ↑ Budapest főváros főpolgármester választás eredménye – 2014 (valasztas.hu). [2014. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 13.)
- ↑ A főpolgármesteri választás eredménye (2019)
- ↑ A főpolgármester-választás eredménye (2024)
További információk
[szerkesztés]- Thaisz Miklós – Négy budapesti főpolgármester-választás, egyező eredmény (iroga.hu)
- Önkormányzati és főpolgármester-választások Budapesten (Echo Tv cikk)
- Választás.hu
- Polgármester-választások adatai 1990-2006 (Vokscentrum.hu)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
