Bódy Tivadar
| Bódy Tivadar | |
.png) | |
| Budapest alpolgármestere | |
| Hivatali idő 1911 – 1918 | |
| Előd | Vaszilievits János |
| Utód | Festetics Géza |
| Budapest 5. polgármestere | |
| Hivatali idő 1918 – 1920 | |
| Előd | Bárczy István |
| Utód | Sipőcz Jenő |
| Született | 1868. június 2. Pest |
| Elhunyt | 1934. május 14. (65 évesen) Budapest[1] |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Párt | Egységes Községi Polgári Párt |
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bódy Tivadar témájú médiaállományokat. | |
Losonczi Dr. Bódy Tivadar Ede Ferenc (Pest, 1868. június 2. – Budapest, 1934. május 14.[2]) magyar királyi udvari tanácsos, Budapest székesfőváros polgármestere, a magyar országgyűlés felsőházának tagja, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület alelnöke, a Hév és Nova Rt. vezérigazgatója.[3]
Életpályája
[szerkesztés]
Szülei: Baintner Imre ügyvéd és Bódy Olga voltak.[2] 1886-ban mint joghallgató a főváros szolgálatába lépett. Jogi tanulmányai után 1891-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tisztviselője volt. Később fővárosi tanácsjegyző (1893), elöljáró (1897) és tanácsnok (1906) lett. 1911–1918 között Budapest alpolgármestere, 1918–1920 között – a Tanácsköztársaság idejét kivéve – Budapest polgármestere volt. 1917-ben udvari tanácsosi címet kapott. 1920-ban nyugdíjba vonult. 1923-ban a Nova közlekedési és ipari Rt. elnök-igazgatója volt. 1925-ben bekapcsolódott a várospolitikába; az Egyesült Liberális Párt bizottságának tagja lett. 1926-ban Bárczy Istvánnal átlépett az Egységes Községi Polgári Pártba. 1927-ben a felsőház tagja lett. 1931-től a törvényhatósági bizottság örökös tagja.
Elsősorban pénzügyi kérdésekkel foglalkozott. Mellszobra a Sváb-hegyen, az Eötvös parkban áll (Lányi Dezső, 1936). Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ a b Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 145/1934. folyószám alatt.
- ↑ a b Gyászjelentése
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- https://mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/MPL_1_B.pdf
- Budapest.hu
- Országgyűlési almanach 1927-1931
- Országgyűlési almanach 1931-1936
További információk
[szerkesztés]- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, 2005.
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 669. o. ISBN 963-05-6410-6
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerkeszti és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Budapest, Légrády Testvérek, [1916].
- Amíg városatya lettem… A főváros főtisztviselőinek és törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyűjteménye fényképekkel. Szerkesztette: György Endre. Budapest, Globus, 1931.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerkesztette: Kerkápoly M. Emil. Budapest, 1930.
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. ISBN 963-05-6928-0
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
- Szentendrei arcképcsarnok II. Elődeink. Összeállította: Pethő Zsoltné Németh Erika. Szentednre. 2006.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerkesztette: Weichert Béla. Budapest, 1931.