Ugrás a tartalomhoz

Keledy Tibor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keledy Tibor
Budapest 13. főpolgármestere
Hivatali idő
1944. április 20. – ősz
ElődHomonnay Tivadar
UtódMohay Gyula

Születési névKeil Tibor
Született1895. október 23.
Losonc
Elhunyt1978. május 28. (82 évesen)
St. George’s

Foglalkozás
  • politikus
  • polgármester

Keledy Tibor, 1939-ig Keil Tibor (Losonc, 1895. október 23.St. George’s, Grenada, 1978. május 28.) politikus, főpolgármester.

Életpályája

[szerkesztés]

Jogot végzett és 1936–1939 között dr. Szendy Károly budapesti polgármester kabinetvezetőjeként működött. Innen került a bécsi döntés után, 1940-ben Kolozsvárra, ahol a polgármesteri tisztséget hivatalosan pár hónap után vehette át a katonai közigazgatást vezető Beck Albert ezredestől. 1943-ban pedig az ő hathatós támogatására épült meg, Kós Károly tervei szerint a kolozsvári Műcsarnok, az ország második ilyen jellegű kultúrintézménye, és épültek meg az ONCSA-házak.

A kortárs alkotókat műteremmel és anyagi juttatásokkal is támogatta. Így jutott műteremhez Szolnay Sándor és Szervátiusz Jenő, a korszak két legjelentősebb kolozsvári alkotója.

1944. április 20-án belügyminisztériumi rendelettel nevezték ki Budapest főpolgármesterévé. Itt azután még nehezebb időkben foglalta el tisztségét. Szálasi hatalomra kerülése után, mint sok más közhivatalnok, ő sem vállalta az együttműködést a nyilasokkal. Tisztségéről lemondott, és még Budapest körülzárása előtt feleségével együtt elhagyta az országot.

Előbb egy évig Franciaországban éltek. Egy módos párizsi családhoz álltak be; Keledy inasnak, felesége szakácsnőnek. Egyik napon azután házigazdájuk faggatni kezdte, mi volt a foglalkozásuk azelőtt. Ezt követően a család levétette inasi ruháját és feleségével asztalukhoz ültették, maguk közé. Ez a család segítette őket, hogy még 1945-ben kijussanak Venezuelába.

Keledy Tibor nyelvzseni volt, könnyen beilleszkedett a dél-amerikai spanyol világba. Caracasban, Venezuela fővárosában a kataszteri hivatal tisztviselője lett. Igazából ő tette rendbe az intézményt.

Élete végén Grenadában élt, ott is halt meg.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny.