Ugrás a tartalomhoz

Újlak (Budapest)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budaújlak szócikkből átirányítva)
Újlak
Jellegzetes újlaki háztető
Jellegzetes újlaki háztető
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületII. és III.
Városhoz csatolás1873
Népesség
Teljes népesség7041 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Újlak (Budapest)
Újlak
Újlak
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 02′ 18″47.528333°N 19.038333°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 02′ 18″47.528333°N 19.038333°E

Újlak (régebben Buda-Újlak, németül: Neustift, latinul: Neobuda [2]) Budapest egyik városrésze a II. és III. kerületben.

Fekvése

[szerkesztés]

Határai: Mikoviny utca a Folyondár utcától - az utcától keletnek futó lépcső a Doberdó útig - Doberdó út - Bécsi út - Nagyszombat utca[3] - Duna folyam - Kavics utca és a belőle északnak futó kilátó út - Felhévízi utca - Pusztaszeri út - Szépvölgyi út - Folyondár utca a Mikoviny utcáig.

A szomszédos városrészek északon Óbuda, északnyugaton Remetehegy, nyugaton Mátyáshegy, délnyugaton Zöldmál és Szemlőhegy, délen pedig Felhévíz. Keleten a Duna egy ága határolja, melynek túlsó oldalán a külön városrészt alkotó Margit-sziget található.

Újlak 1950 óta megoszlik a II. és a III. kerület között, amelyeket a Szépvölgyi út választ el egymástól.

Története

[szerkesztés]
A budaújlaki vízmű

A török hódoltság alatt elnéptelenedett középkori Szentjakabfalvát bajor és württembergi telepesek alapították újra Neustift néven; ennek magyar fordítása az Újlak elnevezés; a hivatalos latin nyelvű okmányokban viszont Neobuda néven szerepelt.[2] Az 1873-as városegyesítéskor a Buda külvárosának számító Újlakot a III. kerülethez csatolták, majd 1950-ben, a jelenlegi kerületi beosztás kialakításakor megosztották a II. és a III. kerület között.[4]

Az egykori település központja a mai Kolosy tér környéke volt; a plébániatemplommal és a piaccal. Régebbi nevei: Marckh Platz (Piac tér) (1702), majd Haupt Platz (Fő tér), 1822-től Heu Platz (Széna tér), de nyugati fele 1835-ben még Pfarrkirchen Platz (Plébániatemplom tér), és végül 1896-tól Lujza tér. 1900-ban kapta mai nevét, Kolosy György honvéd százados szabadságharcosról.[5]

Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom

A Duna part kiépítését követően e városrészben építették meg 1881-ben a főváros első nagy kapacitású „vízvezetéki telepét”, a ma is üzemelő Budaújlaki vízművet (a Szentendrei HÉV Szépvölgyi út megállóhelyénél, a HÉV és a Slachta Margit rakpart[6] közötti területen).

Ugyancsak a Hév és a rakpart között volt egykor a Nagyszombat utcában a „Goldberger-sportpálya”, melynek helyén 1995-ben Görzenál néven görkorcsolya és szabadidőpark létesült.

Újlak északi részén, az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. téglavető telepén, a Bécsi út, Nagyszombat utca, Végvár utca, Doberdó út által határolt területen építették fel 1928-ra a székesfőváros megbízásából az úgynevezett „városi házakat”. Az épülettömbök 460, jó minőségben megépített lakással, valamint 34 üzlettel bővítette a szűkös budapesti ingatlan-állományt (tervezők: Hikisch Rezső, ifj. Paulheim Ferenc.).[4]

19521954-ben a második világháború alatt bezárt Holzspach Téglagyár Szépvölgyi úti telepén emelték fel a Mechanikai Mérőműszerek Gyára épületeit. A gyáregység 1990-es években történt szanálása után a területen létesítették a Szépvölgyi Irodaparkot. A bánya homlokfalai mai napig meredeken határolják az épületeket.

Fontosabb közterületek

[szerkesztés]

Fontosabb épületek, intézmények, létesítmények

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]
Szécsi Margit és Nagy László emléktáblája egykori lakhelyükön

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. a b Szaszovszky, 2006
  3. Neve a XVIII. században Schneidungs gasse [Határ utca], majd 1874 és 1929 között Határ utca, mivel itt volt a történelmi Óbuda és Buda (Újlak) határa.
  4. a b Somlói, 2009
  5. Mészáros, 1998
  6. 2010 nyarán az Árpád híd és Margit híd között húzódó Újlaki rakpartot Slachta Margitról nevezték el. Lásd: Átnevezték az alsó rakpartokat. Belföld. MTI, 2010. június 3. [2011. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 3.)

Források

[szerkesztés]